Rózsa-málna bonbon

Eddig egy rossz élménynek köszönhetően (értsd: egy konkrétan szappanízű bonbon miatt) nem igazán kötöttem barátságot a rózsás bonbonokkal. Azonban egy speyeri kiránduláson nemrég adtam még egy esélyt a rózsának: egy grappás-rózsás fehércsoki-alapú bonbont kóstoltam, ahol egyáltalán nem tolakodóan volt jelen a rózsaíz, csak finoman, mintegy visszhangként. Így gondoltam, én is kipróbálom a rózsát bonbonban. A rózsa-málna klasszikus párosítás leggyakrabban étcsokival vagy tejcsokival jelenik meg (Vianne-nál is találtok egy ilyen bonbont), én viszont most fehér csokival kombináltam kívül-belül. Első harapásra a málna savanykás íze érződik, aztán mintegy lecsengésképp jelenik meg a rózsa parfümössége. 

Ezzel a bonbonnal próbáltam ki először az új mágneses polikarbonát formámat, amiben transzferfóliás bonbonok készíthetők (a forma alja üreges, rásimítjuk a méretre vágott transzferfóliát, amit mágnessel fogunk a formához; bővebb leírás a BalhÉtteremben).

Hozzávalók 24 db bonbonhoz:

- kb. 10 dkg málna

- 4 ek. habtejszín

- 7 dkg fehér csokoládé

- kb. 3 tk. szárított rózsaszirom (pl. Ázsia Bt.-ben kapható)

Csokiburok:

- 20 dkg fehér csokoládé

A tejszínt 2 tk. rózsalevéllel felforralom, lefedem, és egy órát állni hagyom.

Majd elkészítem a tölteléket. A málnát leturmixolom és átpasszírozom szitán, majd beforralom jó sűrűre, hogy kb. két evőkanálnyi püré maradjon. Ehhez hozzáadom az átszűrt rózsás tejszínt, megmelegítem, és beledobom a fehér csokit, és addig keverem, míg egynemű masszát nem kapok. A maradék rózsát porrá őrölve (pl. mozsárban vagy szitában nyomkodva) teszem a ganache-hoz. Érdemes közben folyamatosan kóstolgatni, és az ízlésünknek megfelelően beállítani a rózsaízt.

A fehér csokit megolvasztom és temperálom, majd elkészítem a csokihüvelyt a mágnesen polikarbonát formában (de lehet szilikon formában is). Hűtő, míg a csoki megdermed.

A mélyedésekbe egy habzsák segítségével beletöltöm a málnás tölteléket. Kb. fél órára ismét hűtőbe teszem a formát, hogy a töltelék megbőrösödjön. Végül a fehér csoki maradékát újratemperálom, és lezárom a bonbonokat. Kb. egy óra hűtés után kifordítom a kész bonbonokat a formából.

És egy másik mintával:

Tipp: Ha extragyorsan szeretnénk elkészíteni, használjunk kész fehércsoki-hüvelyeket (kapható pl. az Ázsia Bt. boltjában vagy nagyobb tételben a Goodwill Kft.-nél)! A tölteléket simán beletöltjük a gömböcökbe,  majd lezárjuk temperált fehér csokival. Én simán a fehércsokis lezárást megszórtam apróra tört, porított liofilizált málnával - a málnasapkától bohókás lett, és gyors is volt. Bátrabbak porrá tört szárított rózsával is megszórhatják, de lehet a golyókat fehér csokiba mártani, majd liofilizált málnaporba hempergetni.

Citromos-bazsalikomos fehércsokimousse-szal töltött kagylók - VKF 48.

Több VKF-fordulón indultam már, mindig izgalmas kihívásnak érzem, hogy egy-egy adott témához találjak ki bonbont. Mikor láttam, hogy a staféta a nemrég indult Tarka Bárka bloghoz került, gondoltam hogy ebben a fordulóban csak olvasgatni és próbálgatni fogom a beküldött recepteket, elvégre a halak és egyéb vízi testvéreik a legnagyobb jóindulattal sem préselhetők már be a tematikus bonbon-blogomba.

Vagy mégis?

Kezembe került valamelyik nap a kagylós polikarbonát formám, és elindult a vezérhangya... Egy igazán extravagáns bonbon született a halas ételek ihlette ízvilágból: bazsalikommal és citrommal ízesített fehércsoki-mousse-szal töltöttem a kagylóformákat, a kis kék tálka pedig már csak a hal a tortán! (Bocs, de ezt a gyenge poént nem bírtam kihagyni :D)

Tarka Bárka-lányok, egy halas desszertet elfogadtok?

Hozzávalók 12 db nagyobb kagylóhoz:

Mousse:

- 1,2 dl habtejszín

- 3 db nagyobb pillecukor (marshmallow)

- 6,5 dkg fehér csokoládé

- 3 db bazsalikomlevél

- 1 biocitrom héja + 1 tk. citromlé

- 1 kk. habfixáló

Csokiburok:

- 15 dkg étcsokoládé

- 2 dkg fehér csokoládé

A mousse elkészítésével kezdem. A tejszínből 3 evőkanálnyit megmelegítek, és beletépkedek két bazsalikomlevelet. Lefedem, és hagyom állni egy órát. Ekkor a tejszínt újra megmelegítem, és leszűröm, a bazsalikomleveleket kidobom. A forró tejszínbe beledobom az apróra tépkedett pillecukrokat és a kockákra vágott fehér csokit, és addig keverem, míg egynemű masszát nem kapok, ha szükséges, utánmelegítem. Belekeverem a citromhéjat és a citromlét. A harmadik bazsalikomlevelet nagyon apróra vágom, beledobom a maradék tejszínbe, és ezt a habfixálóval kemény habbá verem. Hozzákeverem a testhőmérsékletűre hűlt pillecukros-fehércsokis masszához, és hűtőbe teszem.

A csokiburokhoz először a fehér csokit olvasztom meg és temperálom, majd vékony csíkokat csorgatok vele a kagylós forma mélyedéseibe. Kesztyűbe bújtatott kézzel a fehér csíkokat nagyjából elmosom, hogy márványos mintát kapjak majd, és a formáról a felesleges fehér csokit egy spaklival lehúzom. Hagyom, hogy a fehér csoki szobahőmérsékleten megszilárduljon.

Az étcsokit megolvasztom és temperálom, majd elkészítem a csokihüvelyt a polikarbonát formában (persze más formájú szilikon formát is használhatunk). Hűtő, míg a csokihüvely megszilárdul. Utána egy kiskanállal betöltöm a mousse-t a mélyedésekbe, helyet hagyva a lezáráshoz. A formát egy órára hűtőbe teszem, hogy a mousse megdermedjen. Ezután az étcsoki maradékát újratemperálom, majd lezárom a bonbonokat. Kb. egy óra hűtés után kiborítom a kagylócskákat a formából.

Ropogós diópralinés csokiszelet

A nemrég mutatott ropogós mogyorópralinés szelet testvére, csak diós kiadásban. Gondolkoztam is, hogy feltegyem-e a blogba, de aztán belekanalaztam a diópralinébe (igen, csak úgy magában, és sajna csak kiskanál fért az üvegcsébe), és úgy éreztem, hogy muszáj megmondanom mindenkinek: készítsetek diópralinét, mert baromi finom!!! És ha még némi karamellizált ostyatörettel és tejcsokival csokiszeletbe vagy bonbonba is töltjük, akkor meg tényleg überelhetetlen! Tényleg, mondtam már, hogy élek-halok a dióért?

Hozzávalók kb. 15 dkg diópralinéhez:

- 10 dkg dió

- 8 dkg kristálycukor

- 1 tk. dióolaj (vagy más semleges ízű magolaj)

A diót egy serpenyőben szárazon megpirítom, ha kell, lehúzom a barna héját (nekem szerencsére eleve héjmentes példányaim voltak). A cukrot lassú tűzön karamellizálom, majd a kész karamellbe beleforgatom a pirított diót, és a karamellizált diót sütőpapírra terítem. (Először a mogyorópralinénál leírt módon próbáltam megcsinálni, azaz egyszerre tettem fel a cukrot a dióval. De valamilyen oknál fogva a cukor összeállt, nem akart karamellizálódni, a dió meg jól megégett. Lehet, hogy csak én bénáztam, de biztos, ami biztos, én az előbb leírt módszert ajánlom!)

Mikor a karamellizált dió kihűlt, nagyobb darabokra töröm, és aprítógépben addig aprítom (időnként leszedegetve a gép oldalára tapadt részeket), míg egy egynemű pasztát kapok. A diópraliné kb. egy hónapig jól lezárt dobozban/üvegben simán eltartható.

Aprítás előtt...

... és után

A ropogós diós csokiszelet pedig pontosan úgy készült, mint a már mutatott mogyorópralinés testvére. Érdemes ezt a változatot is kipróbálni!

Hozzávalók 7 csokiszelethez:

- 2 dkg dió (serpenyőben szárazon megpirítva és durvára aprítva)

- 5 dkg karamellizált ostyatöret (Ázsia Bt. boltjában vettem)

- 6 dkg tejcsokoládé

- 5 dkg diópraliné

- kb. 25 dkg étcsokoládé a burokhoz

Az elkészítése megegyezik a ropogós mogyorópralinés csokiszeletével, nézzétek meg itt.

Tojáslikőrös tojás és társai

Még az utolsó pillanatban Húsvét előtt szert tettem egy sima tojásalakú polikarbonát formára, így beindult a töltött (fél)tojások gyártása. Összesen négyféle ízben készítettem:

- meggy & marcipán rózsaszínű csokival díszítve, a töltelék receptjét itt találjátok

- mogyorónugátos & tonkababos matchával színezett zöld csokival díszítve, a töltelék receptje itt olvasható

- dulce de leche & tejcsoki tejcsokicsíkokkal díszítve, ehhez házilag, sűrített tejből készült dulce de lechét (recept itt) kevertem össze olvasztott tejcsokival, 2:1 arányban (tehát 10 dkg dulce de leche + 5 dkg olvasztott tejcsoki)

- és tojáslikőrös fehércsoki-csíkokkal díszítve.

Az az igazság, hogy azt hittem, én nem szeretem a tojáslikőrt. Aztán még Németországból indulásunk előtt beugrottam a kedvenc likőrboltomba Heidelbergben, ahol meg lehet kóstolni a szimpatikusnak tűnő likőröket, és adtam neki egy esélyt. És rájöttem, hogy ez isteni, olyan, mint a madártej leve, csak alkohollal! Ráadásul cuki nyuszis üvegben árulták. Tehát nyuszi hazajött velem. A tölteléket nem bonyolítottam túl, éppen csak annyi fehér csokit tettem hozzá, hogy a lezáráshoz elég szilárd legyen.

Húsvéti bonbonválaszték :)

Hozzávalók kb. 20 nagyobb bonbonhoz/tojáshoz:

- 7 dkg fehér csokoládé

- 2 ek. habtejszín

- kb. 0,7 dl tojáslikőr

- 25 dkg étcsokoládé

- 2-3 dkg fehér csoki a csíkokhoz

A burok díszítéséhez a 2-3 deka fehér csokit megolvasztom és temperálom, majd egy kivágott nejlonzacskó segítségével tetszőleges csíkokat, pöttyöket, mintákat rajzolok a forma belsejébe. Ezután temperálom az étcsokoládét, és elkészítem a csokiburkot polikarbonát vagy szilikon formában. Hűtőbe teszem a formát.

 A töltelékhez a tejszínt megmelegítem, majd beledobom a fehér csokit, és megolvasztom (ha szükséges, utánmelegítem). Leveszem a tűzhelyről az olvadt tejszínes fehér csokit, és hozzáöntöm a tojáslikőrt, majd összekeverem. (Én semmiképpen sem akartam a tojáslikőrt melegíteni vagy forralni, nehogy bármennyi is elillanjon az értékes alkoholtartalmából.) Egy kb. majonéz sűrűségű masszát kell kapnunk, ha ennél hígabb, adjunk még hozzá pár deka fehér csokit felolvasztva, ha túl sűrűnek érezzük, akkor mehet bele még tojáslikőr. Abszolút pontos mennyiségeket itt nem tudok megadni, mert a tojáslikőr sűrűségétől függ minden (az enyém nagyon sűrű volt).

A krémet beletöltöm a csokihüvelybe, és egy órára hűtőbe teszem, hogy bebőrösödjön. Ezután az étcsoki maradékát újratemperálom, és lezárom a bonbonokat. Kb. egy óra hűtés után kiborítom a tojásokat a formából.

A töltött tojásokon kívül még üreges csokitojások is készültek, ezúttal liofilizált áfonyaporral színezett és ízesített fehér csokiból.

Szeder-Guinness bonbon

Nagy kedvencem a Guinness a sörök között: mély, karakteres íze remekül passzol az étcsokoládéhoz, ezt már tavaly megtapasztaltam, amikor készítettem egy Guinness-es bonbont citrommal ízesítve. Azonban még Szent Patrik napjára egyik kedvencem, William Curley egy izgalmas Guinness-trüffellel rukkolt elő, ahol egyrészt feketeribizli-pürével párosította a sört, másrészt pedig muscovado cukorral emelte ki a karakteres ízét. Curley egy videóreceptben pontosan bemutatja - megadva az összetevőket is - hogyan készíti el a trüffelt, érdemes megnézni a videót, már csak a trüffelkészítés technikája miatt is. Például én nem is tudtam, hogy szitával távolítják el a felesleges kakaóport a kész trüffelekről!

Én némileg átvariáltam az alapreceptet: feketeribizli helyett szedret használtam, illetve az arányokon is módosítottam: lágyabb ganache-t készítettem, amit polikarbonát formába töltöttem, és egy csepp szederpürével egészítettem ki.

Hozzávalók kb. 20 bonbonhoz:

- 15 dkg szeder (lehet fagyasztott is, helyette mehet pl. erdei gyümölcs)

Szeder-Guinness ganache:

- 55 g étcsokoládé (nálam 60%)

- 12 g szederpüré

- 5 g muscovado cukor (vagy helyette méz)

- fél dl Guinness

- 7 g vaj

- 2 ek. habtejszín

Csokiburok:

- 20 dkg étcsokoládé (nálam 70%)

- 2-3 dkg fehér csokoládé

- liofilizált áfonyapor (elhagyható)

A szedret leturmixolom és átpasszírozom, majd jó sűrűvé beforralom (kb. 10 perc). A püréből 12 grammnyit a cukorral, a tejszínnel és a Guinness-szel megmelegítek, majd beledobom az étcsokoládét, és egyneművé keverem. Végül hozzákeverem a vajat, és hagyom kicsit kihűlni.

A fehér csokoládét megolvasztom, hozzákeverem az áfonyaport (ami lilásra színezi), temperálom, majd egy kivágott nejlonzsákba töltöm, és csíkokat rajzolok vele a forma mélyedéseibe. Különösen elvetemültek - mint én - kiírhatják a "Guinness" szót is betűnként, ám itt vigyázni kell arra, hogy tükörírásban írjuk a betűket! Hagyjuk, hogy a színes csoki szobahőmérsékleten megdermedjen.

Az étcsokoládét megolvasztom és temperálom, majd elkészítem a csokihüvelyt a polikarbonát (vagy szilikon) formában. Hűtő, míg megszilárdul.

Egy kiskanál segítségével egy-egy pöttynyit adagolok a maradék szederpüréből a mélyedések aljára, majd erre adagolom a ganache-t egy nejlonzsák segítségével, hagyva helyet a lezáráshoz. A formát hűtőbe teszem, míg a ganache bebőrösödik.

Az étcsoki maradékát újratemperálom, majd egy órára hűtőbe teszem a formát. Végül egy puha anyagra kifordítom a kész bonbonokat, és a maradék Guinness mellé megkóstolok párat :)

Extra ropogós ostyás-mogyorós szelet

Egy újabb variációs lehetőség a blogon már bemutatott pralinémassza felhasználásához: extra mogyorós és extra ropogós csokiszelet! A pralinémasszát még felturbózzuk egy kis pörkölt, durvára aprított mogyoróval, és a ropogósságot a karamellizált ostyatöret adja majd (itt már szerepelt a blogon). Ez a fajta vékony, ropogós ostya "feuillantine" névre hallgat, és nagyon jól harapható, roppanós textúrát érhetünk el vele. Ha nem kapunk ilyet, helyettesítsük valamilyen durvára tört (mogyorós) nápolyival!

Hozzávalók 7 csokiszelethez:

- 2 dkg törökmogyoró

- 5 dkg karamellizált ostyatöret (Ázsia Bt. boltjából; esetleg lehet mogyorós ostyával helyettesíteni)

- 6 dkg tejcsokoládé

- 5 dkg pralinémassza

- kb. 25 dkg étcsokoládé a burokhoz

Először a tölteléket készítem el. A törökmogyorót megpirítom (180 fokon kb. 7-8 perc), majd ledörzsölöm a barna héját, és aprítógépben nagyjából összetöröm. A tejcsokit megolvasztom, hozzákeverem a pralinémasszát, majd hozzáadom a durvára tört mogyorót és az ostyatöretet.

Az étcsokoládét megolvasztom és temperálom, majd elkészítem a csokihüvelyt a csokiszeletes polikarbonát formában (de természetesen más polikarbonát vagy akár szilikon bonbonformát is használhatunk). Hűtő, míg a csoki megdermed.

Először kiskanállal nagyjából belekanalazom a tölteléket a mélyedésekbe hagyva helyet a lezáráshoz.

A töltelék nagyjából beleadagolva a csokihüvelybe

Majd a kanál hátával lelapogatom, elegyengetem a tölteléket, és kis időre hűtőbe teszem.

A töltelék elegyengetve

Az étcsokoládé maradékát újratemperálom, majd lezárom a csokiszeleteket. Kb. egy óra hűtés után kiborítom a formából.

Forrás (kisebb változtatásokkal):

William Curley: Couture Chocolate. London, 2011. p. 92 (Feuillantine bar).

Tavaszi nyúlváró játék - eredményhirdetés & húsvéti ajánlat

Először is, nagyon köszönöm, hogy ilyen sokan jöttetek játszani! Szép számmal jöttek kommentek a húsvéti tojásos kérdésre is, de aminek a legeslegjobban örülök, hogy fantasztikus képeket kaptam színes bonbon kategóriában! A Facebook-on egy külön albumba rendezve találjátok ezeket. Én is nagyon sokat tanultam a játék közben tőletek: hogy lehet fehér csokit színezni pisztáciával vagy színes kókuszreszelékkel, hogy lehet kokárdabonbont csinálni, vagy kekszbonbonokat, csokiból cserepes virágot, színes Mozartgolyó-csokrot és így tovább. Remélem, hogy élveztétek Ti is a játékot!

És akkor lássuk a nyerteseket! A játékosokat mindhárom sorsoláshoz listába szedtem, majd a random.org oldalt hívtam segítségül.

Bonboncsomagot nyert: Kovács-Öller Emese, aki túrós-epres bonbont hozott a játékra.

Fűszercsomagot nyert: rosszcsontocska

A könyvet nyerte: Veres Renáta

És mivel annyi bonbont hoztatok, ott még egy extra nyereményt is sorsoltam, méghozzá egy csomag liofilizált maracuját. A nyertese: Birgán Andrea, aki heidelbergi diákcsókot csinált.

Köszönöm a játékot Nektek! A nyerteseket pedig kérem, hogy mihamarabb írják meg a címüket az oldalsávban lévő e-mail címemre!

***

Gionettától kaptam kérést, hogy szemezgessek a blogról Húsvétra. Hát, szerintem minden passzolhat a blogon lévő receptek közül, hiszen a csokinak minden locsolkodó örül. Én most egy tavalyi sikeres tojást ajánlanék csak: a tokaji aszúkrémes tojásnak szerintem mindenki örülne! :)