2011. szeptember 17.

Édes Napok Fesztivál



Idén először saját fesztivált kaptak a prémium édességek: három napon keresztül a budai várban kézműves bonbonokat és süteményeket lehet kóstolni és vásárolni! Természetesen nem bírtam magammal, és már az első napon meg kellett néznem a fesztivált. Jöjjön egy kis beszámoló, hátha sikerül még néhányotoknak kedvet csinálnom az édes programhoz!

Gombóc Artúr is eljött :)


A fesztivál látogatását a belépő leszurkolásával kezdjük: 1900 forintba kerül egy felnőtt napijegy. Mit kapunk ezért? A fesztivál területén több mint 70 stand kínálatából válogathatunk. Sok helyen botlunk kóstolóba is, kóstolunk Lindt csokit (többször is :D), rétest, töltött ostyákat, csokipasztillát, darabokra tört táblás csokikat, kürtőskalácsot... amíg bírjuk. De mégis ami miatt nekem mindenképpen megérte: egy helyen valamennyire képet lehet kapni a mai magyar kézműves csokoládékról, trendekről, ízekről. Így nagy lelkesedéssel vetettem bele magam a kóstolásba. Mivel a bonbonok ára elég borsos volt (150-300 Ft/db), így igyekeztem a legizgalmasabb darabokat kiválasztani az egyes manufaktúrák kínálatából. Szerencsére nem egyedül kellett kóstolnom, így talán egy lehelletnyit kevésbé megterhelő volt ezt a mennyiséget végigkóstolni :) Lássuk hát időrendi sorrendben, mik voltak a nekem a legizgalmasabb bonbonok!

1. Csoki Anno: Homoktövis bonbon
Intenzív, citrusosra emlékeztető íz. A kis virág jól feldobja. Érdekes, úgy tűnik, ők szilikon formákat is használnak, legalábbis engem határozottan a szilikon formáimra emlékeztetett egy-egy bonbonjuk.




2. Valentino: Málnás-karamellás (szív) és mogyorós-marcipános bonbon
A málnás-karamellás az egyik kedvencem volt: szuperül érződik a karamella és a málna is, mégis összhangban vannak. A mogyoró-marcipán együtt nekem túl tömény volt.





3. Rózsavölgyi: Ancho Chili, Barack-Passió, Meggypálinka, Csillagánizs (az első három díjnyertes)
Még sosem kóstoltam Rózsavölgyi csokit, már nagyon kíváncsi voltam rá. És tényleg ez a A BONBON. Hibátlan kivitelezés, nagyon letisztult külsőben harmonikus, letisztult ízvilág. Valahogy mindenből pont annyi van benne, amennyi kell. Nekem talán a meggypálinka és a barack-passió jött be legjobban. A kis dobozka, amiben a négy bonbon rejtőzött, szintén nagyon igényes, el is raktam ékszeresnek :)

Sütőtök-karamella bonbon


Kecskesajtos bonbon


4. Bobojka: Kecskesajtos és sütőtökös-karamellás bonbon
Róluk még nem hallottam, de nagyon izgalmas csokikra bukkantam náluk. Igazán bátor, szokatlan ízekkel próbálkoznak! Nekem a sütőtökös-karamellás bonbon nagy meglepetés volt: az édeskés sütőtök szuperül illett a karamellhez, picit mézeskalácsos felhangja volt a bonbonnak. A kecskesajt is nagyon izgalmas volt a csokival.



5. S. Nemzetes Krisztina: Szarvasgombás trüffel
A külseje szépen hozza a szarvasgomba formáját, és ízében is egyértelműen megjelenik a szarvasgomba-íz. Igazi ínyenc bonbon!

(Ennyi bonbon után már úgy éreztük, hogy kész, végünk van! Egy kis felüdülést a Tiffán-pince rozéjából nyertünk. Bonbonra már nem nagyon tudtunk gondolni, de akkor megláttam még egy érdekes darabot:)



6. Cadeau Bonbon Manufaktúra: Libamájas-tokajis bonbon
A különlegesség kimondottan a fesztiválra készült. Tényleg meglepő a csoki-libamáj páros, de érdekes módon ez sem volt elütő ízvilág. Még a készítéséről is sikerült egy kulisszatitkot megtudni: a cél az volt, hogy a bonbonba kerülő libamájat minél gazdaságosabban lehessen adagolni, anyagveszteség nélkül. A megoldás: virslibélbe töltötték a májat, így szépen lehetett karikázni és a bonbonba adagolni!

Gombóc Artúr jóbarátja :D


Nagyon-nagyon élveztem a bonbonkóstolókat, úgy érzem, igazán izgalmas ízeket sikerült megismernem. A legnagyobb tanulság pedig az, hogy érdemes egészen merész, bátor ízkombinációkban is gondolkozni! (Bár kérdés, hogy a család, a közönségem mennyire lesz vevő a merész kísérleteimre, ha már a levendulás cuccoknál bedobják a törülközőt! :D)



A cukrászdák közül a Pataki Cukrászda kínálatából kóstoltunk meg egy isteni rózsavizes-málnás-fehércsokis desszertet.

A bonbonok kóstolásán kívül még egy programra voltam mindenképpen kíváncsi: S. Nemzetes Krisztina pralinékészítő bemutatójára. A fesztivál honlapján lévő program nem sokat segít a bemutató időpontját illetően: ott csak annyi szerepel, hogy naponta többször is sor kerül rá, érdemes erről helyben érdeklődni. Sajnos a program leginkább az időjárástól függ, ma délelőtt például végig odasütött a faházhoz a nap, így nem nagyon lehetett dolgozni a csokival, mert 32 foknál nem nagyon hűlt le jobban. Nekem szerencsém volt, fél ötkor már jobbak voltak az időjárási körülmények. Egy jó tanács azoknak, akik szintén kíváncsiak erre a programra: érdemes késő délután menni, mert rekordmeleget ígérnek...





Tehát a bemutató. Krisztina a klasszikus márványlapos temperálás bemutatásával kezdte. (Lassan már kezdem cikinek érezni, hogy ennyi bonbont megcsináltam temperálva, és még életemben nem próbáltam ki a márványlapos temperálást márványlap hiányában!) Beszélt arról, hogy házilag, hőmérő nélkül úgy tudjuk ellenőrizni, megfelelő hőfokú-e a csokink, hogy az ujjunkat a csokiba mártva a csokit a felső ajkuk fölött egy picivel hozzáérintjük, ha ott éppen hidegnek érezzük, akkor kb. 32 fokos, lehet vele dolgozni. Persze nekik higiéniai okokból ez a tesztelés nem használható.



 
A temperálás után a csokihüvely elkészítése következett. (A spaklival, amivel Krisztina dolgozott, sokkal szebben lehetett dolgozni, mint az általam használt hosszúkás spatulával, úgyhogy muszáj lesz egy ilyen spaklit nekem is szerezni!) Bemutatta, hogyan kell a légbubikat kiütögetni. Majd a felesleges csoki kicsurgatása után a formát fejjel lefelé két félbevágott csődarabra fektette: addig kell így hagyni formát, amíg mikor a csokihoz hozzáérünk, már nem húz szálat. Ha ezt látjuk, akkor lehet lekaparni-eltávolítani a felesleges csokit. Ez nekem újdonság volt. Ezután megvárjuk, míg a csoki megszilárdul - szigorúan nem hűtőben.





Ezután bemutatta, hogy töltjük meg a csokihüvelyeket (citromos-epres ízesítésű fehércsokiganache-t használt). A tölteléknél meg kell várni (szintén szobahőn), hogy bebőrösödjön - ez olyan 10-12 óra (azt hiszem, ehhez nem lenne türelmem!)



Végül pedig a talpazás következett.


Na ilyen spaklit szeretnék én is!


Jól összeszedett, érdekes bemutató volt, én is tanultam természetesen újat. Krisztina a lehetséges hibákra is felhívta a figyelmet. A bemutató végén lehetett kérdezni is. Nekem is volt egy technikai kérdésem, ami már régóta foglalkoztatott - erre választ is kaptam. Hogy mi volt a kérdés, és mi volt a válasz, az nemsokára kiderül majd a blogon, egy új bonbon formájában!

Ti voltatok/mentek a hétvégén a fesztiválra?



9 megjegyzés :

Flóra írta...

Én is voltam tegnap. :))
Bár a bemutatót nem láttam, a fesztivál érdekes volt, a csokik meg finomak. :D

Kreatív konyha írta...

Köszönöm a beszámolót, örülök, hogy leírtad, eljutni úgysem fogok....
Igaz, engem csak mint kóstolót érdekel, készítésbe nem fogok...

A szarvasgombás elég bizarrul hangzik :)

Erika írta...

Most olvasva irigykedek, hogy ezt mind végigkóstolhattad!:)

Erinacea írta...

Flóra, a csokik nekem is bejöttek :)

Kreatív konyha, örülök, hogy tetszett a beszámoló! Nem vagyok egy nagy szarvasgomba-rajongó (hehe, ezt most úgy mondom, mintha éjjel-nappal amúgy azt kéne ennem :D), de kíváncsi voltam rá. A meglepőbb ízekből a legjobban a sütőtökös-karamellás jött be.

Erika, hidd el, nem volt egyszerű feladat, még úgy sem, hogy ketten kóstoltuk :D

Gesztenye receptjei írta...

Nagyon klassz lett a beszámolód.
Én nem vagyok ennyire bátor, nekem a libamáj nem nyerő a bonbonban, az azért maradjon a zsíros kenyéren:-)))
Krisztina bemutatója nagyon tetszett, bár a külső csokoládé nem annyira ízlett, de a krém finom volt.
Nagy volt a kínálat, még sok minden t nem is kóstoltunk meg, amit hazahoztuk, ez még várat magára:-))

Vianne írta...

Köszi, köszi, így kicsit olyan mintha kimentem volna:)
Hűtő nélkül akkor működik ha 18 fok van a helyiségben. Ez nálunk nem működik.
A szilikonformák kaphatók polikarbonátban is többnyire, az a pralinéforma tutti, már kinéztem, mert nagyon szerettem használni.
Én szeretem az új és meglepő ízeket, de nekem a szarvasgomba-csokival nem sikerült barátságot kötnöm:((
Zalio??

Erinacea írta...

Gesztenye, köszi! Én sajnos nem tudtam kóstolni Krisztina bemutatója után, mert aznap az volt az első bemutató, ahol már elég jó idő volt csokizni, így korábbról nem volt csoki :((( Hát igen, én felét se kóstoltam végig, amit szerettem volna, de az volt a koncepcióm, hogy a legextrémebb ízeket nézem meg, amiket magam nem mernék csinálni, mert nem lenne, aki megenné. Igen, én is maradok a libamáj-zsíroskenyér kombónál alapesetben, de nagyon érdekes volt, nem volt olyan elütő a máj-csoki, mint amennyire elsőre tűnik :)

Vianne, nincs mit :) Igen, a hűtéssel én is így vagyok. A lakásban télen is 21-22 fok van (bár én igazán a 23-24-et szeretem), és úgy már nem lehet a hűtőt kihagyni a buliból. Hiába, ehhez műhely kell már :) Itt nemcsak a pralinéformára gondoltam, ami a leggyanúsabb volt idézőjelben, az a csavart tetjű szilikon (az egyik kis képen a segítsütinél neked is van), amit nem láttam még polikarbonátban. De ezzel nincs semmi baj, csak érdekességként írtam. Hát, én a szarvasgombát eddig egyszer ettem rántottával, és nem ízlett, de csokival se nagyon jött be. Csak ugye a kíváncsi természetem... :) Zalio? Ezt nem értem :( A Zangio-bonbonokra gondolsz? Ha igen, ott már nem volt kapacitásom kóstolni, majd legközelebb :)

Zöldpötty írta...

A hőmérséklet tesztelést én úgy ismerem, hogy a kisujjam hátát érintem hozzá és ha se nem hideg, se nem meleg, akkor jó. Illetve, ha az alsó ajkam "határához" érintem, és se hideg, se meleg az jó.

"Persze nekik higiéniai okokból ez a tesztelés nem használható"- de csinálhatják így, csak nem a kezüket érintik bele, hanem valami steril spatulát/kanalat, azt az ajkukhoz és utána mosogatóba, azaz nem nyúl vele vissza. Én profi csokiműhelyben láttam így...

Erinacea írta...

Zöldpötty, én csak azt írtam le, amit S. Nemzetes Krisztina mondott, tehát hogy ők speciel higiéniai okokból nem mártogatják a csokiba az ujjukat, hanem maghőmérőznek. Másik profi csokiműhelyben meg biztos máshogy csinálják :) Bár szerintem egy hideg spatulát beletenni a csokiba megtévesztő is lehet (az ujjunk ugye testmeleg), de gondolom, ők, a profik azért már ránézésre is látják, hogy jó-e a csoki maghőmérő meg egyebek nélkül :) Bár tegnap nekem is a szememre kellett hagyatkozni, mert pont a csokizás közben merült le az elem a fránya maghőmérőmből, de szerencsére egy bonbon sem maradt a formában :D