Kávés-tejcsokis namelaka szederrel

Ennek a pohárdesszertnek a prototípusa még az idei balatoni nyaraláson készült, ahol azért nem volt minden körülmény ideális hozzá: például a tejcsokis namelakából nemes egyszerűséggel kihagytam a tejszínt (oké, akkor nem is volt namelaka :)), illetve tejjel helyettesítettem, mert a kisboltban a nyaralónál csak főzőtejszín volt, pofátlan, majdnem 500 Ft-os áron per két deci. Na meg azért ott bolti kekszmorzsával is bőven elfogyott, igaz, a szedret frissen szedtük a nyaraló melletti nagy szederbokorról. De a kávé... na kávéból azért már akkor is rendes kávé került bele (Gachatha, Kenya, Casino Mocca), mert iható kávé nélkül el sem indultam volna.

Itthon aztán újra elkészítettem ezt a desszertet, némi finomhangolás után. Az alapja egy nagyon könnyű, nagyon krémes kávés-tejcsokis namelaka. Alá ropogós kávés-diós morzsa kerül (ebben a namelakánál is használt kávé köszön vissza, csak finomra darálva), a tetejére pedig egy réteg szederzselé. A titok, hogy világos pörkölésű, nagyon gyümölcsös kávét használjunk hozzá (nálam most az etióp Biftu Gudina, Gardelli), ami a bogyós gyümölcsös réteggel szépen fog harmonizálni.

Kerámia kiegészítők: Lantos Judit Kerámia

Hozzávalók 4 adaghoz:

Morzsa:

- 60 g darált dió

- 60 g liszt

- 60 g porcukor

- 60 g hideg vaj

- 10 g frissen darált kávé

- egy csipet fleur de sel

Namelaka:

- 150 g tej

- 15 g szemes kávé, mozsárban durvára törve

- 2 lap zselatin

- 200 g tejcsokoládé

- 200 g habtejszín

Szedres réteg:

- 2 marék szeder 

- 1 lap zselatin

A morzsához az összes hozzávalót késes aprítógépbe teszem, és morzsásra dolgozom. A tésztamorzsát sütőpapírral bélelt tepsin elterítem, majd 180 fokra előmelegített sütőben pár percig (kb. 8 perc) sütöm, míg aranybarnás nem lesz. Hagyom kihűlni.

A namelakához a tejet forrásig melegítem, majd belekeverem a kávét, lefedem, és egy órán keresztül állni hagyom. Ekkor leszűröm, és kimérek 120 grammnyit a kávés tejből. Ezt ismét forrásig melegítem, majd feloldom benne a hideg vízbe áztatott és kicsavart zselatinlapokat. Hozzáadom az apróra vágott tejcsokoládét is, és teljesen egyneműre keverem. Végül több részletben hozzákeverem a habtejszínt is. A kész namelakát hűtőbe teszem, és kicsit előhűtöm: a lényeg, hogy már ne legyen nagyon folyós, de még adagolható maradjon (ehhez kb. 1-2 óra hűtés kell). 

Ekkor a poharak aljába szórom a morzsát, majd ráadagolom a namelakát. A poharakat hűtőbe teszem egy éjszakára.

Másnap a szedret épphogy kicsit megrottyantom, hogy egy kis levet eresszen, de a szemek még ne essenek teljesen szét. Ekkor feloldom benne a hideg vízbe áztatott, kicsavart zselatinlapot, kicsit hagyom hűlni, majd elosztom a négy pohárban. Hűtőbe teszem, hogy a szedres réteg is teljesen áthűljön. 

Tálalás előtt én még habcsókkal díszítettem.

Kókusz-mangó pohárdesszert

Még a múlt hétvégén szülinapi tortát készítettem a tesóm kerek szülinapjára kókusz-mangó-karamell ízben. Jó sok réteg, jó sok elem, díszítések, de nagy-nagy sikere volt, annyira, hogy a szombati ünneplésről maradt pár szeletke már vasárnap reggelre el is fogyott. Node csak nem maradhattunk vasárnap ebéd utáni desszert nélkül! Így született meg ez a pohárdesszert a torta ízvilágában, tulajdonképpen a tortakészítésből megmaradt alapanyagokból improvizálva. Abszolút hozza a torta trópusi gyümölcsös, karamellel mélyített ízét, szépen kijönnek a ropogós és habos-krémes textúrák kontrasztjai itt is, csak sokkal gyorsabban összeállítható, és kevesebb hűtést igényel. Jó kis elcsépelt közhely, de ilyen egy igazi villantós desszert!

A szülinapi torta

Hozzávalók kb. 7 adaghoz:

Kókuszos piskóta:

- 100 g puha vaj

- 100 g porcukor

- 100 g tojás

- 80 g liszt

- 20 g kókuszreszelék

Karamellizált sárgabarack:

- 3-4 ek. világos nádcukor

- kb. 300 g sárgabarack

- fél rúd vanília

- 1 ek. barackpálinka

Mangóhab:

- 250 g mangópüré*

- 60 g világos nádcukor

- 2 lap zselatin (elhagyható)

- 300 g habtejszín

- fél rúd vanília

Tetejére:

- 2 marék kókuszchips

- 2-3 szem sárgabarack

*Indiai, keleti boltokban lehet nagyon jó minőségű mangópürét venni, érdemes inkább ezt használni, friss gyümölcsből nehéz jót kifogni. Én itt vettem nagyon jó ízű Alphonso mangópürét, aminek 92%-a mangó, a többi pedig cukorszirup és citromsav.

A kókuszos piskótához a puha vajat a porcukorral kihabosítom, majd két-három részletben hozzáadom a lazán felvert tojást is. Végül beleforgatom a lisztet és a kókuszreszeléket. Egy sütőpapírral bélelt tepsin kb. egy centi vastagságban kikenem a piskótatésztát, majd 180 fokra előmelegített sütőben készre sütöm (kb. 10 perc). Hagyom szobahőmérsékletűre hűlni, majd nagyobb kockákra vágom.

A karamellizált sárgabarackhoz a barackokat kimagozom, majd szeletekre vágom. A nádcukrot karamellizálom, majd rádobom a barackszeleteket és hozzáadom a vaníliarúd magjait. A karamell először megszilárdul, majd ahogy a barack levet enged, megolvad. Folyamatosan kavargatva hagyom kicsit megpuhulni a barackot (ne essen szét teljesen!), ekkorra egy sűrű karamelles szaft fogja bevonni. Az utolsó pár percben hozzáadom a pálinkát is, majd szobahőmérsékletűre hűtöm.

A mangóhabhoz a mangópürét a cukorral és a vaníliarúd magjaival forrásig melegítem, majd feloldom benne a hideg vízbe áztatott, kicsavart zselatinlapokat. Mikor szobahőmérsékletűre hűlt, két részletben óvatosan hozzáforgatom a habbá vert tejszínt. (A zselatint ki is lehet akár hagyni teljesen, hiszen a desszert pohárban lesz - én egy kis extra tartást szerettem volna vele adni a habnak.)

Jöhet a rétegezés. A poharak aljába piskótakockákat szórok, erre jön a karamellizált barack, végül pedig a mangóhab. Hűtőbe teszem egy-két órára.

Tálalás előtt a kókuszchipset picit megpirítom száraz serpenyőben. Ezt szórom a mangóhab tetejére, majd barackszeletekkel díszítem még.