2016. december 11.

Meyer citromkrém fűszeres tésztakosárban



Nekem a klasszikus mézeskalács helyett a kedvenc ünnepváró kekszem a mézeskalács svéd ikertestvére, a pepparkakor. Minden évben elkészül legalább egyszer az adventi időszakban; nagyon szépen lehet kekszpecséttel is díszíteni. Most viszont nem keksz, hanem tartlet-kosárka készült a pepparkakor tésztájából egy nagyon egyszerű módszerrel: teflonos muffintepsi hátulján sültek meg a tésztakosarak. A töltelék pedig a szezon első Meyer citromjaiból főzött citromkrém lett: a Meyer citrom izgalmas fűszeressége szerintem nagyon jól passzol a fűszeres-mézes tésztához. Akár karácsonyra is szuper desszert lehet belőle, hiszen az elemek (tészta, krém, habcsók) előre elkészíthetőek.

A gyönyörű karácsonyi kerámia kiegészítőkért ezer köszönet ismét Lantos Judit keramikusnak!

Hozzávalók kb. 12 darabhoz:
Pepparkakor:
- 50 g puha vaj
- 55 g porcukor
- 50 g méz
- 50 g habtejszín
- 180 g liszt
- késhegynyi szódabikarbóna
- fél kk. őrölt fahéj
- késhegynyi őrölt gyömbér
- késhegynyi őrölt szegfűszeg
- késhegynyi őrölt kardamom
- késhegynyi őrölt szegfűbors
Citromkrém:
- 3 egész tojás
- 120 g Meyer citromlé (kb. három citromból)
- 90 g világos nádcukor
- 120 g vaj

A tésztakosarakhoz az összes hozzávalót összegyúrom, majd fóliába csomagolva 2-3 órára hűtőbe teszem. A lehűlt tésztát lisztezett felületen kb. 3 mm vastagra nyújtom. A mini tartleteket a legegyszerűbb egy teflon muffintepsi hátulján megsütni. Ehhez kb. egy centivel nagyobb köröket szaggatok, mint a muffintepsi alja, hogy legyen majd pereme a tésztakosaraknak (én egy 8 cm átmérőjű desszertgyűrűt használtam kiszúrónak). Egy teflon muffintepsit fejjel lefelé fordítok, a tésztakorongokat óvatosan a muffintepsi hátuljára helyezem, rásimítom a forma kiemelkedéseire, majd a tepsit hűtőbe teszem fél órára. Sütés előtt villával megszurkálom. 180 fokon kb. 8 percig sütöm, majd óvatosan leemelem a tartlet-kosarakat a muffintepsiről, sütőpapírral bélelt tepsire helyezem, és további kb. 2 percig sütöm - így fog tökéletesen átsülni a tésztakosár. Hagyom kihűlni.

A citromkrémhez a tojásokból, a citromléből és a cukorból sűrű pudingot főzök alacsony lángon, folyamatos keverés mellett. Leveszem a tűzről, majd pár perc hűtés után hozzákeverem a kockákra vágott szobahőmérsékletű vajat is. Kihűtöm.

A citromkrémet érdemes csak tálalás előtt nem sokkal a tésztakosarakba tölteni, hogy roppanós maradjon a tészta. Én habcsókokkal díszítettem - így készültek a habcsókok.

2016. december 4.

Eltarthatóság, avagy mikor készítsem el a karácsonyi bonbonokat, csokikat?



Az ünnepek felé közeledve sok-sok kérdést kapok azzal kapcsolatban, hogy mikor, mennyire korán lehet elkezdeni készíteni a karácsonyi ajándékba szánt bonbonokat, hogy azok még jók legyenek, mire a fa alá kerülnek. Ezért úgy gondoltam, szentelek egy posztot az eltarthatóság témájának. Természetesen nem készülök itt - pontos összetétel híján - vegyészeti pontossággal megadni, melyik bonbon meddig áll el, csupán általánosságban fogom az egyes bonbon- és csokitípusok eltarthatóságát megadni.


1) Ganache-alapú bonbonok




Ezek azok a bonbonok, ahol a töltelék alapja csokoládé és tejszín vagy gyümölcspüré; készülhetnek polikarbonát formában vagy forma nélkül is (vágott bonbon, trüffel). Általánosságban elmondható, hogy ezek állnak el a legrövidebb ideig: három, maximum négy hétig, de többnyire igazán csak az első két, maximum három hétben élvezhetőek. Két hét után ugyanis - bár még nem romlanak meg - az ízek rohamosan veszítenek az intenzitásukból, olyan, mintha egyszerűen elpárolognának, elillannának, a ganache pedig kezd lassan kiszáradni, veszít fokozatosan a szaftosságából. Ezzel kapcsolatban végeztem is egy kísérletet korábban: egy ganache-alapú bonbont négy hétig folyamatosan újrakóstoltam és figyeltem, hogyan változik az íz és az állag - itt olvashatjátok el ezt.


Mitől függ az eltarthatóságuk, mire ügyeljünk?

  • Minél magasabb egy töltelék víztartalma, annál rövidebb ideig áll el. Tehát ha például gyümölcspürét használunk a ganache-hoz, érdemes kicsit beforralni a pürét, mielőtt használjuk, hogy csökkentsük a víztartalmát.
  • Savas gyümölcsökkel (pl. passiógyümölcs, málna) készült töltelékek tovább állnak el, mint az alacsonyabb savtartalmú gyümölcsökkel készítettek.
  • Az alkohol valamennyire meghosszabbítja az eltarthatóságot, így lehet kicsit alkoholosabbra készíteni a töltelékeket.
  • Vigyázni kell arra, hogy mindenhol tökéletesen zárjon a csokiburok a töltelék körül, így védve a tölteléket.
Ha ganache-alapú bonbont szeretnénk készíteni, annak legkorábban szerintem karácsony előtt egy héttel érdemes nekiállni. Tudom, sokan szeretnének előre készülni, már december elején letudni a bonbonos részt az ajándékoknál, de szerintem nincs értelme három hetes bonbonokat ajándékba adni, amelyeknek az íze és az állaga már köszönőviszonyban sincs azzal, mint amilyen frissen volt. Illetve arra is számolni kell, hogy a megajándékozott nem biztos, hogy az ünnepi trakta közepén fogja a bonbonokat is megenni, hanem mondjuk csak az ünnepek után.
Tárolás:
Ha van hűvös, kb. 18-19 fokos szoba, akkor tárolhatjuk szobahőmérsékleten is légmentesen záró dobozban. Fűtött lakásban viszont szerintem érdemesebb hűtőben tartani légmentesen záró dobozban, majd amikor kivesszük a hűtőből meg kell várni, hogy szobahőmérsékletűre melegedjen dobozostul, aztán vegyünk ki belőle. Semmiképp se tegyük ki az erkélyre a mínuszokba!


2) Praliné-alapú bonbonok



Ezeknek a bonbonoknak az alapja pralinémassza (karamellizált olajos magok massza finomságúra aprítva) és csokoládé, esetleg még karamellizált ostyatöret a plusz ropogósságért. Mivel ezekben semmilyen gyorsan romlandó összetevő (pl. tejszín, gyümölcs) nincs, akár egy hónappal karácsony előtt is bátran elkészíthetjük, nem lesz nagy ízbeli vagy állagbeli változás, mire a fa alá kerül. Itt is fontos, hogy tökéletesen zárjon a csokiburok. Szaloncukornak is ideális elkészíteni.

Néhány receptötlet a blogról:

Tárolás:
Szobahőn, légmentesen záró dobozban.


3) Marcipán-alapú bonbonok

Ezekre ugyanaz igaz, mint a praliné-alapú bonbonokra: mivel olajos magokból és cukorból állnak, nincs bennük romlandó összetevő, így ezek is elkészíthetőek akár egy hónappal az ünnepek előtt, és szaloncukornak is tökéletesen be fognak válni. Aszalt gyümölcsökkel is kombinálhatjuk ezeket.



Néhány receptötlet a blogról:

Az egyik kedvencem hosszú ideig eltartható, ajándékba adható bonbonra a pisztáciamarcipán-alapú Mozart-ízkombináció:



Marcipánból szintén készíthetünk olyan krémesebb állagú töltelékeket, amelyek akár egy hónapig is eltarthatóak. Itt úgy lehet például kiküszöbölni a tejszínt, hogy alkohollal lágyítjuk a marcipánt. Lehet krémlikőrrel: ehhez a marcipánt óvatosan meglangyosítom, majd fokozatosan adagolva a likőrt S-késes aprítóban egynemű masszát keverek. Nagy kedvencem Baileys-típusú ír krémlikőrrel. A másik módszer, hogy pár napra alkoholba áztatok aszalt gyümölcsöt (pl. szilvát szilvapálinkába, barackot barackpálinkába stb.), és a lecsöpögtetett, alkoholos aszalványokat aprítom krémesre a marcipánmasszával.

Tárolás:
Szobahőmérsékleten, légmentesen záró dobozban.


4) Alkoholos bonbonok



A folyékony alkoholos töltelékkel rendelkező bonbonok szintén hosszabb ideig eltarthatóak. Egy-két hónapig gond nélkül elállnak, hiszen csak alkoholt és cukrot (cukorszirup vagy fondantmassza) tartalmaznak, illetve esetleg még alkoholban tartósított gyümölcsöt.
Néhány receptötlet a blogról:
- Vodkamálna (és ugyanígy készül a konyakmeggy is)
Szintén egy hónapig is gond nélkül eltartható a csokoládé + alkohol (jellemzően tejszínes krémlikőr) elegyéből készült töltelékű bonbon, mint ebben a receptben.

Tárolás:
Szobahőmérsékleten, légmentesen záró dobozban.


5) Táblás csokik, csokifalatok



A legkézenfekvőbb megoldás még hosszan eltartható csokira a töltetlen táblás csokik, csokifalatok készítése. A legegyszerűbb persze bármilyen kedvelt csokoládét megolvasztani, temperálva formába (vagy forma nélkül pl. nyalókának) kiönteni, és bármilyen szimpatikus feltéttel megszórni. Ami picit különlegesebb: színes csokik készítése természetes színezőanyagokkal, illetve házilag karamellizált fehér csokiból ízesített táblákat, falatokat készíteni.



Tárolás:
Szobahőmérsékleten, légmentesen záró dobozban.


6) Fondant-alapú bonbonok



Az ízesített fondant-alapú bonbonok szintén bőven eltarthatóak egy-két hónapig, hiszen a töltelék ízesített cukormassza; nem tartalmaz semmi gyorsan romlandót. Ebbe a kategóriába tartozik az After Eight: ennek a házi változatát (kézzel mártva, illetve polikarbonát formában kiöntve) itt találjátok a blogon.

Tárolás: 
Szobahőmérsékleten, légmentesen záró dobozban.


Érdemes szerintem az ajándékba szánt bonboncsomag összeállításánál több bonbont a 2-6. csoportokból választani, és azokkal kezdeni a készülést akár már most, több héttel karácsony előtt. A ganache-alapú bonbonokat pedig érdemes a készülődés utolsó pár napjára hagyni. Én már évek óta főleg konyakmeggyet, Mozart-tallért és karamellizált fehér csokit készítek különböző variációkban a karácsonyi csomagba.










2016. november 24.

Mogyorómousse torta



A családban nemrég 90. szülinapot ünnepeltünk; ez volt az egyik torta, amit az ünnepeltnek készítettem (egy Sacher Framboise, azaz málnás Sacher mellett). Nincsenek benne nagy meglepetések, meghökkentő ízkombók - biztosra kellett menni, hogy mind a 30 embernek ízleni fog. Így is történt, hipp-hopp elfogyott az utolsó szeletig, de hát a mogyoró-karamell párossal nem nagyon lehet hibázni.

Hozzávalók egy 28 cm-es nagy tortához:
Mogyorós vajas lap:
- 220 g puha vaj
- 220 g porcukor
- 220 g tojás
- 140 g liszt
- 20 g holland kakaópor
- 60 g darált törökmogyoró
Mogyorós ropogós:
- 125 g fehér csokoládé
- 30 g 100%-os törökmogyorókrém (Donum Terrae)
- 30 g karamellizált ostyatöret
- egy csipet Maldon só
Mogyorómousse:
- 240 g tej
- 4 tojássárga
- 4 lap zselatin
- 125 g étcsokoládé
- 125 g tejcsokoládé
- 170 g 100%-os törökmogyorókrém (Donum Terrae)
- 2 ek. méz
- egy csipet Maldon só
- 4 ek. whiskey
- 400 g habtejszín
Karamellglaze:
- 120 g nádcukor
- 220 g habtejszín
- 80 g méz
- 20 g vaj
- 60 g fehér csokoládé
- 3 lap zselatin
Csokilapok:
- kb. 220 g étcsokoládé

A vajas lapokhoz a vajat a porcukorral kihabosítom egy elektromos habverő segítségével. Ezután három részletben hozzádolgozom a lazán felvert tojásokat is. Végül beleforgatom a lisztet, a kakaóport és a darált mogyorót. Ebből a piskótatésztából sütőpapírra két, 28 centisnél picit nagyobb lapot kenek ki, majd megsütöm 180 fokra előmelegített sütőben kb. 10 perc alatt. A kisült piskótákból kiszúrom a tortakarikával a két 28 centis lapot, majd hagyom kihűlni.

A ropogós réteghez a csokoládét megolvasztom, majd belekeverem a mogyorókrémet, az ostyatöretet és a sót. Vékonyan elkenem az egyik piskótalapon.

A mousse-hoz a tejet a tojássárgákkal alacsony lángon, folyamatos keverés mellett besűrítem. Ekkor feloldom benne az előzőleg hideg vízbe áztatott, kicsavart zselatinlapokat. Beledobom az apróra vágott csokoládékat, és simára keverem. Hozzáadom a mogyorókrémet, a mézet, a sót és az alkoholt is, majd átdolgozom egy botmixerrel. Végül a tejszínt habbá verem, és két részletben beleforgatom a csokis-mogyorós krémbe.

Jöhet az összeállítás. A tortakarika aljába kerül a ropogós réteggel vékonyan lekent piskóta. Erre jön a mousse fele, rá a második piskóta, és végül a mousse másik fele. Egy éjszakára hűtőbe teszem.

A karamellglazúrt érdemes egy nappal korábban elkészíteni. A cukrot a mézzel karamellizálom, majd hozzáöntöm a felforrósított tejszínt. Feloldom benne a hideg vízben áztatott, kicsavart zselatinlapokat, majd a vajat és az apróra vágott fehér csokoládét is elkeverem benne. Hűtőbe teszem. Használat előtt mikróban óvatosan felmelegítem, kb. 35-40 fokosra hűtöm, majd a torta tetejére öntöm. Visszateszem a tortát a hűtőbe, míg meg nem dermed a glazúr. 

A csokilapokhoz az étcsokoládét megolvasztom és temperálom. Elkenem méretre vágott struktúrafólia-csíkokon, és amikor már kezd a csoki megszilárdulni, de még nem törik, késsel bevágom a csokilapokat. Hűtőbe teszem a csíkokat, majd miután a csoki teljesen megszilárdult, óvatosan leszedem a fóliáról. A tortáról eltávolítom a tortakarikát, majd körberakom az oldalát a csokilapokkal, szalaggal rögzítem. Én macaronokkal és habcsókokkal díszítettem.

2016. október 3.

Málnás-vaníliás pink tarte

Kerámia tálca: Lantos Judit Kerámia


Aki olvassa a blogomat, tudja, hogy természetes színezőkkel szeretek dolgozni - csoki színezéséről természetes anyagokkal egy hosszú poszt is olvasható a blogon. Két nagy kedvencem, ha természetes színezőanyagokról van szó, a matcha por és a céklapor. Ezekkel nemcsak színes csokoládékat készíthetünk, például a klasszikus omlós tésztának is gyönyörű színe lehet így. 
Matchát már többször használtam omlós tésztáknál (itt kekszhez, itt pedig egy tarte-hoz); mostanában pedig kísérleteztem kicsit a céklaporral is. Ezzel is gyönyörű színt lehet elérni, amihez egy nagyon enyhe céklás íz társul. A céklás omlós tésztához mindenképpen sok-sok friss málnát képzeltem el (jó kis képzavarral élve igazi örökzöld a cékla-málna kombó), a málnaszemek pedig egy réteg lágy vaníliás cukrászkrémre kerültek. Igazából tehát egy egyszerű vaníliás-málnás tarte-ról van szó, de mégis kicsit különleges-vagány lesz a céklaportól pink omlós tésztában.

Hozzávalók hat darab, 10 cm átmérőjű tarte-hoz:
Omlós tészta:
- 150 g liszt
- 50 g finomra darált mandula
- 45 g porcukor
- 90 g hideg vaj
- egy csipet só
- 12 g céklapor
- egy kisebb tojás
Vaníliás cukrászkrém:
- 500 g tej
- 120 g világos nádcukor
- 6 tojássárga
- 1 rúd vanília
- 45 g kukoricakeményítő
- 50 g szobahőmérsékletű vaj

- kb. 3 maréknyi friss málna a tarte-ok tetejére



Az omlós tésztához a tojás kivételével az összes hozzávalót morzsásra dolgozom S-késes aprítógépben. Hozzáadom a tojást, és gyors mozdulatokkal összeállítom a tésztát. Hűtőbe teszem jó egy órára.
Hűtés után lisztezett felületen kb. 3-4 mm vastagra nyújtom a tésztát, majd kibélelem vele a tarte-gyűrűket (vagy helyette kicsi piteformákat). Az omlós tésztával kibélelt formákat negyed órára mélyhűtőbe teszem, majd villával megszurkálom az aljukat, és 180 fokra előmelegített sütőben készre sütöm: akkor jó, amikor épphogy pirulni kezdene a tészta a széleken (kb. 10 perc). Kihűtöm a tarte-kosárkákat.

A vaníliás krémhez a tojássárgákat a cukorral, a vaníliarúd magjaival és a keményítővel csomómentesre keverem. Fokozatosan hozzáadom a tejet is, majd alacsony lángon, folyamatos kevergetés mellett puding sűrűségűre főzöm. Hagyom pár percig hűlni (kb. 50 fokosra), majd belekeverem a puha vajat is. Hűtőben teljesen kihűtöm a krémet. 

Célszerű tálalás előtt nem sokkal összeállítani a tarte-okat, hogy ne puhuljon fel nagyon az omlós tészta a krémtől. (Ha mégis valamiért tovább kellene állni a tarte-oknak betöltve, érdemes egy vékony réteg olvasztott kakaóvajjal átkenni a tésztafelületet a krém betöltése előtt.) Az omlóstészta-kosarakba habzsák segítségével beletöltöm a vaníliás krémet, majd a málnaszemeket a krémre halmozom.




A tarte-hoz használt céklaporos omlóstészta-recept kekszhez is nagyon jól használható. A szép pink omlós kekszeket érdemes a céklához passzoló bogyós gyümölcsös lekvárral összeragasztani - a képen látható kekszeknél én ribizlis málnalekvárt használtam.




2016. szeptember 8.

Kávés-tejcsokis namelaka szederrel



Ennek a pohárdesszertnek a prototípusa még az idei balatoni nyaraláson készült, ahol azért nem volt minden körülmény ideális hozzá: például a tejcsokis namelakából nemes egyszerűséggel kihagytam a tejszínt (oké, akkor nem is volt namelaka :)), illetve tejjel helyettesítettem, mert a kisboltban a nyaralónál csak főzőtejszín volt, pofátlan, majdnem 500 Ft-os áron per két deci. Na meg azért ott bolti kekszmorzsával is bőven elfogyott, igaz, a szedret frissen szedtük a nyaraló melletti nagy szederbokorról. De a kávé... na kávéból azért már akkor is rendes kávé került bele (Gachatha, Kenya, Casino Mocca), mert iható kávé nélkül el sem indultam volna.

Itthon aztán újra elkészítettem ezt a desszertet, némi finomhangolás után. Az alapja egy nagyon könnyű, nagyon krémes kávés-tejcsokis namelaka. Alá ropogós kávés-diós morzsa kerül (ebben a namelakánál is használt kávé köszön vissza, csak finomra darálva), a tetejére pedig egy réteg szederzselé. A titok, hogy világos pörkölésű, nagyon gyümölcsös kávét használjunk hozzá (nálam most az etióp Biftu Gudina, Gardelli), ami a bogyós gyümölcsös réteggel szépen fog harmonizálni.

Kerámia kiegészítők: Lantos Judit Kerámia


Hozzávalók 4 adaghoz:
Morzsa:
- 60 g darált dió
- 60 g liszt
- 60 g porcukor
- 60 g hideg vaj
- 10 g frissen darált kávé
- egy csipet fleur de sel
Namelaka:
- 150 g tej
- 15 g szemes kávé, mozsárban durvára törve
- 2 lap zselatin
- 200 g tejcsokoládé
- 200 g habtejszín
Szedres réteg:
- 2 marék szeder 
- 1 lap zselatin

A morzsához az összes hozzávalót késes aprítógépbe teszem, és morzsásra dolgozom. A tésztamorzsát sütőpapírral bélelt tepsin elterítem, majd 180 fokra előmelegített sütőben pár percig (kb. 8 perc) sütöm, míg aranybarnás nem lesz. Hagyom kihűlni.

A namelakához a tejet forrásig melegítem, majd belekeverem a kávét, lefedem, és egy órán keresztül állni hagyom. Ekkor leszűröm, és kimérek 120 grammnyit a kávés tejből. Ezt ismét forrásig melegítem, majd feloldom benne a hideg vízbe áztatott és kicsavart zselatinlapokat. Hozzáadom az apróra vágott tejcsokoládét is, és teljesen egyneműre keverem. Végül több részletben hozzákeverem a habtejszínt is. A kész namelakát hűtőbe teszem, és kicsit előhűtöm: a lényeg, hogy már ne legyen nagyon folyós, de még adagolható maradjon (ehhez kb. 1-2 óra hűtés kell). 

Ekkor a poharak aljába szórom a morzsát, majd ráadagolom a namelakát. A poharakat hűtőbe teszem egy éjszakára.

Másnap a szedret épphogy kicsit megrottyantom, hogy egy kis levet eresszen, de a szemek még ne essenek teljesen szét. Ekkor feloldom benne a hideg vízbe áztatott, kicsavart zselatinlapot, kicsit hagyom hűlni, majd elosztom a négy pohárban. Hűtőbe teszem, hogy a szedres réteg is teljesen áthűljön. 

Tálalás előtt én még habcsókkal díszítettem.


2016. augusztus 24.

Zserbó fagylalt



Az egyik kedvenc fagylaltom (mondjuk a diós dolgokat alapból imádom), már több éve ugyanígy készítem. Az alapja egy diófagylalt - én ezt 100%-os diókrémből (Donum Terrae) szeretem elkészíteni, így lesz ugyanis tökéletesen sima-selymes az alapfagyi textúrája. Persze diókrém helyett simán dióból is készíthetjük: én ekkor inkább darált dió helyett egyfajta házi diókrémet készítenék, azaz S-késes aprítógépben addig aprítanám a diót, míg el nem kezdi kiengedni az olajtartalmát és össze nem áll egynemű pasztává. Ez persze házilag nem lesz tökéletesen homogén állagú, de ugyanúgy jóízű fagyi lesz a végeredmény.
A diófagyiba aztán csokidarabok kerülnek, végül pedig házi baracklekvárral rétegezem-márványozom. Tökéletes zserbó-élményt ad - bár ehhez kellett még a titkos fegyver, Apa barackpálinkája is :)
A gyönyörű kerámia kiegészítőkért most is ezer hála Lantos Judit keramikusnak!


Hozzávalók:
- 3 tojássárgája
- 80 g világos nádcukor
- 3 dl tej
- 90 g diókrém (vagy helyette 90 g dió, amelyet aprítógépben egészen krémesre aprítunk)
- 1,5 dl habtejszín
- 2-3 ek. barackpálinka
- egy csipet fleur de sel

- 50 g étcsokoládé

- kb. 4-5 ek. baracklekvár

A fagyialaphoz a tojássárgákat a cukorral kikeverem, majd hozzáadom a tejet, és alacsony lángon, folyamatos kevergetés mellett besűrítem: maghőmérőn mérve kb. 80 fokig melegítem, illetve akkor jó, amikor a krém már határozottan bevonja a fakanál hátát. Ekkor kézi habverő segítségével hozzákeverem a diókrémet, majd a habtejszínt, a barackpálinkát és a sót. Teljesen kihűtöm az alapot.
Másnap fagyigépben kikeverem a fagyialapot. Míg dolgozik a gép, az étcsokoládét megolvasztom, majd a kifagyasztás végén kis sugárban, lassan a gépben örvénylő fagyialaphoz öntöm az olvasztott csokit, amelyet a gép szépen az alaphoz kever, és a csoki azonnal megfagy.
A csokis diófagyi harmadát dobozba teszem, rákanalazok 1-2 kanál baracklekvárt, villával márványozom, erre ismét fagyit adagolok, rá lekvárt, végül a maradék fagyi jön és rá a maradék lekvár.

Ha nincs fagyigépünk, az alapot keverjük át félóránként botmixerrel, míg fagy, majd az utolsó átkeverésnél adjuk hozzá a csokit apróra vágva, végül márványozzuk a baracklekvárral.


2016. augusztus 12.

Kókusz-mangó pohárdesszert



Még a múlt hétvégén szülinapi tortát készítettem a tesóm kerek szülinapjára kókusz-mangó-karamell ízben. Jó sok réteg, jó sok elem, díszítések, de nagy-nagy sikere volt, annyira, hogy a szombati ünneplésről maradt pár szeletke már vasárnap reggelre el is fogyott. Node csak nem maradhattunk vasárnap ebéd utáni desszert nélkül! Így született meg ez a pohárdesszert a torta ízvilágában, tulajdonképpen a tortakészítésből megmaradt alapanyagokból improvizálva. Abszolút hozza a torta trópusi gyümölcsös, karamellel mélyített ízét, szépen kijönnek a ropogós és habos-krémes textúrák kontrasztjai itt is, csak sokkal gyorsabban összeállítható, és kevesebb hűtést igényel. Jó kis elcsépelt közhely, de ilyen egy igazi villantós desszert!

A szülinapi torta


Hozzávalók kb. 7 adaghoz:
Kókuszos piskóta:
- 100 g puha vaj
- 100 g porcukor
- 100 g tojás
- 80 g liszt
- 20 g kókuszreszelék
Karamellizált sárgabarack:
- 3-4 ek. világos nádcukor
- kb. 300 g sárgabarack
- fél rúd vanília
- 1 ek. barackpálinka
Mangóhab:
- 250 g mangópüré*
- 60 g világos nádcukor
- 2 lap zselatin (elhagyható)
- 300 g habtejszín
- fél rúd vanília
Tetejére:
- 2 marék kókuszchips
- 2-3 szem sárgabarack

*Indiai, keleti boltokban lehet nagyon jó minőségű mangópürét venni, érdemes inkább ezt használni, friss gyümölcsből nehéz jót kifogni. Én itt vettem nagyon jó ízű Alphonso mangópürét, aminek 92%-a mangó, a többi pedig cukorszirup és citromsav.

A kókuszos piskótához a puha vajat a porcukorral kihabosítom, majd két-három részletben hozzáadom a lazán felvert tojást is. Végül beleforgatom a lisztet és a kókuszreszeléket. Egy sütőpapírral bélelt tepsin kb. egy centi vastagságban kikenem a piskótatésztát, majd 180 fokra előmelegített sütőben készre sütöm (kb. 10 perc). Hagyom szobahőmérsékletűre hűlni, majd nagyobb kockákra vágom.

A karamellizált sárgabarackhoz a barackokat kimagozom, majd szeletekre vágom. A nádcukrot karamellizálom, majd rádobom a barackszeleteket és hozzáadom a vaníliarúd magjait. A karamell először megszilárdul, majd ahogy a barack levet enged, megolvad. Folyamatosan kavargatva hagyom kicsit megpuhulni a barackot (ne essen szét teljesen!), ekkorra egy sűrű karamelles szaft fogja bevonni. Az utolsó pár percben hozzáadom a pálinkát is, majd szobahőmérsékletűre hűtöm.

A mangóhabhoz a mangópürét a cukorral és a vaníliarúd magjaival forrásig melegítem, majd feloldom benne a hideg vízbe áztatott, kicsavart zselatinlapokat. Mikor szobahőmérsékletűre hűlt, két részletben óvatosan hozzáforgatom a habbá vert tejszínt. (A zselatint ki is lehet akár hagyni teljesen, hiszen a desszert pohárban lesz - én egy kis extra tartást szerettem volna vele adni a habnak.)

Jöhet a rétegezés. A poharak aljába piskótakockákat szórok, erre jön a karamellizált barack, végül pedig a mangóhab. Hűtőbe teszem egy-két órára.

Tálalás előtt a kókuszchipset picit megpirítom száraz serpenyőben. Ezt szórom a mangóhab tetejére, majd barackszeletekkel díszítem még.