Jól kezdődtek idén a húsvéti ünnepek, ugyanis még a múlt héten kiderült, hogy az én bonbonötletem nyerte a Levendula&Csokoládé blog és a Food-Pack Kft. közös játékán a kakaóbab alakú polikarbonát formát. Még a hét vége előtt el is mentem a Food-Pack Kft.-hez (vigyázat, csak teli pénztárcával érdemes, mert hihetetlenül szuper dolgok vannak ott!), ahol újabb meglepetés ért: kaptam három darab, színezett kakaóvajjal előre mintázott műanyag formát még ajándékba: nagy tojások, kis tojások és táblák készítésére alkalmasak ezek. Nagyon-nagyon örültem ezeknek a formáknak, hiszen így gyönyörű húsvéti tojásokat önthettem. Itt is nagyon köszönöm a Food-Packnek!
A formákat szuperül lehetett használni: ugyanolyan módszerrel dolgoztam velük, mint a polikarbonát formákkal, azaz kiöntöttem csokival, majd miután oldalt szilárdulni kezdett, kicsorgattam a fölösleges csokit, hűtöttem, töltöttem, és lezártam. A tojglik szépen kipotyogtak a formából, a minta pedig átvándorolt az csokira. A formákat jövőre is tudom majd használni, igaz, akkor már minta nem lesz bennük, de majd díszítem én a tojásokat!
Szóval miután én és a formák túléltünk egy dugót Kecskemét felé az M5-ön, és még a kakaóvaj-minták sem olvadtak le, jöhetett a húsvéti csokizás. Két menetben. Először a sima bonbonoknak ugrottam neki. Készült whiskey-s tejcsokimousse-szal töltött, málnás-marcipános és metaxás meggyes. Másnap a tojásokkal folytattam. A 24 nagy tojás egy része liofilizált málnás fehércsokimousse-szal volt töltve, alatta egy pici málnapüré volt, egy része mogyorónugátos tölteléket kapott, az abszolút kedvenc pedig a Snickers-utánzat sósmogyorókrémes-karamellás volt. A 45 kistojás egyszerűen csak "piástojás-kollekció" névre keresztelődött, mivel ezek egy része szintén metaxás meggyes volt, a másik részük pedig tokaji aszúkrémes lett, aminek mindjárt következik a receptje. Bár én tojásformában készítettem, érdemes a Húsvét elmúltával bonbonnak is kipróbálni!
Hozzávalók kb. 15 bonbonhoz:
- kb. 3 evőkanálnyi mazsola
- fél-egy dl tokaji aszú
- kb. 10 dkg marcipán
- 15 dkg étcsokoládé
A mazsolát beáztatom annyi tokaji aszúba, amennyi ellepi, és néhány napig hagyom, hogy a mazsolák beszívják a bort. A töltelékhez a mazsolákat és a marcipánt aprítógépbe teszem, majd krémes állagúra összedolgozom. Ha kicsit hígítani szeretnénk a krémen, adunk még hozzá az aszúból, amiben a mazsola ázott, ha sűríteni szeretnénk a krémen, akkor marcipánt adagolunk és dolgozunk még hozzá.
Az étcsokit megolvasztom és temperálom, majd elkészítem a csokihüvelyt szilikon vagy polikarbonát formában (nálam műanyag tojásforma volt). Hűtőbe teszem, míg megszilárdul.
A csokihüvelyt megtöltöm az aszús krémmel, hagyva helyet a lezáráshoz is. Az étcsoki maradékát újratemperálom, majd lezárom vele a bonbonokat. Hűtés után óvatosan kifordítom a formából a kész bonbonokat.
Megjegyzés a temperáláshoz:
A Levendula&Csokoládé blogon, illetve a Goodwill Kft. honlapján olvastam a temperálás eddig általam nem ismert módszeréről. A megolvasztott, majd 34-35 fokosra hűtött étcsokoládéhoz porított kakaóvajat adok (100 gr étcsokihoz 1 gr kell), majd 31-32 fokosra hűtöm a csokit, és már lehet is vele dolgozni. A múlt héten én is szereztem be porított kakaóvajat, azóta én is így temperálok, mert nagyban meggyorsítja a temperálás folyamatát, az eredmény pedig tökéltesen fényes, roppanós csokiburok. Ez a módszer azoknak lehet hasznos, akik viszonylag gyakran, nagyobb mennyiségű bonbont készítenek. (Ezekkel az infókkal kiegészítettem a korábbi, temperálásról szóló posztot a blogon.)
