2012. október 29.

Kandírozott gyömbér



A Katucikonyha blog írójával értekeztünk egy Facebook-csoportban a gyömbér kandírozásáról. Közben én is kedvet kaptam a kipróbálásához, úgyhogy szétnéztem kicsit a neten receptek után kutatva. (A kedvenc bonbonos könyveimben, Grewelingnél és Wybauw-nál is van szó a kandírozásról, de mindkét recepthez refraktométer kellett volna, az meg nincs, bár ki tudja, lehet egyszer kunyerálok a tesómtól, a laborból :)) Végül David Lebovitz receptjét készítettem el, ami tökéletesen bevált, bár a fagyigurutól nem is vártam mást. Érdemes nekiállni a gyömbérkandírozásnak, nagyon sokféleképp lehet felhasználni: fagyiba, kekszekbe, gyümölcskenyerekbe, mousse-okba, pohárkrémekbe, a bonbonokról nem is beszélve! A kész gyömbért kétféleképp tehetjük el: a saját szirupjában vagy cukorba forgatva. Én feleztem az adagot, és mindkétféleképpen tettem el: a szirupos gyömbér jó lesz majd pl. gyömbéres-marcipános szaloncukorhoz karácsonykor vagy ganache-okba, a cukorba forgatottat meg lehet csak úgy is rágcsálni :) A cukros adagról leöntött szirupot is tegyük el: szuper teát ízesíteni, bár én némi száraz pezsgővel felöntve, koktélnak jobban preferálom... :)



Hozzávalók:
- 25 dkg gyömbér (megtisztítva mérve)
- 37 dkg cukor
- 3 dkg golden szirup/ akácméz
- 0,5 l víz
- egy csipet só

+ opcionálisan cukor a beforgatáshoz (a fél adag beforgatásához kb. 3 ek. kellett)



A megtisztított gyömbért vékony szeletekre vágom. Egy lábasba teszem, és felöntöm annyi vízzel, amennyi ellepi. Felforralom, majd alacsonyabb lángom rotyogtatom 10 percig. Leöntöm a gyömbérről a vizet, újra felöntöm, majd ismét 10 percig rotyogtatom. Leöntöm róla ismét a vizet.
A gyömbért ekkor felöntöm fél liter vízzel, rákanalazom a cukrot és a golden szirupot/mézet, hozzáadom a sót, és addig főzöm, míg 106 fokot el nem éri. A legegyszerűbb ezt maghőmérővel ellenőrizni, ha nincs maghőmérőnk, akkor kb. addig főzzük, míg a szirup méznél csak kicsit hígabb állagú lesz. Nekem ez olyan jó fél óra - negyven perc volt. 



Ekkor leveszem a tűzről, és egy éjszakán keresztül lefedve állni hagyom, majd a gyömbért a sziruppal együtt befőttesüvegbe adagolom. Hűtőben tárolva kb. egy évig áll el. Ha cukorba szeretnénk forgatni (én a felével ezt tettem), akkor a még forró szirupból egy szűrővel kivesszük a gyömbérdarabokat, és megforgatjuk cukorban. Én egy estén keresztül hagytam száradni egy tepsiben kiterítve, majd szintén befőttesüvegbe tettem. Szobahőmérsékleten ez néhány hónapig eláll. A kimaradt szirupot két üvegbe töltöttem, az egyikbe egy felhasított vaníliarudat tettem próbaképp, és hűtőben tárolom.


A gyömbér egy része eddig csokitáblán végezte. A csípős-cukros gyömbér az étcsokival szuper párost alkot!


11 megjegyzés :

Erika írta...

Tavaly szerettem volna ilyet, de most meg is csinálom, köszi!:)Úgyis elfogyott a gyömbérlikőröm, azt is muszáj pótolnom!

Beastie írta...

ez csak úgy magában rágcsálható ? Az tetszene nagyon :) kÖszi

Praliné Zsuzsi írta...

Erika, nincs mit! Hm, a gyömbérlikőr jól hangzik!

Beastie, én csak úgy magában is rágcsálom, mármint a cukros verziót. Ha szereted a jó csípős gyömbért, akkor be fog jönni :)

Katucikonyha, írta...

Csodálatos, fantasztikus és még tudod kb. mennyi jelző tolong a fejemben, de nem írom le mindet. Tökéletesen sikerültek, a szirupos verzió is király, ráadásul azt egy vagyonért árulják, nem is tudom, miért. Ahogy megláttam a szirupot, rögtön a likőr jutott nekem is eszembe, érdemes volna esetleg egy kis vodkával meghígítani. Ha meg már itt a tartunk, a likőr mehetne bonbonba mint a málnás vodka. Oh, s gyömbérszirupos limonádé... Jujj és a pezsgővel nagyon király lehet. Ok. rám jött az agybaj. :-)))

Praliné Zsuzsi írta...

Katuci, tudtam én, hogy ez meg fogja dobogtatni a szíved :)) Na, a likőrt én is mindenképp kipróbálom, szerencsére még nem kopott el az összes pezsgőzéskor :) Hmm, én ezzel a recivel próbálnám talán ki: http://www.pralineparadicsom.hu/2012/06/malnapalinkas-bonbon-folyekony.html. De már most látom, hogy fele sem lesz készen annak, amit karácsonyra szeretnék megcsinálni :D

Kriszta írta...

Hú,ez szuper,viszem!:)

Praliné Zsuzsi írta...

Kriszta, örülök, hogy tetszik! :) Remélem, ízleni fog!

Katucikonyha, írta...

Na igen, hát hogy azzal sem rossz. :-)))

tücsi írta...

Én megpróbáltam cukros gyömbért rágcsálni, de nem jött be!!!Irtó csípős volt!:( De a cukros gyömbér elkészítése tetszik,viszem is!:)

Névtelen írta...

Miért kell párszor leönteni a vizet és mit lehet azzal a gyömbért vízzel csinálni?

Praliné Zsuzsi írta...

Névtelen, nem vagyok benne biztos, de szerintem a kétszer forralással már valamennyit csökkentünk a gyömbér eredeti csípősségén - a végeredmény így is jó csípős marad. Ahogy a bevezetőben is írtam, David Lebovitz receptjét használtam, ő így írja, de ő sem írja pontosan, hogy miért. Hát szerintem sok mindent azzal a vízzel nem lehet kezdeni: nem olyan cukorszirupról van szó, mint amit a kandírozás végén kapunk, meg olyan habos-zavarosabb is lehet, úgyhogy én egyszerűen csak kiöntöm.