2013. február 1.

Kávékaramellás bonbon




Önző módon eszembe jutott a hétvégén, hogy mi lenne, ha a saját kedvenc bonbonomat próbálnám megálmodni, ha már tőletek is a kedvenceket kérem a Küldj egy bonbont sünnel! játékra. Na persze ez nem ilyen egyszerű dolog, hiszen nagyon sok kedvencem van, de most kerestem három olyan összetevőt, ami abszolút a ranglistám elején áll:
1) Kávé: egy jó erős fekete bármikor jöhet, már számtalan bonbonreceptben használtam.
2) Karamell: igen, bevallom, karamellfüggő vagyok, ezen nincs mit szépíteni, elég csak megnézni, hány karamellás recept van a blogon.
3) Minőségi alkohol: több szempontból is szeretem bonbonokban használni, mind az ízhez, mind az állaghoz sokat tesz hozzá, és nem utolsósorban az eltarthatóságot is javítani tudja.
Na tehát adott volt ez a három összetevő, és innen már csak egy lépés volt, hogy megszülessen az új kedvencem, a Metaxával megbolondított kávékaramellás bonbon! Még 2011-ben készítettem az első ízesített karamellát a blogon, a málnakaramellt, azóta számtalan verzióban (pl. narancsos-fahéjas, gyömbéres, passiógyümölcsös, sütőtökös-mézeskalácsos, banános) kipróbáltam már. A kávés még hiányzott a repertoárból, de hiba lett volna kihagyni: a kesernyés kávéíz és a puha-nyúlós, édes karamella tökéletesen passzol, a Metaxa meg szépen keretbe foglalja őket.
A recept remekül passzol a VKF 54. fordulójára is, ahol az aktuális téma a Coffeinmentes blogon olvasható: Kávét vagy teát?



Hozzávalók kb. 15 darabhoz:
Kávékaramella:
- 0,75 dl habtejszín
- 3,5 dkg nádcukor
- 3 dkg glükózszirup (vagy helyette akácméz)
- 2 csapott tk. instant kávé
- 1 tk. vaj
- 1 ek. Metaxa*****
Csokiburok:
- 20 dkg étcsokoládé

Először a tölteléket készítem el. A tejszínt felmelegítem, és feloldom benne az instant kávét. A glükózszirupot/mézet és a cukrot egy lábasba kimérem, és melegíteni kezdem. Mikor a cukor már nagyjából feloldódott, hozzáöntöm a kávés tejszínt, és folyamatos keverés mellett kb. 110-111 fokig melegítem maghőmérővel ellenőrizve. Ekkor leveszem a tűzről, és belekavarom a vajat. Hagyom, hogy kicsit kihűljön, majd hozzákeverem a Metaxát. Szobahőmérsékleten az állagának jó sűrűnek, de kanalazhatónak kell lennie (nagyjából látszik ez a félbevágott képen), ha túl sűrű, akkor picit meglangyosíthatjuk, majd 1 ek. tejszínt utólagos hozzákeverésével lazíthatunk-lágyíthatunk rajta.
A csokiburokhoz az étcsokit megolvasztom és temperálom, majd elkészítem a csokiburkot szilikon vagy polikarbonát formában. Hűtőbe teszem a formát, míg a csoki megszilárdul, majd megtöltöm a kávékaramellával, hagyva helyet a lezáráshoz is. Ismét hűtőbe teszem rövid időre.
Az étcsoki maradékát újratemperálom, majd lezárom vele a bonbonokat. Hűtőbe teszem jó félórára, majd kifordítom a kész bonbonokat a formából.

Sünivel fotózva :)

2 megjegyzés :

gionetta írta...

Ezt bevállalnám! Nagyon jól hangzik, még a kávé sem zavarna benne. :-))

Praliné Zsuzsi írta...

Gionetta, köszi! Ezt szerintem is érdemes bevállalni :))