Ropogós kávés fánkocskák mogyorómousse-szal

Egy újabb változat a ropogós réteggel turbózott, égetett tésztából készülő fánkokra - ezúttal a kávé és a mogyoró a főszereplő. A fánkocskák tetején lévő ropogós réteget durvára tört kávéval ízesítettem - ehhez én most az etióp Alemu II kávét (Casino Mocca filterpörkölés) használtam, az aszalt gyümölcsös ízjegyei miatt szépen passzol édességekhez is. A betöltéshez használt mousse-t ugyanezzel a kávéval ízesítettem, illetve 100%-os törökmogyorókrémmel készítettem, így intenzíven mogyorós íze lett, amelyet szépen kiemel még a füstölt Maldon só is.

Hozzávalók kb. 30 darabhoz:

Ropogós réteg (craquelin):

- 45 g liszt

- 15 g durvára tört kiváló minőségű szemes kávé

- 50 g porcukor

- 50 g hideg vaj

Égetett tészta:

- 100 g víz

- 100 g vaj

- fél tk. porcukor

- fél tk. só

- 100 g liszt

- 2-3 tojás

Mousse:

- 180 g tej

- 15 g durvára tört kiváló minőségű szemes kávé

- egy kevés reszelt tonkabab

- 2 tojássárga

- 2 lap zselatin

- 100 g étcsokoládé

- 90 g 100%-os törökmogyorókrém (nálam Donum Terrae)

- 2 ek. méz

- egy nagy csipet füstölt Maldon só

- 2 ek. whiskey

- 200 g habtejszín

A mousse-t akár egy nappal korábban is elkészíthetjük. Ehhez először a tejet forrásig melegítem, belekeverem a durvára tört kávét és a reszelt tonkababot, majd egy órán keresztül lefedve állni hagyom, hogy átvegye a tej a kávé és a fűszer aromáit. Utána leszűröm, és kimérek 160 grammot az ízesített tejből. Ezt összekeverem a tojássárgákkal, majd alacsony lángon, folyamatos keverés mellett besűrítem a krémet. Ekkor feloldom benne az előzőleg hideg vízbe áztatott, kicsavart zselatinlapokat, majd beledobom az apróra vágott étcsokoládét, és egyneművé keverem. Hozzákeverem a mogyorókrémet, a mézet, a whiskey-t és a sót is. A tejszínt habbá verem, majd két részletben a mogyorós-csokis krémhez forgatom óvatosan. Hűtőben teljesen kihűtöm.

A ropogós réteghez a hozzávalókat kézzel összemorzsolom vagy egy S-késes aprítógépben morzsásra aprítom. Gyors mozdulatokkal összegyúrom - ha nem állna össze, kevés hideg vizet adok hozzá. A kész tésztát jó félórára hűtőbe teszem. Utána két lap sütőpapír között a lehető legvékonyabbra nyújtom, és kb. 3 cm átmérőjű korongokat szaggatok belőle. A kész korongokat hideg helyre teszem felhasználásig.

Az égetett tésztához a vizet a vajjal, sóval és cukorral felforralom, majd hozzákeverem a lisztet. Szinte rögtön össze fog állni, ekkor visszateszem a tűzhelyre, és további egy-két percig keverem: ekkor már összeáll a tészta egy gombócba, elválik az edény falától. Pár percig hűtöm, majd fokozatosan keverem hozzá a felvert tojást: akkor jó, amikor már összeáll a massza, de még nem folyós-terülős.

A kész tésztát sima csöves habzsákba töltöm, majd kicsi halmokat nyomok belőle egymástól 3-4 cm távolságra (meg fognak nőni) egy sütőpapírral bélelt tepsin. A kávés omlós tésztából készült korongokat óvatosan a fánktészta-halmok tetejére ültetem.

A fánkokat két fázisban sütjük: először 180 fokon kb. 10-15 percig, majd 150 fokon kb. 15 percig. Az első sütési fázisban tilos kinyitni a sütőajtót, különben összeesnek a fánkok. Akkor sültek meg a fánkok, amikor az aljukat finoman megkocogtatva kongó hangot hallunk. Sülés közben a kávés tésztakorongok gyönyörű repedezett mintával rásülnek a fánkokra. Hagyom kihűlni a kész fánkokat. 

A fánkok felső részét fűrészes késsel levágom. A kávés mogyorómousse-t csillagcsöves nyomózsákból a fánkok aljába töltöm, majd visszahelyezem a kalapjukat. Frissen sütve és betöltve a legfinomabbak és a legropogósabbak!

Kakaós képviselőfánk sóskaramell-mousse-szal

Hétvégi desszertnek készültek ezek a mini fánkocskák. Az alap a klasszikus égetett tészta, amelyből a képviselőfánk és az éclair is készül többek között. Ezt az alap tésztát egy roppanós réteggel (craquelin) turbóztam fel: ez tulajdonképpen egyfajta omlós tészta, csak a megszokotthoz képest több cukorral készül. Ez fog karamellizálódni sütéskor, miközben szép mintásra repedezik, és egy hajszálvékony roppanós réteg alakul majd így ki a fánkocskák tetején. Röviden és tömören: instant függőséget okoz. (Erről a technikáról itt írtam korábban.)

Tölteléknek sóskaramell-mousse-t választottam, amivel már korábban a Vidék Ízének készült receptes anyagban is töltöttem hagyományos képviselőfánkokat. Úgy érzem, itt pont jól sikerült eltalálnom az arányokat: a mousse gyönyörűen formázható-adagolható csillagcsöves habzsákból, és szépen megmarad betöltés után is, de egyáltalán nem gumis, hanem nagyon habos-könnyű, ahogy a fánkokba harapunk. Csak annyit változtattam-finomítottam a recepten, hogy sima cukor helyett inkább világos nádcukrot használok, amitől lesz egy kis melaszos beütése a karamellnek. A mousse-t egy réteg tejszínhabbal egészítettem ki. 

Hogy a sóskaramell-mousse édességét kiegyensúlyozzam, kakaós fánkocskákat készítettem. A roppanós réteget pedig kakaóbabliszttel (finomra őrölt kakaóbabbal) turbóztam fel, így extra ropogós lett, ami gyönyörű ellenpontja a habos mousse-nak.

Hozzávalók kb. 30 darabhoz:

Ropogós réteg (craquelin):

- 45 g liszt átszitálva

- 15 g finomra őrölt kakaóbab

- 50 g porcukor

- 50 g hideg vaj

Égetett tészta:

- 100 g víz

- 100 g vaj

- fél tk. porcukor

- fél tk. só

- 90 g liszt

- 10 g holland kakaópor

- kb. 2,5 tojás

Sóskaramell-mousse:

- 200 g hideg tejszín

- 140 g forró tejszín

- 200 g világos nádcukor

- 40 g akácméz

- 2 lap zselatin

- nagy csipet füstölt Maldon só

Tejszínhab:

- 200 g habtejszín

- 1 ek. porcukor

- fél rúd vanília

- 1 cs. habfixáló

A sóskaramell-mousse-t érdemes akár egy nappal korábban elkészíteni, így pont jó lesz az állaga, mire be kell tölteni a fánkokat. Először érdemes minden hozzávalót kézközelbe készíteni, mert gyorsan kell majd dolgozni a karamellel. A nádcukrot sötét borostyánszínűre karamellizálom, néha-néha megkeverve. Ekkor óvatosan hozzáadom a mézet, majd apránként a forró habtejszínt is hozzákeverem - vigyázzunk, mert ekkor fröcskölhet a karamell! Ha nem volt elég forró a habtejszín, és itt-ott visszaszilárdult a karamell, tegyük vissza a tűzhelyre, és alacsony lángon, kevergetve olvasszuk fel. Ekkor lehúzom a tűzről, majd az előzőleg hideg vízbe áztatott, kicsavart zselatinlapokat feloldom benne, és belekeverem a sót is. Hagyom szobahőmérsékletűre hűlni, néha megkeverve. Végül a hideg tejszínt habbá verem, és két részletben a karamellhez forgatom. A kész sóskaramell-habot egy éjszakára hűtőbe teszem, hogy megszilárduljon.

A ropogós réteghez a hozzávalókat kézzel összemorzsolom vagy egy S-késes aprítógépben morzsásra aprítom. Utána gyors mozdulatokkal összegyúrom. Ha nem állna össze, nagyon kevés hideg vizet adjunk még hozzá. A kész tésztát alufóliába csomagolom, és jó fél órára hűtőbe teszem. Utána két sütőpapír között a lehető legvékonyabbra nyújtom. Felhasználásig hűvös helyre (hűtőbe) teszem.

Jöhet az égetett tészta. A vizet, a vajat, a sót és a porcukrot egy lábasba kimérem, majd forrásig melegítem. Közben kimérem a lisztet és a kakaóport, és hozzáadom a vizes-vajas részhez, mikor felforrt. Gyors mozdulatokkal összekeverem. A massza pár pillanat alatt összeáll, elválik az edény falától. Ekkor még egy-két percig tovább keverem, majd leveszem a tűzről, és kicsit hűlni hagyom. Három tojást felverek, és egy elektromos mixer segítségével fokozatosan adagolom a tésztához: mindig csak egy keveset keverek bele, közben figyelem a tészta állagát. Akkor jó, amikor már összeáll, könnyen keverhető, habzsákkal adagolható állagú, de még nem folyós-terülős, mert akkor laposak lesznek a fánkok. Ezt az állagot kb. két és fél tojás hozzáadása után értem el, de ez nyilván függ a tojások méretétől.

A kész égetett tésztát sima csöves habzsákba töltöm, és sütőpapírral bélelt tepsire kis halmokat adagolok belőle egymástól kb. 3-4 cm távolságra. A kinyújtott omlós tésztából kör alakú kiszúróval kis korongokat szaggatok, és mindegyik fánk tetejére ráültetek egyet. 

Sütés előtt

A fánkokat 180 fokra előmelegített sütőben sütöm 15 percig, majd 150 fokon további 15-20 percig. Az első sütési fázisban semmiképp se nyissuk ki a sütőajtót, különben összeesnek a fánkok. Onnan tudjuk, hogy készen vannak a fánkok, hogy az aljuk kongó hangot hallat, amikor megkocogtatjuk. A kész fánkokat hagyjuk kihűlni.

A tejszínhabos réteghez a tejszínt a porcukorral, a vaníliarúd magjaival és a habfixálóval kemény habbá verjük. 

A betöltéshez a fánkok tetejét fűrészes késsel levágjuk, nagyjából a ropogós réteg vonalában. A sóskaramell-mousse-t csillagcsöves habzsákba töltjük, majd a fánkok aljába adagoljuk. Ezután a tejszínhabot szintén csillagcsöves habzsákkal a mousse-rétegre adagoljuk. Végül a fánkok tetejét a tejszínhabrétegre ültetjük.

Mint általában az éclair-re és a képviselőfánkra, erre is igaz, hogy frissen, betöltés után nem sokkal a legfinomabb. 

Roppanós képviselőfánk ír krémlikőrös fehércsokimousse-szal töltve

Az egyik dolog, ami lenyűgöz a francia cukrászatban, az a játék a textúrákkal: ahogy egy habkönnyű-légies mousse összetalálkozik valamilyen roppanós réteggel. Meglep, mosolyra fakaszt, és függővé tesz. Pontosan ezt az élményt adja ez a képviselőfánk is.

Már korábban is készítettem különféle mousse-okkal töltött képviselőfánkokat (a sima pudinggal töltött verziókat túl nehéznek, túl töménynek érzem), például tavaly nagy kedvenc volt a málnás fehércsokihabbal töltött fánkpuffancs, igazi tavaszváró ilyenkor télen. Ez a mostani fánk viszont abban tér el a hagyományos képviselőfánktól, hogy az égetett tészta kap egy roppanós tésztakérget, ami nagyon szép kontrasztot fog alkotni a könnyű mousse-töltelékkel. Az égetett tésztának erre a változatára William és Suzue Curley már emlegetett, a francia cukrászatot tárgyaló könyvében bukkantam. A roppanós réteg (az angol nyelvű könyvben craquelin néven fut) tulajdonképpen egyfajta omlós tészta, ami alapváltozatában összesen három hozzávalóból áll: lisztből, cukorból és vajból. A klasszikus omlós tésztához képest itt azonban sokkal magasabb a cukor aránya: a receptúra 1:1 arányban tartalmaz cukrot a liszthez képest. Nem kell megijedni, ettől nem lesz túl édes az amúgy is semleges ízű égetett tésztánk, hiszen csak nagyon vékony rétegben kerül a fánkokra: a sok cukor azért kell, hiszen kvázi az fog karamellizálódni sütés közben, a tésztakéreg megrepedezik, és jó roppanós lesz. Ami még zseniális a roppanós rétegben, hogy tetszés szerint tudjuk ízesíteni is: például fűszerekkel, vagy a liszt egy részét kakaóporra cserélve. Nyilván érdemes egységben gondolkodni, és a tervezett töltelékhez igazítani a roppanós réteg ízesítését. Én most ír krémlikőrös fehércsokimousse-t készítettem tölteléknek, ehhez pedig szuperül passzol a kávé, így a roppanós réteget mozsárban összetört instant kávéval ízesítettem, plusz némi vaníliával.

Hozzávalók mérettől függően kb. 25 darabhoz:

Roppanós tésztakéreg:

- 60 g liszt

- 60 g porcukor

- 50 g hideg vaj

- fél rúd vanília magjai

- 1 kk. instant kávé, mozsárban finom porrá törve

Égetett tészta:

- 100 g víz

- 100 g vaj

- fél tk. porcukor

- fél tk. só

- 100 g liszt

- kb. 2 és fél tojás

Mousse:

- 100 g tej

- 2 tojássárga

- 2 tk. instant kávé

- 2 lap zselatin

- 200 g fehér csokoládé

- 60 g ír krémlikőr (pl. Baileys)

- egy csipet Maldon só

- 160 g habtejszín

Tejszínhabos réteg:

- 200 g habtejszín

- 1 ek. porcukor

- fél rúd vanília

- 1 cs. habfixáló (elhagyható)

A mousse-t érdemes már előző nap elkészíteni. Ehhez a tejet a tojássárgákkal és az instant kávéval lassú tűzön, folyamatos kevergetés mellett besűrítem: maghőmérőn mérve kb. 80 fokig melegítem. Feloldom benne az előzőleg hideg vízbe áztatott, majd alaposan kicsavart zselatinlapokat, ezután beledobom az apróra vágott fehér csokoládét, és egyneművé keverem. Hozzáadom a sót és az ír krémlikőrt is. A habtejszínt habbá verem, majd két részletben óvatosan hozzáforgatom a szobahőmérsékletű csokis részhez. A mousse-t hűtőbe teszem egy éjszakára, de legalább 3-4 órára.

Ezután elkészítem a roppanós réteg tésztáját. Ehhez a hozzávalókat kézzel összemorzsolom vagy aprítógépben morzsásra aprítom. Utána kézzel összeállítom: addig gyúrom, míg szépen össze nem áll. Ha végképp nem akar összeállni, pici hideg vizet adjunk hozzá. A kész tésztát alufóliába csomagolva jó félórára hűtőbe teszem. Utána két lap sütőpapír között hajszálvékonyra nyújtom: annyira vékonyra, amennyire csak tudom. A kinyújtott tésztát visszateszem a hűtőbe felhasználásig.

Jöhet az égetett tészta. Ehhez a vizet a vajjal, a porcukorral és a sóval forrásig melegítem. Ekkor hozzáadom az előre kimért lisztet, és gyors mozdulatokkal összekeverem. A massza pár pillanattal később el fog válni az edény falától: ekkor még egy-két percig tovább kevergetem, majd leveszem a tűzhelyről, és pár percig hűlni hagyom. A hűtés után dolgozzuk bele a tojásokat. Érdemes három tojást felverni, és fokozatosan adagolni a tojást a tésztához: mindig csak egy kisebb mennyiséget adjunk hozzá, keverjük át elektromos mixerrel, majd jöhet a következő adag tojás. A tojás adagolásakor folyamatosan figyelni kell a tészta állagát: a tésztának habzsákkal adagolható állagúnak kell lennie. Tehát már össze kell állnia, legyen könnyen keverhető, de ne folyós-terülős, mert akkor laposak lesznek a fánkok. Én ezt az állagot két és fél tojás hozzáadásával értem el.

A kész tésztát sima csöves habzsákba töltjük, és sütőpapírral bélelt tepsire kis halmokat nyomunk belőle. A tésztahalmok között 3-4 centis távolságot kell tartani, mert sokat fognak nőni sütés közben. Ha ezzel megvagyunk, elővesszük a kinyújtott tésztalapot. Az égetett tésztából formázott halmok nagyságának megfelelő méretű kerek kiszúróval korongokat szúrunk ki a lapból, és a korongokat a tésztahalmok tetejére illesztjük. 

Így néznek ki sütés előtt

A fánkokat 180 fokra előmelegített sütőben sütjük 15 percig, majd 150 fokon sütjük tovább 15-20 percig. Különösen az első sütési fázisban tilos kinyitni a sütő ajtaját, különben összeesnek a fánkok. Ahogy sülnek a fánkok, lehet látni, hogy a tésztaréteg szépen ráolvad a halmocskákra, és berepedezik. Úgy ellenőrizhetjük, megsültek-e a fánkok, hogy megkocogtatjuk az aljukat: ha kongó hangot hallunk, készen vannak. Hagyjuk kihűlni a kész fánkokat.

A fánkok tetejét fűrészes késsel levágjuk (kb. a roppanós réteg vonalában). A mousse-t csillagcsöves habzsákba töltjük, és egy rétegben megtöltjük vele a fánkok alsó részét. A tejszínhabos réteghez a tejszínhabot a porcukorral, a fél vaníliarúd magjaival és - ha biztosra akarunk menni - habfixálóval kemény habbá verjük (ehhez tippek itt olvashatóak), csillagcsöves habzsákba töltjük, és a mousse-ra adagoljuk. A tejszínhabos rétegre ráillesztjük a fánkok tetejét. 

Mint általában a képviselőfánkra, erre a változatra is igaz, hogy frissen sütve és sütés után közvetlenül betöltve a legfinomabb.

Tipp: Ugyanebből a receptből természetesen eklerfánkok (éclair) is készíthetők. Ehhez az égetett tésztából sima csöves habzsák segítségével hosszúkás rudakat formázunk. A kinyújtott omlós tésztából kés segítségével megfelelő nagyságú téglalapokat vágunk ki, és ezeket az égetett tésztából készült rudak tetejére fektetjük.

Forrás:

A roppanós tésztaréteg (craquelin) alap-arányai innen származnak:

William & Suzue Curley: Pâtisserie. London 2014. 188. o. (Choux à la Crème)

Az ízesítésük és a töltelék saját ötlet alapján készült.