2013. november 22.

Sós karamellás-tejcsokis bonbon pirított szezámmaggal & beszámoló a bonbonos délutánról

Bonbonok a bonbonos délutánról
Szombaton volt a bonbonos délután a Köles ételbárban. Nagyon készültem rá: az előző két napon a Köles konyháján készültek a bonbonok - így lehettek 100%-ban gluténmentesek -, szerintem olyan 300 darab közül készült összesen a négyféle bonbonból. Ritáék pedig szuper finom ebédmenüvel, desszerttel készültek! Nagyon-nagyon örültem és itt is köszönöm, hogy sokan eljöttetek, és sok hogy sokat tudtunk beszélgetni csokikról, bonbonokról! Na meg nagy öröm volt látni az elégedett arcokat egy-egy bonbon megkóstolása után :) Néhány kép a bonbonokról:

A választék
Kávés-tonkababos bonbonok
Málnás-rózsaborsos ganache-sal töltött csokicsészék
Forralt boros bonbonok
Ígértem, hogy megosztom a bonbonos délutánon kínált bonbonok receptjét. Kettő már egy picit más formában szerepelt korábban is a blogon. A málnás-rózsaborsos bonbon receptje itt található: most annyit változtattam, hogy a málnapürével készült vajas ganache nem mártott bonbonként végezte, hanem csokicsészébe adagoltam. Csokicsészéket nagyon egyszerűen készíthetünk polikarbonát formában is, ha van olyan formánk, aminek sima a teteje, tehát fejjel lefelé is meg fog állni: én most a kocka és a csepp alakú mágneses polikarbonát formáimat használtam ehhez. Csak a csokihüvelyt öntöttem ki, szépen kiemeltem a formákból, majd habzsákkal betöltöttem a ganache-t. De akár sima papírkapszlikkal vagy szilikon kapszlikkal is készíthetünk ilyen csokicsészéket (leírás fázisfotókkal itt).

A kávés-tonkababos bonbon receptje már egy változatban szintén szerepel a blogon: ez a ganache az alapja a tölteléknek, csak a kardamomot reszelt tonkababra cseréltem. A bonbon tejcsoki burokba került; a formák mélyedéseit kiöntés előtt egy ecset segítségével márványoztam temperált étcsokival.

A forralt boros bonbon receptje még nincs a blogon, de trüffel formájában hamarosan jön a recept!

Talán a legnépszerűbb a sós karamellás-tejcsokis bonbon volt pirított szezámmagos étcsoki-burokban. Ez a  bonbon direkt a bonbonos délutánra készült: szerettem volna valamilyen karamellás bonbont is a négyes választékba belecsempészni, ha már egyszer nagy karamella-rajongó vagyok. A töltelék egy sós karamellás alapú tejcsoki-ganache - ennek az édességét az étcsokoládéból készült burok ellensúlyozza, amelybe pirított szezámmagot kevertem. Ez egyrészt ropogósságával szépen ellenpontozza a karamellkrém lágyságát, másrészt játékos külsőt ad a bonbonnak, ahogy a szemek átsejlenek a csokihüvelyen. Jöjjön most a receptje!



Hozzávalók kb. 30 darabhoz:
Ganache:
- 75 g cukor
- 50 g habtejszín
- 15 g akácméz
- kb. fél kk. fleur de sel
- 20 g vaj
- 75 g tejcsokoládé
Burok:
- 250 g étcsokoládé
- 2 ek. szezámmag



A ganache készítését a karamellel kezdem. Ehhez célszerű mindent előre kikészíteni-kimérni, mert gyorsan kell dolgozni a karamellel. A cukrot néha-néha megkeverve karamellizálom egészen sötétborostyán színűre (sőt, megvárom, míg épphogy füstölni kezdene), hogy jó karakteres íze legyen. Közben a tejszínt forrásig melegítem. Ha kész a karamell, elzárom a gázt, és óvatosan belekeverem a mézet (vigyázat, fröcskölni fog!!), majd folyamatos keverés mellett, lassan-fokozatosan hozzáöntöm a forró tejszínt és egyneművé keverem. Ekkor hozzáadom a vajat és a sót, végül pedig a tejcsokoládét, és addig keverem, míg teljesen egynemű nem lesz. Hagyom, hogy szobahőmérsékletűre hűljön.
A burokhoz először a szezámmagot pirítom meg zsiradék nélkül, száraz serpenyőben, majd kihűtöm. Az étcsokoládét megolvasztom és temperálom, belekeverem a szezámmagot, majd elkészítem a bonbonhüvelyeket polikarbonát vagy szilikon bonbonformában. Érdemes olyan formát választani, ahol a mélyedések viszonylag simák, nem túl mintázottak-bordázottak, hogy a szezámmagos csokoládé légbuborékok nélkül tudja befedni. Hűtőbe teszem a formát, míg a csokoládé megdermed.
A tölteléket habzsákkal a kicsokizott mélyedésekbe adagolom, hagyva helyet a lezáráshoz. Hűtőbe teszem ismét a formát, míg a töltelék picit be nem bőrösödik. A maradék szezámmagos étcsokit újratemperálom, majd lezárom a bonbonokat. Jó félórára ismét hűtőbe teszem a formát, végül kiborítom a kész bonbonokat.

2013. november 18.

Édes meglepetések - könyvajánló


Az Aréna 2000 Kiadónál nemrég jelent meg magyar fordításban Elizabeth LaBau könyve, az Édes meglepetések. Karamellák, csokis falatkák, keménycukorkák, nyalókák, grillázsok, bonbonok és cukormassza - a legegyszerűbbektől a legrafináltabb desszertekig (Budapest, 2013, ford. Mohácsi Anikó; eredeti kiadás: The Sweet Book of Candy Making: From the Simple to the Spectacular - How to Make Caramels, Fudge, Hard Candy, Fondant, Toffee, and More! Beverley, Massachusetts, 2012, Quarry Books). A szerző, Elizabeth LaBau korábban cukrászként is dolgozott, jelenleg receptfejlesztő, ő szerkeszti az About.com cukorkákról szóló oldalát (Candy).

Ahogy a terjedelmes alcím is mutatja, a könyv nemcsak bonbonokról, csokiról szól, hanem a cukorkakészítés fortélyaival is megismertet. Éppen ezért jó választás volt az Aréna 2000 Kiadó részéről ezt a könyvet magyar fordításban kiadni, hiszen magyar nyelven eddig csak főleg német eredetiből fordított bonbonos könyvek voltak elérhetőek (ez és ez). Ezek felépítésükben nagyjából egy sémát követnek: nagyon rövidre szabott technikai leírásokat (pl. a temperálásról alig 1-2 oldal) és a német ízlésre szabott, klasszikus ízvilágú (leginkább a kávé, mogyorónugát, marcipán hármasából építkező) recepteket tartalmaznak.

LaBau könyvének legnagyobb erőssége ezzel szemben szerintem a technikai jellegű leírásokban rejlik. Az első rész (Kezdjük az alapokkal) egy elég alapos, de azért hobbicukrászok, és -bonbonosok számára nem ijesztően részletekbe menő bevezetés a bonbon- és cukorkakészítésbe. Az első fejezet az édességkészítés alapanyagaival (édesítők, csokoládék, tejtermékek, olajos magok stb.) foglalkozik, illetve az ehhez szükséges legfontosabb eszközöket is ismerteti. A második fejezet olyan alaptechnikákkal ismertet meg, amelyekre a könyvben lévő receptek elkészítéséhez szükségünk lesz: cukor feldolgozása, cukorszirup állapotának ellenőrzése hőmérő nélkül, a csokoládé temperálása, bonbonformák használata, különféle olajos magok előkészítése felhasználáshoz. Az összes technika ismertetését számos fázisfotó egészíti ki, ami nagyon jól követhetővé teszi az amúgy is lényegre törő és nem túlbonyolított leírásokat.

A második rész (Jöhetnek a receptek) tartalmazza a tematikusan rendezett recepteket. Minden egyes fejezet egy technikai leírással kezdődik, amely bemutatja lépésről lépésre, fázisfotókkal illusztrálva, milyen alapeljárás szerint készülnek az adott fejezet receptjei, majd kitér arra is, milyen esetleges hibalehetőségek vannak, és ezeket hogyan lehet orvosolni. A harmadik fejezetben keménycukorkák és nyalókák receptjeit találjuk az egyszerű, alap nyalókától izgalmasabb variációkig (pl. citromos habcsóknyalókák). A bonyolultabb technikai leírásokat az egyes recepteken belül is fázisképek illusztrálják. A negyedik fejezetben fondant-alapú recepteket találunk: a gyúrható fondant alapreceptjéből indulnak ki az egyes receptek. Mivel nagy karamella-rajongó vagyok, az én kedvencem talán az ötödik fejezet, ahol különféle karamellareceptek sorakoznak (pl. őszies fűszerezésű, levendulás, pekándiós). A hatodik fejezet egy újabb variáció a karamell-témára: itt grillázsrecepteket találunk. A hetedik fejezetben (Léleksimogató harapnivalók) fudge-receptek sorakoznak: a hagyományosabb verziók (pl. csokis-diós, vaníliás) mellett extrábbakat (pl. red velvet) is találunk. A nyolcadik fejezet szól a trüffelekről, bonbonokról: a technikai részben a szerző a ganache készítését, ill. a gömbölyű és vágott trüffelek formázását, bevonását ismerteti - ismét nagyon jól illusztrálják ezeket a leírásokat a fázisképek. A recepteket között vannak klasszikusabbak (pl. klasszikus csokis, eper-balzsamecet, málna-rózsa) és kevésbé hagyományosak (pl. mandula-amaretti, grépfrútos) is. A kilencedik, Csokoládés nyalánkságok című fejezetben nagyon egyszerű csokis falatok, táblácskák, korongok receptjei olvashatóak - ez a fejezet talán a legideálisabb abszolút kezdőknek. A tizedik fejezetben pillecukor-receptek vannak míg az utolsó receptes fejezetben gyümölcsös és diós édességek (pl. kandírozott narancs, eperzselé, fűszeres pekándió) receptjei vannak összegyűjtve.

A harmadik rész ismét technikai jellegű: a cukorkák, bonbonok készítésénél használható díszítőtechnikákat mutatja be - ismét csak lényegre törően, sok fázisképpel. Találunk itt technikákat trüffelek díszítéséhez, karamellák és pillecukrok formázáshoz, saját öntőforma készítéséhez (keményítőből). Sütemények díszítéséhez hasznosak lehetnek a karamelldíszek (pl. cukorcérna, cukorspirál). A könyv olyan lelőhelyek címlistájával zárul, ahol az édességkészítéshez eszközöket és alapanyagokat vehetünk. Szerencsére ezt is "magyarították", így magyar lelőhelyeket találunk a felsorolásban. (És nagyon megörültem és meghatódtam, hogy a blogom is felkerült a listára mint ötletforrás!)

A magyar fordításban egy félrefordításra bukkantam, amire mindenképp fontos felhívnom a figyelmet: az angol evaporated milk kifejezést a 15. oldalon tejpornak fordítja a fordító, holott az cukrozatlan sűrített tejet jelent (szemben a condensed milk - cukrozott sűrített tej terminussal) - ez a baki kiderül, ha a hozzátartozó leírást és a képet a 14. oldalon megnézzük. Ennek megfelelően a 83. és 84. oldalon lévő recepteknél (Földimogyoróvajas kockák, ill. Szöcskecsemege) fontos, hogy a hozzávalók között szintén nem tejpor, hanem cukrozatlan sűrített tej szerepel. Viszont a brittle fordítására kitalált "roppancs" szerintem telitalálat, nagyon tetszik ez a magyarítás!

Összességében a könyvet mindenképp ajánlom a részletes technikai leírások miatt, illetve nagyon jól használhatók a hibalehetőségek elhárításáról szóló leírások is. A receptek erősen az amerikai ízlést tükrözik, de szerintem nem nehéz benne kedvünkre valókat találni. Én eddig a következőket próbáltam ki (még az angol eredeti alapján):

Passiógyümölcsös pillecukor (a magyar verzióba gránátalmával került bele)


***

JÁTÉK!
Az Aréna 2000 Kiadó jóvoltából két példányt fogok kisorsolni a könyvből. A játék a blog Facebook-oldalán zajlik, kattintsatok oda!

2013. november 14.

Fehér csokoládés-égetett karamellás bonbon



Az étcsokoládés-égetett karamellás trüffel után szerettem volna kipróbálni azt is, hogy működik az égetett karamell-alap az ízében kevésbé domináns fehér csokival. Ezzel egy lágyabb ganache-t készítettem, amelyet bonbonformába töltöttem: szerettem volna ugyanis a lehető legtöbb égetett karamellt a ganache-ba csempészni. Fehér csokival használva abszolút az égetett karamell kerül előtérbe, annak domináns az íze, de mégsem lesz gejl édes a végeredmény, mert a ganache-hoz adott fleur de sel és az égetett karamell karakteres, enyhén kesernyésbe hajló íze szépen helyrebillenti az egyensúlyt.


Hozzávalók kb. 24 darabhoz:
Ganache:
- 100 g fehér csokoládé
- 60 g égetett karamell-alap (hozzávalók és elkészítés itt)
- 15 g habtejszín
- 30 g puha vaj
- nagy csipet fleur de sel
Burok:
- 200 g fehér csokoládé
- 70 g étcsokoládé



A ganache-hoz összemelegítem a tejszínt a karamell-alappal és a fleur de sellel, majd hagyom hűlni kb. 45 fokig. A fehér csokoládét megolvasztom, majd a karamellás tejszínt 3-4 adagban hozzákeverem (nem szabad megijedni, először kicsit össze fog ugrani). Végül hozzáadom a vajat is, és félreteszem, míg készül a burok.
Az étcsokoládéból 20-30 grammnyit megolvasztok és temperálok, majd eldobató gumikesztyűbe bújtatom a kezem, és a mutatóujjam a csokiba mártva összekenem-márványozom a mélyedéseket. Megolvasztom a fehér csokit és temperálom (eddigre a márványozott minta meg is szilárdul), majd elkészítem a csokihüvelyt szilikon vagy polikarbonát formában. Hűtőbe teszem, míg a csoki megszilárdul.
Habzsák segítségével betöltöm a karamellás ganache-t, hagyva helyet a lezáráshoz is. Ismét hűtőbe teszem a formát kb. egy órára, hogy a ganache is szilárduljon. Ezután a maradék étcsokoládét megolvasztom és temperálom, majd lezárom a bonbonokat (persze fehér csokival is talpazhatjuk!). Egy jó félóra hűtés után kifordítom a bonbonokat a formából.

2013. november 12.

Sóskaramell-mousse minitorta, blogszülinap és játék




Ma három éve írtam meg az első bejegyzést a blogra. Azóta sok minden történt, például megtanultam temperálni :) És még mindig nagyon-nagyon szeretek bonbonokkal kísérletezni, új technikákat, ízkombinációkat kipróbálni. Meg azóta belopták magukat a szívembe a minitorták és a csokiburokba öltöztetett jégkrémek is. 
Azt hiszem, az elmúlt évből a legnagyobb élményt az jelentette, amikor találkozhattam Veletek és "igaziból" is adhattam kóstolót a bonbonokból akár a Dining Guide Food Show-n, akár az Édes Napok Fesztiválon. Köszönöm a sok kommentet, lájkot, levelet, fotót, visszajelzést amit Tőletek kaptam!

És ha már szülinap, lesz torta és játék is! De kezdjük a tortával - ami természetesen minitorta. Már régóta szerettem volna kipróbálni a mintás piskótát (menő nevén biscuit joconde imprimé), és miután megérkezett a Maminti art által készített bonbonzabáló pufisünös sablonom, nem is halogattam tovább. A minitorták oldalát csíkozott piskótával béleltem, és a tetejére is ezzel a technikával készült a minta a sünis sablon segítségével. A töltelék pedig nagy kedvencem, a sós karamella mousse formájában. Ehhez a kiinduló arányokat a Díványon megjelent sós karamella-receptemből (best evör, tessék elhinni!) vettem, és némi zselatin és tejszín segítségével vált mousse-szá, illetve a vajat elhagytam, hogy könnyebb legyen. A mousse-hoz a sünis piskótalapot szezámmagos étcsokiganache-sal ragasztottam hozzá.



Hozzávalók 3 minitortához:
A piskóta mintájához (recept innen; 30-31. old.)
- 1 tojásfehérje
- 30 g porcukor
- 40 g liszt
- 30 g olvasztott vaj
Piskóta:
- 3 egész tojás
- 3 ek. cukor
- 1,5 ek. liszt
- 1,5 ek. kakaópor
- 1 kk. sütőpor
- 1 ek. víz
Sóskaramell-mousse:
- 100 g cukor
- 70 + 100 g habtejszín
- 20 g akácméz
- fél kk. fleur de sel (vagy finomabb szemcsés tengeri só)
- 1 lap zselatin (= 2 g)
Ganache:
- 25 g étcsokoládé
- 30 g habtejszín
- 1 tk. akácméz
- 2 tk. pirított szezámmag



A piskótával kezdem. A mintákhoz a vajat a porcukorral kihabosítom, hozzáadom a tojásfehérjét, botmixerrel alaposan elkeverem, majd hozzáadom a lisztet is, és egyneművé keverem. Hűtőben kb. 5-10 percig hűtöm. Egy gáztepsit kibélelek sütőpapírral (még jobb, ha Silpat lappal béleljük ki, mert a sütőpapír picit hajlamos gyűrődni). A sünis sablont szorosan ráteszem a sütőpapírra, és belekenem egy szilikon spatula segítségével a mintázáshoz készült masszát, majd óvatosan felemelem a sablont, hogy a minta ne kenődjön el. Szorosan egymás mellé három sünimintát készítek, a sütőpapír kimaradt nagyobb felületére a mintázó masszával csíkokat rajzolok egy habzsák segítségével - de bármilyen más, tetszőleges mintát is rajzolhatunk. A tepsit hűvös helyre teszem, míg a piskótatésztát a hagyományos módon elkészítem. A tojásfehérjéket a cukorral felverem, majd hozzáadom a tojássárgákat és a vizet, végül beleforgatom az átszitált liszt-kakaópor-sütőpor keverékét. A piskótatésztát elterítem az előzőleg mintákkal díszített sütőpapíron, majd 180 fokra előmelegített sütőben készre sütöm. 
Ha a piskóta langyosra hűlt, lehúzom róla a sütőpapírt. A sünimintákat 8 cm átmérőjű desszertgyűrűvel kiszaggatom és félreteszem - ez lesz majd a minitorták teteje. A desszertgyűrűk kerületét és magasságát megmérem, és ennek megfelelően három csíkot vágok ki a csíkos piskótából. Ezekkel körbebélelem belülről a desszertgyűrűket. Egy kisebb kiszúróval végül kisebb korongokat szúrok ki, amelyeket a minitorták aljára teszek.

Jöhet a karamell-mousse. Érdemes a karamell hozzávalóit előre kimérve kikészíteni, mert gyorsan kell majd dolgozni. A cukrot néha-néha megkeverve karamellizálom: egészen mély borostyánszínűre érdemes karamellizálni, hogy karakteres íze legyen a karamellnek. Miközben a cukor karamellizálódik, a 70 g tejszínt forrásig melegítem. Ha a karamellizálás kész, óvatosan hozzáadom a karamellhez a mézet (vigyázat, fröcskölhet!), majd apránként, folyamatosan kevergetve a forró tejszínt is. Egyneművé keverem, majd hozzáadom a sót, végül pedig az előzőleg hideg vízbe áztatott, kicsavart lapzselatint is feloldom benne. Szobahőmérsékletűre hűtöm. A maradék 100 g habtejszínt habbá verem (nem kell egészen keményre, csak legyen egy kis tartása), majd két részletben a karamellhez forgatom. A mousse-szal megtöltöm a piskótával kibélelt desszertgyűrűket. Egy éjszakára hűtőbe teszem.

Másnap elkészítem a ganache-t. A tejszínt a mézzel forrásig melegítem, majd beledobom a feldarabolt étcsokoládét, és egyneművé keverem. Végül hozzáadom a száraz serpenyőben előre megpirított szezámmagot is. A desszertgyűrűket lecsúsztatom a minitortákról. A minitorták tetején szétosztom a ganache-t, és óvatosan ráhelyezem a sünis mintával díszített piskótakorongokat. Ahogy a ganache megszilárdul, szépen rögzíteni fogja a piskótakorongokat a minitorták tetején.

Itt látszik a mousse habos-könnyű állaga - akár pohárdesszertnek
is érdemes kipróbálni!

***

Ahogy ígértem, játszunk is! Ha már harmadik blogszülinap, három ajándékért lehet játszani:

1) Varga Gábor Gourmandia című könyve, amelyet az Aréna 2000 Kiadó ajánlott fel.



2) Két nagyon jó minőségű mártóeszköz (egy háromágú mártóvilla és egy spirálos végű mártóeszköz), amelyet a SütniFőzni.hu webáruház ajánlott fel. Érdemes szétnézni a webáruházban, mert sokféle bonbonozós eszközt lehet találni náluk!



3) Bonbonzabáló pufisünös Maminti art szórósablon (kisméretű) és állatos szilikon bonbonforma



Írjátok meg itt a blogon kommmentben, hogy a három közül melyik ajándékot szeretnétek megnyerni, én pedig a kommentelők közül fogom kisorsolni a nyerteseket. A sorsolásnál mindenkinek a neve abba a "kalapba" fog kerülni, amelyik nyereményt választaná (tehát a "mindegy" nem jó válasz!).

Sorsolás: 2013. december 1.

A nyertesek nevét a Facebook-on, és itt a blogon (ezt a posztot frissítve) is közzéteszem.

2013. november 7.

VKF! 59. forduló: részeges csokoládé - összefoglaló


A VKF! 59. fordulójának - nem meglepő módon - csokis témát választottam: részeges csokoládé lett a téma, azaz olyan recepteket vártam, ahol a csokoládé mellett valamilyen alkohol a fő alkotóelem. Azt hittem, hogy népszerűbb lesz ez a téma, többeket meg fog mozgatni, de lehet ez csak a késő őszi indián nyárnak köszönhető. Viszont aminek nagyon örültem: szép számmal kaptam olyanoktól is fotókat recepttel, akik nem vezetnek blogot, de nagy csokirajongók. Köszönöm mindenkinek, akik részt vettek ebben a fordulóban! Lássuk szép sorban, milyen finomságok érkeztek hozzám!


Péter nem vezet blogot, de nagyon ügyesen készít bonbonokat. Részeges csokoládé témára vörösboros csokoládékrémmel töltött bonbonokat küldött. Íme a leírása hozzá:

"Tölteléke:
200 gramm tejcsokoládé
70 milliliter tejszín
40 milliliter vörösbor (1.5 deciből forralással létrehozva)
A héj:
400 gramm étcsokoládé temperálva, és formába töltve, majd talpalva."




A rum és a csokoládé örökzöld páros, Lídia ezt álmodta tortába és rumos csokoládés ganache tortát készített. Én megkóstolnám! Itt a recept Lídiától:


"Tészta:
3-3 tojás

3-3ek. cukor

3-3 ek. liszt

1 cs vaníliáscukor

1 csomag sütőpor
1 ek. jó minőségű kakópor
1-2 ek. narancslekvár
csipet só
Klasszikus vaníliás piskótát készítünk 3 tojásból, szétválasztva, fehérjéből habot verünk, a sárgáját kikeverjük 3 ek. cukorral, 0,5 csomag vaníliás cukorral, majd ehhez jön a 3 ek. liszt+ 1 tk. sütőpor keverék+ csipet só, és legvégül a felvert fehérje, sütőpapírral kibélelt tortaformában, 150-180 fokon.
A maradék 3 tojásból kakaós piskótát készítünk narancslekvárral a fent leírt módon a lekvárt a sárgájához keverjük a lisz hozzáadása előtt.
A sütést fogpiszkálóval ellenőrizzük, ha tészta ragad rá, akkor még nyers a tészta.
A 2 kisült kört azonos méretű kissebb körökre vágjuk és megcseréljük őket, hogy egy vaníliásat és egy csoki kört kapjuk a szélétől a közepéig haladva.
Krém:
0,5 l állati tejszín
600 g jó minőségű csokoládé, nálam 50 dkg tej és 10 dkg ét (53,8%)
2 db felvert tejszín 
reszelt étcsoki
2-3 ek. rum, ízlés szerint
A tejszínt felmelegítem majd megolvasztom benne a csokikat kevergetés mellett, amikor homogén a csoki és a tejszín, félreteszem hűlni.
A pepita tortalapokat meglocsolom a még meleg krémmel és hűtőbe teszem.
Ha kihűlt és besűrűsödött a ganache, hozzákeverem a rumot és a felvert tejszínt, majd a megkent alsó lapra kenem, úgy hogy hagyok némi krémet a kenéshez és díszítéshez is. Ráhelyezem a következő pepita tortalapot, ganache-os felével lefelé, oldalát, tetejét bevonom a maradék krémmel.
A teteje tetszőlegesen díszíthető krémmel, tejszínhabbal és csokireszelékkel."



Aubergine aszalt szilvás-Unicumos Bonbonjohnny-t készített, amihez bevetette a nagy becsben tartott Unicum Szilvát is. Szerintem bárki örülne egy ilyen doboz finomságnak Karácsonyra!






Süni görög mazsolaborral bolondította meg a csokis kuglófot. Az édes mazsolabor szuper lehet a csokis kuglóftésztában! És jó látni, hogy nemcsak a csokit szeretjük mindketten, hanem a süniket is! :)






Veronika, a Pupákék blog szerzője a forduló kedvéért eljátszott a gondolattal: mi lenne, ha gasztroblogger lenne. Igazi őszi ízvilágú bonbonokat hozott a fordulóra: van bennük aszalt szilva, marcipán, méz, fahéj, diógrillázs - na és kötelező alkoholnak némi konyak. Ilyenkor sajnálom, hogy a forduló háziasszonya nem kap kóstolókat!




Györgyi, a Csokoládé Kreatívan blog szerzője egyik nagy kedvencemmel, a karamellel alkotott bonbont. A karamellkrém pedig citrusos ízvilágot kapott, és Györgyi némi limoncellóval turbózta fel. Szuperül hangzik!



Janka, a Csak, mert szeretem... blog írója egy klasszikus koktélt, a piña coladát álmodta bonbonba. Ananász, lime, kókusz, Bacardi... és rögtön a trópusokon érezzük magunkat. Szerintem jól tette Janka, hogy nem leves készült végül az ananászból, hanem bonbon!



Mariann ugyan nem ír blogot, de a csokoládé-alkohol párosításra nem tudott nemet mondani, és a fordulóra rumos-dupla csokis panna cottát készített. Tökéletes desszert egy könnyű vacsora után! Íme Mariann receptje:


"Hozzávalók 4 főre:


0.5 dl tej (non fat tejjel dolgoztam, ami itt 1%-os)
5 dl tejszín (whipping cream-et használtam, ami itt 30%-os zsírtartalmú)
2 teáskanál zselatin
10 dkg nádcukor
10 dkg  étcsokoládé (semi-sweet chocolate chips-et használtam, hiába kerestem rá a neten, nem találtam, hány százalékos a kakaótartalma. Ha valakit érdekel, hogy mi a különbség a dark chocolate és a semi-sweet chocolate között, ezt a cikket érdemes elolvasni.)
10 dkg tejcsokoladé (Hershey-s)
egy vanília rúd
1 dl rum (az enyém ilyen)
díszítésnek: málna, mentalevelek

Elkészítés: 


A zselatint a fellangyosított tejben elkeverjük, félretesszük.

A tejszínt egy lábosban felmelegítjük a vaníliarúddal együtt, majd levesszük a tűzről, és állni hagyjuk pár percig. A vaníliarudat kihalásszuk, kettévágjuk, kikapargatjuk belőle a vaníliát és a tejszínhez adjuk.
A tejszínt visszatesszük a tűzre, melegítjük kicsit, majd a cukrot és a kétféle csokoládét belekeverjük. Addig kevergetjük alacsony lángon, míg a csokoládé el nem olvad. Ezután a zselatinos tejet valamint a rumot is belekeverjük.
Kis tálkákba öntjük, majd hűtőszekrényben hagyjuk megdermedni.
Tálaláskor málnával, mentalevelekkel díszítjük. Ki is lehet fordítani egy szép tálra, én nem tettem, mi a tálkákból kanalazgattuk ezt az isteni pikáns rumos édességet. :)"



Konyhavirtuóz Mississippi mud pie-t készített erre a fordulóra. A tortában a csoki némi ír krémlikőr társaságában van jelen. Igazi tömény csokis élvezet, szívesen megkóstolnám!






Ditti diós-csokis paleo sütit készített, amibe egy kis rum is került. Mégis az i-re a pontot a vörösboros, fahéjjal fűszerezett szilvaöntet teszi fel: az öntet gyönyörű élénk színe már látványra is szuperül feldobja a sütit, és biztos vagyok benne, hogy ízre is remekül harmonizáltak!







Anett (bonbonos Facebook-oldala itt) két legyet ütött egy csapásra, azaz készített egy süteményt, aminek a "bonbonosított" változatát is elkészítette. A "karibi láva" fantázianevű kreációk alapja fehérrummal ízesített, selymes étcsokoládéganache. Íme a részletes receptek Anettől:

"Az alaprecept az alábbi:

Trüffle krém:
90gr tejszínt 20gr mézzel és 2gr himalaya sóval felforrósítunk, majd leöntjük vele a 80gr étcsokoládét, elkeverjük, hozzáadjuk a 15gr vajat és végül a 20gr fehérrumot. Rendkívül krémes, fényes krémet kapunk, melyet felhasználásig hűtőben tárolunk.

Sütemény alapja:
100gr barnacukrot 2 gr sóval és 2 egész tojással 2-3 percig keverünk, ügyelve, hogy ne habozzon fel. Megolvasztjuk a 120gr csokoládét és 130gr vajat, melyet 1 ek fehérrummal együtt folyamatos keverés mellett a tojásos keverékhez adunk, végül belekeverjük a 70gr lisztet. 20 percre hűtőszekrénybe tesszük.

Összeállítás:
Szilikon formát alul és oldalán habzsák segítségével megtöltjük a sütemény alappal, a trüffle krémet a keletkezett "kráterbe" szintén habzsákkal beletöltjük, majd a tetejét is befedjük az alappal. Ügyeljünk, hogy a krém sehol ne kandikáljon ki. Nekem 6 db sütemény lett a fenti adagból úgy, hogy a krémből maradt 16db bonbonhoz is.

A sütőt 190 fokra felmelegítjük és a tésztát 8-10 percig sütjük.
Mikor felvágjuk, a krém, mint a láva omlik ki a süteményből.

Csokoládé: "Cacao Barry origine - Cuba" 70%-os étcsokoládé
Alkohol: Fehérrum -Bacardi

Bonbonnál: temperáljuk a csokoládét, elkészítjük a burkot, majd töltjük a trüffle krémmel és talpaljuk. A krém rendkívül selymes állagú, kellemes ízharmóniát eredményezett a csokoládé és a rum kombinációja. Mivel a sütemény volt a kiinduló alap, így a bonbonok egyik részét úgy készítettem, hogy a maradék tésztaalapból külön lapot is sütöttem, melyet elmorzsoltam, 2 kk rumot és 2 evőkanál trüffle krémet adtam hozzá és a burkot ezzel töltöttem. A krém selymességéből semmit nem veszített."



Bonbon Mánia egyik kedvenc ízkombinációmmal, szuper kávés-kávélikőrös bonbonokkal rukkolt elő részeges csokoládé témában. Az már csak hab a tortán, hogy a bonbonokat cuki macaron alakú polikarbonát formában készítette :)






Mamma, a Dalla cucina, per te blog szerzője harminc VKF! fordulót kihagyva ragadott fakanalat, hiszen úgy érezte, több mint 250(!) alkoholos recept után testhezálló a téma. Nagyon krémes, puha mogyorós csokoládétortát készített erre a fordulóra mogyorólikőrrel megbolondítva. A képek alapján el tudom képzelni, hogy tényleg szinte szétolvad a szájban! A mogyorópálinkás sárgabaracklekvár pedig már csak a ráadás!



Mamma még két korábbi receptjét is szívből ajánlotta erre a fordulóra. Az első egy csokoládémousse füstös skót whiskyvel (12 éves!) és karamellizált naranccsal. Bár a cím szerint ez a világ legférfiasabb desszertje, azért bevallom, az én szívem is megdobogtatta!






A másik archív recept különlegessége, hogy a csokoládé és az alkohol ezúttal sós ételbe került: Mamma toszkán csokoládés édes-savanyú vaddisznóragut készített, amiben Chianti is került. Várom a meghívót egy ilyen szuper csokis-alkoholos menüsorra, Mamma!



Én pedig maradtam jól bevált kedvenceimnél, a folyós alkoholos töltelékű bonbonoknál: készítettem egy adag szárastul mártott konyakmeggyet és a Mon Chéri házi változatát, azaz cseresznyepálinkás-cseresznyés bonbonokat. Félbeharapni egyiket sem érdemes, mert jóóó alkoholosak :)


Andi kézzel mártott konyakos meggyeket készített a fordulóra, úgy látszik, egyezik az ízlésünk: lényeg, hogy sooook alkohol legyen a bonbonban! :) Már frissen mártva is nagyon szépek!



A 60. VKF! fordulóhoz a stafétát pedig szeretném továbbadni Bonbon Mániának, és kíváncsian várom, milyen témát fogunk kapni!


2013. november 4.

Bonbonos délután a Kölesben


November 12-én lesz három éve, hogy az első bejegyzést megírtam a blogra. Szerettem volna a blog harmadik születésnapja körül újra kilépni kicsit a virtuális térből és egy igazi ízutazásra hívni Titeket. Így született meg a bonbonos délután ötlete, amelyre négyféle bonbonnal fogok készülni. Ezekből a bonbonokból vásárolhattok, kóstolhattok a bonbonos délutánon:

Málna & rózsabors: málnapürével ízesített étcsokoládé-ganache egy csipet rózsaborssal fűszerezve, étcsokoládé-csészében. Gyümölcsös és fűszeresen pikáns egyszerre.

Forralt boros: fűszeres forralt borral készült étcsokoládé-ganache étcsokoládé burokban. Igazi melengető télies bonbon, ízében már a közeledő adventi időszakot hozza el.

Kávé & tonkabab: kávéval és tonkababbal ízesített ganache tejcsokoládé burokban. A nélkülözhetetlen ebéd utáni kávéadag csokoládéba öltöztetve és tonkababbal felturbózva.

Sós karamella & tejcsokoládé: lágy tejcsokoládé-ganache sós karamellel ízesítve és pirított szezámmaggal megbolondítva.


Időpont:
2013. november 16. szombat, 11-15 óra között

Helyszín:
Hadarik Rita (a Rita Konyhája bloggere) és Juhász Krisztina nemrég nyitott étterme, a KÖLES A Reform Konyha (Facebook-oldaluk)
Cím: 1073 Budapest, Kertész u. 41. (a 4-es, 6-os villamos Király utcai megállójától pár percre)

A nyár végén nyitott meg Rita és Kriszta ételbárja, amelynek a különlegessége, hogy garantáltan gluténmentes reform ételeket kínálnak. Minden nap többféle menüből lehet választani, de akár a salátabárból és a rostbárból is szemezgethetünk ebédre. Desszertnek pedig szintén többféle süteményből lehet minden nap választani. Én már többször ebédeltem náluk nyitás óta: mindig találtam valami fogamra valót (sőt, számomra új reform alapanyagokat is kipróbáltam náluk), és volt, hogy a desszert annyira bejött, hogy aztán itthon megpróbáltam reprodukálni is. Nemcsak a finom ételek, a hangulat miatt is érdemes betérni: már a dizájn is jókedvre hangol! Úgyhogy érdemes a bonbonkóstolás előtt egy jó kis ebéddel kezdeni a Kölesben!


A helyszín, azaz a Köles profiljának megfelelően az általam kínált négyféle bonbon is garantáltan gluténmentes lesz: Rita segítségével ügyelni fogok erre az alapanyagoknál, illetve a bonbonok a Köles konyhájában fognak elkészülni.

A bonbonos délutánnak létrehoztam egy eseményt a Facebookon itt. Kérlek titeket, hogy ha érdekel a program, szeretnétek eljönni, csatlakozzatok az eseményhez! Gyertek, kóstoljátok meg a bonbonjaim, találkozzunk, beszélgessünk egyet csokizásról, bonbonokról!