Forralt boros fatörzs

Minden évben készítek karácsonyra fatörzstortát: készül klasszikus is, illetve francia stílusú Bûche de Noël (itt a tavalyi madagaszkári vadborssal turbózott meggyes gesztenyemousse és a tavalyelőtti narancsos-marcipános étcsokimousse). Ez most egy igazi téli ízvilágú, "karácsonyivásár-hangulatú" fatörzstorta lett, amelynek a csokikrémje fűszeres forralt borral készül. Tehát nemcsak a forralt bor klasszikus fűszerei kerülnek bele mutatóba, hanem egy jó adag vörösbor is. A tejszínhabbal lazított fűszeres krémet pihe-puha kakaós piskótába töltöttem, majd az egyszerű piskótatekercs-formán csavartam egyet, így lett belőle fatörzs. Extrának pedig csokilevélkéket is készítettem.

Hozzávalók:

Piskóta:

- 4 tojás

- 80 g nádcukor

- 70 g liszt

- 10 g holland kakaópor

Krém:

- 200 g étcsokoládé (nálam Valrhona)

- 80 g jó minőségű vörösbor

- 3 ek. méz

- negyed kávéskanálnyi mézeskalácsfűszer

- 50 g puha vaj

- nagy csipet fleur de sel (tengeri sópehely)

- 130 g habtejszín

- fél tasak habfixáló

- kb. 4 ek. meggylekvár (nálam tonkababos meggylekvár volt most)

Díszítés:

- kb. 30 g étcsokoládé

A piskótához a tojásokat kettéválasztom. A nádcukor egyharmadával habosra keverem a sárgákat. A maradék cukorral kemény habot verek a fehérjékből. A fehérjehabot két részletben a sárgákhoz forgatom óvatosan. Majd hozzászitálom a liszt és a kakaópor elegyét, és óvatosan belekeverem. A kész piskótatésztát egy sütőpapírral bélelt tepsin kb. egy centi vastagságban elterítem, és 180°C-ra előmelegített sütőben készre sütöm (kb. 10 perc). Még forrón lehúzom róla a sütőpapírt, majd egy tiszta konyharuhára vagy sütőpapírra helyezem, és rögtön feltekerem. Így hagyom kihűlni.

A krémhez a vörösbort a mézzel és a fűszerekkel forrásig melegítem. (Igen, ér nagyobb adag forralt bort csinálni, és a maradékot elkortyolni sütikészítés közben!) Ekkor beledobom az apróra vágott étcsokoládét, és egyneművé keverem. Belekeverem a sót és a puha vajat is. Hagyom szobahőmérsékletűre hűlni. Ahogy hűl a csokoládé, kb. tejfölsűrűségűre fog sűrűsödni a krém.

Ekkor a tejszínt a habfixálóval habbá verem, majd a csokoládés-boros krémhez forgatom két részletben. Rövid időre hűtőbe teszem, hogy kenhető állagúra hűljön.

A kihűlt piskótát először megkenem meggylekvárral vékonyan, majd elterítem rajta a krém kb. felét. Levágok egy kisebb darabot a tekercsből, és elágazó ágszerűen a nagyobb piskótadarabhoz illesztem. Bevonom a maradék krémmel kívül is. Nem kell nagyon simára kenni kívül, hiszen rusztikusra hagyva lesz fatörzs-hatású. Hűtőbe teszem.

A csokilevelekhez szép mintázatú, nem túl nagy levelekre van szükség. Ezeket megmosom, és papírtörlőn teljesen megszárítom - egy csepp víz sem maradhat rajtuk, különben ott nem lesz szép a csokoládé. A csokoládé kétharmadát megolvasztom, a többit nagyon apróra vágva az olvadt csokoládéhoz keverem, míg az is fel nem olvad (tehát temperálom). Egy kiskanál vagy ecset segítségével lekenem a levelek egyik oldalát a csokival, majd sütőpapírra téve hűtőbe teszem a leveleket, míg a csokoládé meg nem szilárdul.

Végül a leveleket óvatosan lehúzom a megszilárdult csokiról, majd a fatörzsre helyezem a kész csokileveleket.

Kerámia tál: Lantos Judit Kerámia

Meyer citromkrém fűszeres tésztakosárban

Nekem a klasszikus mézeskalács helyett a kedvenc ünnepváró kekszem a mézeskalács svéd ikertestvére, a pepparkakor. Minden évben elkészül legalább egyszer az adventi időszakban; nagyon szépen lehet kekszpecséttel is díszíteni. Most viszont nem keksz, hanem tartlet-kosárka készült a pepparkakor tésztájából egy nagyon egyszerű módszerrel: teflonos muffintepsi hátulján sültek meg a tésztakosarak. A töltelék pedig a szezon első Meyer citromjaiból főzött citromkrém lett: a Meyer citrom izgalmas fűszeressége szerintem nagyon jól passzol a fűszeres-mézes tésztához. Akár karácsonyra is szuper desszert lehet belőle, hiszen az elemek (tészta, krém, habcsók) előre elkészíthetőek.

A gyönyörű karácsonyi kerámia kiegészítőkért ezer köszönet ismét Lantos Judit keramikusnak!

Hozzávalók kb. 12 darabhoz:

Pepparkakor:

- 50 g puha vaj

- 55 g porcukor

- 50 g méz

- 50 g habtejszín

- 180 g liszt

- késhegynyi szódabikarbóna

- fél kk. őrölt fahéj

- késhegynyi őrölt gyömbér

- késhegynyi őrölt szegfűszeg

- késhegynyi őrölt kardamom

- késhegynyi őrölt szegfűbors

Citromkrém:

- 3 egész tojás

- 120 g Meyer citromlé (kb. három citromból)

- 90 g világos nádcukor

- 120 g vaj

A tésztakosarakhoz az összes hozzávalót összegyúrom, majd fóliába csomagolva 2-3 órára hűtőbe teszem. A lehűlt tésztát lisztezett felületen kb. 3 mm vastagra nyújtom. A mini tartleteket a legegyszerűbb egy teflon muffintepsi hátulján megsütni. Ehhez kb. egy centivel nagyobb köröket szaggatok, mint a muffintepsi alja, hogy legyen majd pereme a tésztakosaraknak (én egy 8 cm átmérőjű desszertgyűrűt használtam kiszúrónak). Egy teflon muffintepsit fejjel lefelé fordítok, a tésztakorongokat óvatosan a muffintepsi hátuljára helyezem, rásimítom a forma kiemelkedéseire, majd a tepsit hűtőbe teszem fél órára. Sütés előtt villával megszurkálom. 180 fokon kb. 8 percig sütöm, majd óvatosan leemelem a tartlet-kosarakat a muffintepsiről, sütőpapírral bélelt tepsire helyezem, és további kb. 2 percig sütöm - így fog tökéletesen átsülni a tésztakosár. Hagyom kihűlni.

A citromkrémhez a tojásokból, a citromléből és a cukorból sűrű pudingot főzök alacsony lángon, folyamatos keverés mellett. Leveszem a tűzről, majd pár perc hűtés után hozzákeverem a kockákra vágott szobahőmérsékletű vajat is. Kihűtöm.

A citromkrémet érdemes csak tálalás előtt nem sokkal a tésztakosarakba tölteni, hogy roppanós maradjon a tészta. Én habcsókokkal díszítettem - így készültek a habcsókok.

Mézeskalácsos fagyiszendvics

Az indián nyárra tökéletes választás ez a fagyiszendvics: a mézeskalácsfűszeres-mogyorógrillázsos csokifagyi mézeskalács-kekszek közé töltve már igazi őszi-téli ízvilágot képvisel, de azért jó kis hűsítő lesz a szeptemberi kánikulában!

Hozzávalók:

Mézeskalácsfűszeres-mogyorógrillázsos csokifagyi:

- 2 tojássárgája

- 2 dl tej

- 2 ek. nádcukor

- 1 tk. mézeskalácsfűszer

- 70 g étcsokoládé

- 1 ek. kakaópor

- 1 dl habtejszín

- 40 g törökmogyoró + 2 ek. cukor a grillázshoz

 Mézeskalács-keksz:

- 25 g vaj

- 30 g nádcukor

- 60 g méz

- 1 kicsi tojás

- 1 tk. mézeskalácsfűszer

- fél bionarancs héja

- 130 g liszt

Ebből az adagból kb. 6 nagyobb fagyiszendvics lesz.

A mézeskalács-kekszekhez a vajat a nádcukorral és a mézzel összeolvasztjuk, míg a cukor fel nem oldódik. Ezt a keveréket a liszttel, a tojással, a narancshéjjal és a mézeskalácsfűszerrel összegyúrjuk. Három-négy órán keresztül hűtőben pihentetjük a tésztát.

A mézes tésztát lisztezett felületen kb. 3 mm vastagra nyújtjuk, majd nagyobb kör alakú kiszúróval szaggatjuk. Sütipecséttel vagy egy kisebb kiszúróval tetszés szerint mintázhatók is a kekszek. 180°C-ra előmelegített sütőben kb. 7 perc alatt megsütjük, majd felhasználásig légmentesen záró dobozban tároljuk.

A fagyialaphoz a tojássárgákat, a nádcukrot és a mézeskalácsfűszert habosra keverjük, majd hozzáadjuk a tejet. Alacsony hőfokon, folyamatos kevergetés mellett besűrítjük: maghőmérőn mérve kb. 80-82°C-ig melegítjük, illetve akkor jó, amikor a krém már határozottan bevonja a fakanál hátát.

Az apró darabokra vágott étcsokoládét és a kakaóport egy tálban előkészítjük. Erre ráöntjük a forró tojásos krémet, és kézi habverővel egyneművé keverjük. Hozzáadjuk a tejszínt is, majd teljesen kihűtjük a fagyialapot.

A mogyorógrillázshoz a törökmogyorót 160°C-ra előmelegített sütőben pár perc alatt megpirítjuk, és egy konyharuha segítségével ledörzsöljük a papírszerű héját. A cukrot karamellizáljuk, majd belekeverjük a pirított mogyorót. A karamelles mogyorót sütőpapírra terítjük, és kihűtjük. A grillázst durvára törjük nejlonzacskóba téve egy sodrófa segítségével.

A fagyialapot fagylaltgépben kifagyasztjuk, az utolsó pár percben öntjük csak a készülő fagyihoz a durvára aprított mogyorógillázst. Fagyigép híján dobozban mélyhűtőbe tesszük az alapot, és botmixerrel kb. félóránként átkeverjük.

A fagyiszendvicseket többféleképp is betölthetjük. Amikor a fagyialap már kezd fagyni, de még nem teljesen szilárd, hanem adagolható, akkor töltjük be egy kanál segítségével, majd tálcára tesszük a szendvicseket, míg teljesen ki nem fagynak. Vagy ha desszertgyűrűvel szaggattuk a kekszeket, kifagyaszthatjuk a fagyialapot is desszertgyűrűkben, majd forró késsel "felszeletelhetjük" és tölthetjük is a kekszek közé.

Téli fűszeres-szilvás sajttorta

Nagy kedvencem a sajttorta, bár eddig inkább nyári desszertként gondoltam rá, hiszen elsősorban piros bogyós gyümölcsökkel készítettem. Most a téliesített verzióját hoztam el, ami nagyon jó a maradék mézeskalácsok felhasználására is, ugyanis a kekszes alap a szokásos zabkeksz helyett mézesfűszeres keksszel készül. Én a svéd fűszeres keksz, a pepparkakor maradékát használtam fel hozzá (a receptje a Dívány Alapkonyha rovatában olvasható itt), de bármilyen mézeskalács tökéletes lesz. A mézeskekszes alaphoz tökéletesen passzol a vörösborral lazított fűszeres szilvalekvár, ami a torta tetejére kerül.

Ebből készült a sajttorta alapja

A fotózáshoz használt kerámiatálakért köszönet Lantos Judit keramikusnak!

Hozzávalók egy 18 cm-es tortához:

Kekszes alap:

- 120 g mézeskalács (nálam svéd fűszeres keksz, a pepparkakor)

- 20 g darált mandula

- 70 g olvasztott vaj

Sajtos rész:

- 400 g krémsajt (klasszikusan Philadelphia; én Lidl sajátmárkásat használtam)

- 90 g nádcukor

- 1 ek. liszt

- 50 g tejföl

- 1 rúd vanília

- 1 kezeletlen citrom héja

- 2 tojás

Tetejére:

- 200 g szilvalekvár (nálam tonkababos)

- 3-4 ek. vörösbor

- 1 lap zselatin

A kekszes alaphoz a fűszeres kekszet mozsárban vagy aprítógépben morzsásra töröm, majd összekeverem az olvasztott vajjal és a darált mandulával. Egy 18 cm átmérőjű kapcsos tortaformát kibélelek méretre vágott sütőpapírral, és ebben egyengetem el a vajas-kekszes alapot. 165 fokra előmelegített sütőben 10 percig sütöm, majd kicsit hűlni hagyom.

A sajtos részhez az összes hozzávalót egyneművé keverem egy kézi habverő segítségével, majd a kekszes alapra öntöm. 165 fokos sütőben kb. 40 percig sütöm: amikor már egy picit kezd barnulni a teteje, akkor jó is. Kinyitom a sütőajtót, és a meleg sütőben hagyom kihűlni - így nem fog megrepedni a sajtos rész. Végül szobahőmérsékletűre hűtöm.

A szilvalekváros réteghez én tonkababos szilvalekvárt használtam, de bármilyen szilvalekvár jó hozzá, esetleg érdemes utólag egy kicsit fűszerezni tonkababbal, fahéjjal, szegfűszeggel. A lekvárt összemelegítem a vörösborral: a lényeg, hogy kényelmesen adagolható, ne túl folyós legyen az állaga. Belekeverek egy lap zselatint is, amelyet előzőleg hideg vízbe áztattam, majd alaposan kicsavartam. A vörösboros szilvalekvárt eloszlatom a torta tetején, majd egy éjszakára hűtőbe teszem.

Tipp: A vörösboros szilvalekvárt zselatin nélkül akár öntetként is kínálhatjuk a szeletekre vágott tortához.

Karácsonyi kekszek sütipecséttel

Kerámia kiegészítők: Lantos Judit Kerámia

Idén elég korán elkezdtem hangolódni a karácsonyra, így nemrég készítettem néhány tesztadagot karácsonyi kekszekből is. A kekszpecséttel díszített kekszekhez mindenképpen olyan alapreceptre van szükség, ami nem tartalmaz sütőport, így szépen meg fog maradni a minta a kekszeken. Ehhez tökéletes a klasszikus omlós tészta, amely lisztből, vajból és cukorból áll, esetleg tojással kiegészítve. Én szeretem, ha a liszt egy része helyett valamilyen darált olajos mag (dió, mandula, mogyoró stb.) kerül a tésztába; fűszerezéssel, egy-két extra hozzávalóval pedig tovább turbózható az omlós kekszünk. 

Én most két változatot készítettem. Az egyikhez matcha teaport használtam - mióta Párizsban jártam októberben, rákattantam a matchára. A matchához nagyon-nagyon jól passzolnak a különböző citrusfélék, így bátran mehet hozzá narancs, citrom vagy lime héja (kezeletlen citrusokat használjunk!). Én még japán sansho borsot (szintén párizsi szerzemény) tettem a matchás kekszhez -  a sansho egy nagyon citrusos borsféle, így nagyon jól passzolt ehhez az ízvilághoz.

A másik kekszváltozat kakaós-törökmogyorós lett. Ebből készült egy töltetlen verzió, ahol mézeskalácsfűszer került a tésztához. A töltött verziónál pedig Donum Terrae mogyorókrémmel készítettem egy nagyon mogyorós csokikrémet, amelyet kis Maldon sóval és tonkababbal turbóztam fel.

A kekszekhez a Tchibo téli kekszpecsét-készletét használtam, illetve a "Nanni, képekbe öntött szavak" karácsonyi pecsétjét. A posztban látható gyönyörű kerámia tálkákat köszönöm Lantos Judit keramikusnak!

1) Matcha & lime kekszek

Hozzávalók:

- 100 g liszt

- 75 g hideg vaj

- 35 g darált mandula

- 30 g porcukor átszitálva

- fél rúd vanília kikapart magjai

- 1 kezeletlen lime héja

- 1,5 tk. matcha por

- 4-5 szem japán sansho bors, mozsárban összetörve (elhagyható)

- 1 tojás sárgája

A hozzávalókat a tojás sárgáját kivéve egy keverőtálba kimérem, és összemorzsolom. Hozzáadom a tojás sárgáját is, és összeállítom a tésztát. Jó gyúrhatónak kell lennie, ami már nem tapad a kezünkhöz. Ha még nem áll össze, pici tejfölt lehet hozzáadni, ha nagyon ragadna, egy kevés lisztet. Alufóliába csomagolva egy órára hűtőbe teszem a tésztát. 

Lisztezett felületen kb. 4 mm vastagra nyújtom. A sütipecsételésnél szerintem érdemes először a pecsétet belenyomni a finoman lisztezett tésztába, majd utólag körbevágni vagy kiszúrni a kekszet, ugyanis a pecsételéskor még terül a tészta a nyomás hatásra valamennyit. Ha kerek sütipecsétet használok, akkor megfelelő méretű kerek kiszúróval szúrom ki utána a kekszet (vagy pl. üvegpohár is jó hozzá, ha nincs éppen megfelelő méretben kiszúrónk), ha pedig szögletes kekszeket készítek (betűnyomdával vagy pl. itt a posztban a "Boldog karácsonyt" feliratú pecséttel), akkor a pecsételt tésztát utólag vágom ki szögletesre egy cakkos derelyevágóval. (A Tchibós pecsét ilyen szempontból nagyon felhasználóbarát, mert a pecsétekhez járt egy méretben tökéletesen illeszkedő műanyag kiszúró is: kiszúrjuk a kekszet, majd a kiszúró felemelése nélkül belepecsételünk - a kiszúró megakadályozza, hogy terüljön a tészta a pecsételéskor. Végül lehúzzuk a pecsétet, majd a kiszúrót is a kekszünkről.)

A kész kekszeket sütőpapírral bélelt tepsire fektetem, majd 175 fokra előmelegített sütőben kb. 7-10 perc alatt megsütöm. Akkor jó a keksz, amikor épphogy elkezdene aranybarnára váltani a szélén. Hagyom a tepsin kihűlni a kekszeket (a sütőből kivéve még puhábbak, majd ahogy kihűlnek, ropogósabbak-omlósabbak lesznek), majd légmentesen záró dobozban tárolom.

2) Kakaós-mézeskalácsfűszeres-mogyorós kekszek

Pecsét: Nanni, képekbe öntött szavak

Hozzávalók:

- 90 g liszt

- 10 g raw, azaz speciálisan fermentált, alkalizálatlan kakaópor (vagy helyette holland kakaópor)

- 75 g hideg vaj

- 35 g darált törökmogyoró

- 30 g porcukor átszitálva

- 1 kk. mézeskalácsfűszer

- 1 tojás sárgája

Ugyanúgy készül, mint a fent leírt matchás kekszek, csak a liszt egy részét kakaóporral cseréltem, a mandula helyett pedig törökmogyorót használtam hozzá. A fűszerezése már a közeledő ünnepeket idézi meg :)

3) Töltött mogyorós-tonkababos kekszek

Hozzávalók:

Keksz:

Ugyanúgy készült, mint a fenti kakaós keksz, csak a mézeskalácsfűszert kihagytam belőle.

Csokis mogyorókrém:

- 80 g étcsokoládé

- 40 g 100%-os törökmogyorókrém (Donum Terrae)

- egy csipet Maldon só

- egy kevés reszelt tonkabab

A kekszet ugyanúgy készítem el, mint a matchás verziót. Ebben az esetben elég minden másodikat kekszpecséttel díszíteni.

A töltelékhez a csokoládét mikróban vagy vízgőz fölött megolvasztom, majd belekeverem a mogyorókrémet, a sót és a reszelt tonkababot. Hagyom egy kicsit állni szobahőmérsékleten, majd amikor már jól adagolható lesz, ahogy az étcsokoládé szilárdul, összeragasztom kettesével a kihűlt kekszeket a krémmel.

Fűszeres szilvás csokifagyi mézeskalács-kosárkában

Igazi karácsonyi desszertötlet szigorúan fagyirajongóknak, akik nem riadnak vissza attól, hogy a fűtött lakásban még az ünnepek alatt is fagyit kanalazzanak! Az alap csokoládéfagylaltot mézeskalácsfűszeres szilvalekvár-örvények bolondítják meg, amihez szuperül passzol a mézeskalácstésztából készült puha kosárka. A desszert nem csak finom, de nagyon praktikus is Karácsonyra, ugyanis minden eleme előre elkészíthető: a mézeskalácstésztából napokkal előre megsüthetjük a kosárkákat, majd ezeket légmentesen záró dobozban tárolhatjuk. A fagylaltot szintén elkészíthetjük korábban, így az ünnepi asztalnál már csak gombócolni kell a szilvaörvényes csokifagyit a mézeskalács-kosárkákba.

A receptet a Masni Dekoráció blogon találjátok vendégposzt formájában.

Forrócsoki-pálcák karamellizált fehér csokiból

A házilag készült forrócsoki-pálcák még mindig kedvenc gasztroajándékaim Karácsony körül: pikk-pakk készen vannak, és nagyon jól lehet variálni az ízesítésüket. És nem utolsó sorban cukin lehet csomagolni - amihez nem mindig van türelmem mondjuk, de ha belendülök, akkor dekortapaszt ragasztok a pálcákra, vagy kedves dolgokat írok rájuk, sőt, néha még ajándékkísérő-gyártásra is vetemedek! 

A blogon már két verzióban szerepelnek forrócsoki-pálcák: mogyorós és chilis-narancsos ízesítéssel, de a Díványra is felkerült tegnap egy cikkem forrócsoki-pálcákról, ahol még sok ötletet adok ízesítéshez. Most pedig egy új variáció jön, méghozzá karamellizált fehér csokiból! Kifejezetten édesszájúaknak és karamell-rajongóknak telitalálat!

A jól bevált felespoharas módszeren most sem változtattam: ezekben fér el kényelmesen 30-35 grammnyi csoki, amennyi azért simán kell másfél-két deci forró tejhez. Viszont a fa spatulát a szuper kicsi fakanálra cseréltem az eztettem. a boltból - szerintem ez igazi must have a forrócsoki-szezonban! Nemcsak jobban néz ki, hanem ezzel tényleg kényelmesen lehet keverni majd a forró csokit.

Hozzávalók 3 darabhoz:

- 100 g karamellizált fehér csoki

- fűszerek (nálam most mézeskalácsfűszer, de fahéjjal is szuper lenne!)

- 3 db műanyag felespohár

- 3 db kicsi fakanál (vagy gyógyszertári fa spatula)

A karamellizált fehér csokit felolvasztom, majd ízlés szerint fűszerezem. Ezután temperálom: vagy porított kakaóvajjal érdemes, vagy először hűtsük le kavargatva 27 fok körülre, majd melegítsük vissza 30 fokra. A temperált csokit kiskanállal a felespoharakba adagolom. A poharakat hűtőbe teszem, majd pár perc múlva - amikor már épphogy szilárdulni kezd a csoki - beleállítom a kicsi fakanalakat is. Kb. egy órán keresztül hűtöm, majd amikor már látszik, hogy a csoki elengedte a felespoharat, óvatosan kiütögetem a pohárból.

Majd lehet csomagolni, dekorálni kedvünk-türelmünk szerint!

Felhasználás: A forrócsoki-pálcát másfél-két deci forró tejbe állítjuk, egy-két percet várunk, majd felkeverjük. Akár tejhabosítóval ki is habosíthatjuk.

Meggyes-chilis trüffel mézeskalácsgrillázsban

Ez a trüffel a maradékfelhasználás jegyében született. Még a karácsonyi ünnepi torta készítéséből maradt ki egy kis bögrényi meggypüré, illetve volt még nagyon-nagyon sok mézeskalács is. Már hagyomány, hogy a finom mézeskalácsokat minden évben a keresztanyám készíti nekünk, én nagyon szeretem rágcsálni. A trüffelt meggypürével ízesítettem, amit egy kis chilipaprikával tettem pikánssá, majd ropogós mézeskalács-grillázsba forgattam. A csípős chili, a savanykás meggy tökéletesen passzol a ropogós mézekalács-burokhoz!

Hozzávalók kb. 20 darabhoz:

Ganache:

- 10 dkg étcsokoládé (nálam 60% kakaótartalommal)

- 0,5 dl sűrűre beforralt, átpasszírozott meggypüré (kb. 15 dkg meggyből: a meggyet leturmixolom, átpasszírozom és kb. a felére beforralom)

- 0,5 dl habtejszín

- 1 tk. akácméz

- pár karika chilipaprika

- 1 tk. konyak/meggypálinka

- 1 tk. puha vaj

Burok:

- 20 dkg étcsokoládé

- kb. 7-8 közepes méretű mézeskalács

- 4 ek. nádcukor

Először a ganache-t készítem el. A meggypürét, a tejszínt és a mézet összekeverem a chilipaprikával összerottyantom, majd kb. fél órát állni hagyom. Ekkor leszűröm. Az étcsokoládét megolvasztom, majd hozzákeverem a meggyes tejszínt 3-4 részletben. Hozzáadom a vajat és a konyakot/meggypálinkát is, majd formázható állagúra hűtöm. Ekkor diónyi golyókat formálok a masszából, majd ismét hűtöm a kézmelegtől kissé megpuhult golyókat.

A mézeskalácsról az írókát nagyjából lekaparom, majd durvára töröm. A cukrot karamellizálom, és ebbe beleforgatom a mézeskalács-darabokat. Sütőpapírra terítem, kihűtöm, majd aprítógépben összedarabolom. Az étcsokoládét megolvasztom és temperálom, majd megmártom benne a trüffelgolyókat. A frissen csokizott bonbonokat azonnal megforgatom a mézeskalács-grillázsban, majd sütőpapírra ültetem, míg a csoki megszilárdul.

Tipp: Természetesen durvára tört, sima mézeskalácsba is hempergethetjük a trüffeleket.

Narancsos karamellás-mézeskalácsos praliné

Igazi karácsonyi bonbon: egy réteg fahéjas-narancsos karamellakrém és egy réteg mézeskalácsfűszeres étcsokiganache. A Kifőztük decemberi számában jelent meg eredetileg, de ma is készítettem egy újabb adagot, annyira nagy sikere volt!

Hozzávalók kb. 15 darabhoz:

Narancsos karamellakrém:

- 5 dkg narancsos-fahéjas karamella

- 3 evőkanál habtejszín

Mézeskalácsos étcsokiganache:

- 6 dkg étcsokoládé

- 1/2 dl habtejszín

- 1 kávéskanál vaj

- 1/2 kávéskanál mézeskalács fűszer

Csokiburok:

- 20 dkg étcsokoládé

- 3 dkg narancssárga csokilencse (el is hagyható vagy fehér csokival helyettesíthető)

Először a töltelékeket készítjük el. A narancsos karamellkrémhez a narancsos-fahéjas karamellakockákat (elkészítésük itt olvasgató) a tejszínnel felolvasztjuk, majd hagyjuk hűlni. A mézeskalácsos étcsokoládéganache-hoz a tejszínt megmelegítjük, majd hozzáadjuk az apró darabokra tört étcsokoládét, és addig keverjük, míg egynemű masszát nem kapunk. Ekkor hozzákeverjük a vajat és a mézeskalácsfűszert. Hűlni hagyjuk.

A csokiburokhoz először a narancssárga csokilencséket olvasztjuk fel és temperáljuk, majd habzsák vagy egy kivágott nejlonzsák segítségével vékony csíkokat húzunk az olvasztott csokival szilikon vagy polikarbonát bonbonformában. A mélyedések közeiről egy habkártya vagy spakli segítségével lehúzzuk a felesleges csokoládét. Megvárjuk, míg a csokoládécsíkok szobahőmérsékleten megszilárdulnak.

Az étcsokoládét megolvasztjuk és temperáljuk, majd kiöntjük vele a szilikon vagy polikarbonát bonbonforma mélyedéseit, és elkészítjük a csokihüvelyt. Majd a formát hűtőbe tesszük, míg a csokoládé megszilárdul.

A kicsokizott mélyedéseket kb. egyharmadukig megtöltjük a karamellakrémmel, majd erre egy habzsák segítségével ráadagoljuk a mézeskalácsos csokiganache-t, hagyva helyet a lezáráshoz. A formát rövid időre hűtőbe tesszük.

Az étcsokoládé maradékát újratemperáljuk, majd lezárjuk vele a megtöltött mélyedéseket. A felesleges csokit ismét habkártyával húzzuk le. A formát kb. egy órára hűtőbe tesszük, majd kifordítjuk a kész bonbonokat.

Amaréna meggyes-mézeskalácsos csokiszelet

Hadd mutassam be a legújabb formámat, amiben szuper töltött csokiszeleteket lehet gyártani! A töltelék pedig igazi télies, Karácsonyra hangoló lett szerintem. Még a Zangio-bonbonválogatásban kóstoltam mézeskalácsos bonbont, így nekem is kedvem támadt ezt az aromás fűszerkeveréket segítségül hívni a karácsonyi hangulat megidézéséhez. A mézeskalács fűszerrel ízesített étcsokiganache fölé egy réteg amaréna meggyből készült lekvár került (a lekvár cukor hozzáadása nélkül készült!): a meggy, csoki, mézeskalács isteni hármast alkot!

Hozzávalók 3 csokiszelethez vagy kb. 15 darab bonbonhoz:

- 2 ek. amaréna meggyből készült lekvár vagy sima meggylekvár

- 5 dkg + 15 dkg étcsokoládé (nálam 85%-os)

- fél dl tejszín

- 1 kk. vaj

- mézeskalács fűszer ízlés szerint

- pár szem liofilizált meggy a csokiszeletek aljára

Először a ganache-t készítem el. A tejszínt megmelegítem, majd beledobom az összetördelt 5 dkg étcsokit, és addig keverem, míg egynemű masszát nem kapok. Ekkor hozzákeverem a vajat és a mézeskalács fűszert, majd hűlni hagyom.

A 15 dkg étcsokit megolvasztom és temperálom, majd elkészítem a csokiburkot a csokiszeletes formámban (természetesen más polikarbonát vagy szilikon formában is készíthetjük bonbon alakúra!). Hűtő, míg a csoki megdermed.

A mélyedésekbe először egy réteg amaréna meggy lekvárt adagolok, majd erre jön a ganache. Ismét hűtőbe teszem a formát rövid időre.

Az étcsoki maradékát újratemperálom, majd lezárom vele a csokiszeleteket. Míg a csoki friss, pár szem liofilizált meggyet nyomok a szeletek aljára. Kb. egy óra hűtés után kifordítom a kész csokikat.

Sütőtökös karamella Halloweenre - VKF XLV.

Mikor a már posztolt málnakaramellát készítettem, tudtam, hogy ezt a receptet több verzióban is ki kell próbálni, annyira jól működött. Beugrott, hogy az Édes Napok Fesztiválon mennyire bejött a sütőtökös-karamellás bonbon, így gondoltam, a sütőtökös karamellával sem lehet nagyon mellényúlni. Nem is tévedtem, az édes sült tökből készült püré fantasztikusan illik a karamellához, egy kicsi mézeskalács-fűszerkeverékkel megbolondítva. Erre az ízkombinációra Pinkcsokinak is van egy vátozata, nézzétek meg!

Miután a karamellám készen lett, azon agyaltam, milyen dekorációt lehetne készíteni rá, ami a Halloweent idézi, de aminek az elékszítéséhez nem kell nagy kézügyesség. Na ekkor bevillant, hogy pókhálót kell csinálnom, az menni fog, hiszen ki látott már ultra szabályos pókhálót? A pókhálókhoz a pókot a BalhÉtteremben találjátok! :)

Mivel Zizi, a Zizi kalandjai blog írója vega sütőtökös recepteket kért a VKF 45. fordulójára, neki is ajánlom szeretettel a sütőtökös karamellámat.

Szerintem jó móka lehet gyerekekkel is elkészíteni, próbáljátok ki! Hepi Halloween!

Hozzávalók kb. 12 darabhoz:

- 6 dkg sülttök (nálam Hokkaido tök volt)

- 0,5 dl tejszín

- 7 dkg semlegesebb ízű méz

- 7,5 dkg cukor

- mézeskalács-fűszerkeverék ízlés szerint (nálam egy jó késhegynyi volt)

- 0,5 dkg vaj

- 10 dkg étcsokoládé

- 2-3 dkg narancssárga csokipasztilla (narancsízű, jól passzolt a sütőtökhöz, de persze fehér csokival is díszíthetjük!)

A sülttököt a tejszínnel összeturmixolom. Egy edényben elkezdem a mézet melegíteni, de nem forralom fel. Hozzáadom a cukrot, és borostyánszínűvé karamellizálom. Hozzáadom a tejszínes sülttököt és a mézeskalács fűszert, és addig főzöm állandó keverés mellett, míg el nem éri a 118 fokot - ezt maghőmérővel ellenőrizhetjük. Ha nincs kéznél maghőmérő (nálam se volt), akkor amikor már kezd elég sűrű lenni, cseppentek egy keveset a masszából egy kistálra, és hűtőbe teszem. Pár perc múlva megnézem, megszilárdult-e. Ha nem, tovább főzöm, majd ismét tesztelek, ha igen, akkor leveszem a tűzről, és hozzákeverem a vajat. A masszát egy sütőpapírral bélelt lapos edénybe/krémeskeretbe (10x10 cm) öntöm, és megvárom, hogy megdermedjen, végül tetszőleges méretű kockákra vágom.

Az étcsokit megolvasztom és temperálom, majd egy mártóvillával megmártom benne a karamellkockákat. Miután a csokiburok megszilárdult, az olvasztott narancssárga csokit nejlonzacskóba töltöm, és megrajzolom vele a pókhálókat. Ha a narancssárga csoki is megdermedt, készen vagyunk!