Ideje volt már, hogy valamit én is alkossak a SAD kilencedik fordulójára, ha már a témát én fundáltam ki! A pöttyös és a csíkos közül kétségkívül a pöttyös áll a szívemhez közelebb (hmmm, ha pedig még lila pöttyös is az illető ruha/sál/bármi, akkor végem van!). Nem akartam viszont szabályos pöttyöket, hanem olyan kis játékos, kerge pöttyökkel akartam díszíteni a bonbonokat, úgyhogy nem ecsettel pingáltam, hanem csak "befröcsköltem" a formámat. A díszlet pedig az egyik kedvenc pöttyös sálam a fotón :)
A töltelékben egy igazi őszi kedvencet idézek meg: a Tarte Tatin-t, azaz a híres fordított almatortát. Na persze igyekeztem a "lényeget" megragadni: itt kérem a tésztára semmi szükség, csak a karamellizált almás réteget akartam megidézni. Így lett a töltelék almalével készült karamell, benne liofilizált alma jócskán, fahéjjal fűszerezve.
Figyelem! Még péntekig várom a SAD kilencedik fordulójára a pöttyös és csíkos alkotásokat! A kiírás itt olvasható.
Hozzávalók kb. 12 darabhoz:
Almás karamella:
- 30 gr almalé (nálam bolti 100%-os, mert sajnos lusta volna frissiben csinálni, de az jobb lenne!)
- 0,5 dl habtejszín
- 30 gr golden szirup (helyette mehet akácméz is)
- 40 gr cukor
- 5 gr vaj
- 10 gr liofilizált alma
- fahéj ízlés szerint
Burok:
- 150 gr étcsokoládé (nálam 60% kakaótartalommal)
- 10 gr fehér csokoládé
- 10-15 gr kakaóvaj (pasztillás nálam, de porított is jó)
Elkészítem az almás karamellkrémet. Az almalevet és a tejszínt összekeverem, és meglangyosítom. A golden szirupot a cukorral egy lábasba teszem, és melegíteni kezdem. Ha a cukor felolvadt, hozzákeverem az almalé-tejszín keverékét. Folyamatos kavarás mellett 112 fokosra melegítem. Ha nincs maghőmérőnk, akkor érdemes a mélyhűtőben alaposan lehűteni egy kistálat, erre cseppenteni a karamellből, és így rögtön megtudjuk, milyen lesz az állaga a karamellánknak, ha kihűl. Ha még túl folyós, akkor vissza kell tenni kicsit főzni, ha betonkemény, akkor egy kevés tejszín hozzáadásával lágyíthatunk rajta. Ha a karamella kész, beleszórom a fahéjat és belekeverem a liofilizált almadarabokat, majd hagyom hűlni.
Jöhet a burok. A fehér csokit megolvasztom, majd fokozatosan adagolva annyi kakaóvajat olvasztok hozzá, hogy kb. rostos gyümölcslé sűrűségű legyen a végeredmény. A kakaóvajas fehér csokit ekkor a szokott módon temperálom, majd gumikesztyűbe bújtatom az egyik kezem, a másik kezemmel pedig ecsetet fogok. Az ecsetet alaposan megmártom a híg fehér csokiban, és a bal mutatóujjamhoz dörzsölöm úgy, hogy az előkészített bonbonformát fröcskölje le a fehér csoki. (Persze az egész környező terep szép pöttyös lesz a végén, de sebaj! :)) Ezt addig folytatom, míg elég pöttyös nem lesz a formám. A fehér csokit azért is kell ennyire elvékonyítani, hígítani, hogy könnyebben fröcskölhessünk vele. De ha ecsettel, precíz pöttyöket szeretnénk rajzolni, akkor is praktikusabb ilyen híg csokival dolgozni, így kevesebb a esély arra is, hogy a pöttyöknél légbuborékok alakuljanak ki. Ha a pöttyök megszilárdultak szobahőmérsékleten, megolvasztom és temperálom az étcsokit, és elkészítem a bonbonhüvelyt a szokott módon a polikarbonát formában. Hűtöm, míg a csoki megszilárdul
Ekkor beleadagolom az almás-karamellás tölteléket, majd ismét hűtőbe teszem a formát, hogy a töltelék szilárduljon. Végül újratemperálom az étcsoki maradékát, és lezárom a bonbonokat. Ismét hűtő egy jó félórára, majd kifordítom a formából a kész bonbonokat.
6 megjegyzés :
Zsuzsi, gyönyörűek!!! és biztosan finomak :)
Julia, köszönöm szépen!! :)
Nahát! De kívánatosak!
Marisz, köszi, örülök, hogy tetszenek! :)
Tökéletesek lettek! Azt hiszem a képen látható összeset meg tudnám enni egy ültő helyemben...:)
Teller-cake, köszi!! Háát, igen, nem megenni, na az az igazi kihívás!
Megjegyzés küldése