Idén először saját
fesztivált kaptak a prémium édességek: három napon keresztül a budai várban kézműves bonbonokat és süteményeket lehet kóstolni és vásárolni! Természetesen nem bírtam magammal, és már az első napon meg kellett néznem a fesztivált. Jöjjön egy kis beszámoló, hátha sikerül még néhányotoknak kedvet csinálnom az édes programhoz!
 |
| Gombóc Artúr is eljött :) |
A fesztivál látogatását a belépő leszurkolásával kezdjük: 1900 forintba kerül egy felnőtt napijegy. Mit kapunk ezért? A fesztivál területén több mint 70 stand kínálatából válogathatunk. Sok helyen botlunk kóstolóba is, kóstolunk Lindt csokit (többször is :D), rétest, töltött ostyákat, csokipasztillát, darabokra tört táblás csokikat, kürtőskalácsot... amíg bírjuk. De mégis ami miatt nekem mindenképpen megérte: egy helyen valamennyire képet lehet kapni a mai magyar kézműves csokoládékról, trendekről, ízekről. Így nagy lelkesedéssel vetettem bele magam a kóstolásba. Mivel a bonbonok ára elég borsos volt (150-300 Ft/db), így igyekeztem a legizgalmasabb darabokat kiválasztani az egyes manufaktúrák kínálatából. Szerencsére nem egyedül kellett kóstolnom, így talán egy lehelletnyit kevésbé megterhelő volt ezt a mennyiséget végigkóstolni :) Lássuk hát időrendi sorrendben, mik voltak a nekem a legizgalmasabb bonbonok!
Intenzív, citrusosra emlékeztető íz. A kis virág jól feldobja. Érdekes, úgy tűnik, ők szilikon formákat is használnak, legalábbis engem határozottan a szilikon formáimra emlékeztetett egy-egy bonbonjuk.
2.
Valentino:
Málnás-karamellás (szív) és mogyorós-marcipános bonbonA málnás-karamellás az egyik kedvencem volt: szuperül érződik a karamella és a málna is, mégis összhangban vannak. A mogyoró-marcipán együtt nekem túl tömény volt.
3.
Rózsavölgyi:
Ancho Chili, Barack-Passió, Meggypálinka, Csillagánizs (az első három díjnyertes)
Még sosem kóstoltam Rózsavölgyi csokit, már nagyon kíváncsi voltam rá. És tényleg ez a A BONBON. Hibátlan kivitelezés, nagyon letisztult külsőben harmonikus, letisztult ízvilág. Valahogy mindenből pont annyi van benne, amennyi kell. Nekem talán a meggypálinka és a barack-passió jött be legjobban. A kis dobozka, amiben a négy bonbon rejtőzött, szintén nagyon igényes, el is raktam ékszeresnek :)
 |
| Sütőtök-karamella bonbon |
 |
| Kecskesajtos bonbon |
4.
Bobojka:
Kecskesajtos és sütőtökös-karamellás bonbonRóluk még nem hallottam, de nagyon izgalmas csokikra bukkantam náluk. Igazán bátor, szokatlan ízekkel próbálkoznak! Nekem a sütőtökös-karamellás bonbon nagy meglepetés volt: az édeskés sütőtök szuperül illett a karamellhez, picit mézeskalácsos felhangja volt a bonbonnak. A kecskesajt is nagyon izgalmas volt a csokival.
5. S. Nemzetes Krisztina: Szarvasgombás trüffel
A külseje szépen hozza a szarvasgomba formáját, és ízében is egyértelműen megjelenik a szarvasgomba-íz. Igazi ínyenc bonbon!
(Ennyi bonbon után már úgy éreztük, hogy kész, végünk van! Egy kis felüdülést a
Tiffán-pince rozéjából nyertünk. Bonbonra már nem nagyon tudtunk gondolni, de akkor megláttam még egy érdekes darabot:)
A különlegesség kimondottan a fesztiválra készült. Tényleg meglepő a csoki-libamáj páros, de érdekes módon ez sem volt elütő ízvilág. Még a készítéséről is sikerült egy kulisszatitkot megtudni: a cél az volt, hogy a bonbonba kerülő libamájat minél gazdaságosabban lehessen adagolni, anyagveszteség nélkül. A megoldás: virslibélbe töltötték a májat, így szépen lehetett karikázni és a bonbonba adagolni!
 |
| Gombóc Artúr jóbarátja :D |
Nagyon-nagyon élveztem a bonbonkóstolókat, úgy érzem, igazán izgalmas ízeket sikerült megismernem. A legnagyobb tanulság pedig az, hogy érdemes egészen merész, bátor ízkombinációkban is gondolkozni! (Bár kérdés, hogy a család, a közönségem mennyire lesz vevő a merész kísérleteimre, ha már a levendulás cuccoknál bedobják a törülközőt! :D)
A cukrászdák közül a Pataki Cukrászda kínálatából kóstoltunk meg egy isteni rózsavizes-málnás-fehércsokis desszertet.
A bonbonok kóstolásán kívül még egy programra voltam mindenképpen kíváncsi: S. Nemzetes Krisztina pralinékészítő bemutatójára. A fesztivál honlapján lévő program nem sokat segít a bemutató időpontját illetően: ott csak annyi szerepel, hogy naponta többször is sor kerül rá, érdemes erről helyben érdeklődni. Sajnos a program leginkább az időjárástól függ, ma délelőtt például végig odasütött a faházhoz a nap, így nem nagyon lehetett dolgozni a csokival, mert 32 foknál nem nagyon hűlt le jobban. Nekem szerencsém volt, fél ötkor már jobbak voltak az időjárási körülmények. Egy jó tanács azoknak, akik szintén kíváncsiak erre a programra: érdemes késő délután menni, mert rekordmeleget ígérnek...
Tehát a bemutató. Krisztina a klasszikus márványlapos temperálás bemutatásával kezdte. (Lassan már kezdem cikinek érezni, hogy ennyi bonbont megcsináltam temperálva, és még életemben nem próbáltam ki a márványlapos temperálást márványlap hiányában!) Beszélt arról, hogy házilag, hőmérő nélkül úgy tudjuk ellenőrizni, megfelelő hőfokú-e a csokink, hogy az ujjunkat a csokiba mártva a csokit a felső ajkuk fölött egy picivel hozzáérintjük, ha ott éppen hidegnek érezzük, akkor kb. 32 fokos, lehet vele dolgozni. Persze nekik higiéniai okokból ez a tesztelés nem használható.
A temperálás után a csokihüvely elkészítése következett. (A spaklival, amivel Krisztina dolgozott, sokkal szebben lehetett dolgozni, mint az általam használt hosszúkás spatulával, úgyhogy muszáj lesz egy ilyen spaklit nekem is szerezni!) Bemutatta, hogyan kell a légbubikat kiütögetni. Majd a felesleges csoki kicsurgatása után a formát fejjel lefelé két félbevágott csődarabra fektette: addig kell így hagyni formát, amíg mikor a csokihoz hozzáérünk, már nem húz szálat. Ha ezt látjuk, akkor lehet lekaparni-eltávolítani a felesleges csokit. Ez nekem újdonság volt. Ezután megvárjuk, míg a csoki megszilárdul - szigorúan nem hűtőben.
Ezután bemutatta, hogy töltjük meg a csokihüvelyeket (citromos-epres ízesítésű fehércsokiganache-t használt). A tölteléknél meg kell várni (szintén szobahőn), hogy bebőrösödjön - ez olyan 10-12 óra (azt hiszem, ehhez nem lenne türelmem!)
Végül pedig a talpazás következett.
 |
| Na ilyen spaklit szeretnék én is! |
Jól összeszedett, érdekes bemutató volt, én is tanultam természetesen újat. Krisztina a lehetséges hibákra is felhívta a figyelmet. A bemutató végén lehetett kérdezni is. Nekem is volt egy technikai kérdésem, ami már régóta foglalkoztatott - erre választ is kaptam. Hogy mi volt a kérdés, és mi volt a válasz, az nemsokára kiderül majd a blogon, egy új bonbon formájában!
Ti voltatok/mentek a hétvégén a fesztiválra?
