2011. február 26.

Kávés - amarettós praliné



Egy levélváltás kapcsán csütörtökön találkoztam Verával, a Narancslekvár blog szerzőjével. Verában egy nagyon lendületes, csupa élet nőt ismertem meg, gyorsan eltelt a másfél óra, ami kávé-tea mellett töltöttünk! Hasznos tippeket is adott nekem a fotók továbbalakításához, amivel eddig - bevallom - nem sokat foglalkoztam, mert nem igazán értek a témához. No de egyikünk sem érkezett üres kézzel jó gasztroblogger szokás szerint: én a képen látható "óriásbonbonokat" kaptam. Ezek nagyon kiadós darabok, nagyon kifinomult, szuper ízesítésű töltelékkel. De a belsejükről nem árulok el többet, majd Veránál olvashattok róla, amikor posztolja :)


Óriásbonbonok Verától

Én persze a szokásos mini bonbonokat vittem. Az egyik ez a kávés - amarettós ízesítésű volt. Mivel én nagy kávérajongó vagyok, így nekem nagyon bejön, az amaretto meg egy kis pluszt ad hozzá a kávés ízvilághoz.

Csütörtökön, nem sokkal a találkozónk után csengetett a futár is Dolce Vita különdíjával: egy izgalmas ízvilágú mandarinos extraszűz olívaolajat kaptam! Már agyalok, hogy milyen bonbonba tudnám belecsempészni...

Most pedig jöjjön a recept!



Hozzávalók 15 darabhoz:
- 15 dkg étcsokoládé
- 5 dkg fehércsokoládé
- 1 tk. instant kávé
- 0,25 dl tejszín
- 1 szűk ek. amaretto

Az étcsokit megolvasztom és temperálom, majd kikenem vele a szilikon bonbonforma mélyedéseit. A formát kb. 20 percre hűtőbe teszem.
A töltelékhez a tejszínt megmelegítem, feloldom benne az instant kávét, majd beledobom az apróra vágott-tört fehércsokit, és jól összekeverem. Ha nem olvad fel a csoki, picit utánamelegítek még. Ezután hozzákeverem az amarettót, majd hagyom hűlni.
A megdermedt csokihüvelyekbe beletöltöm a kávés-amarettós krémet, majd kis időre ismét hűtőbe teszem.
A maradék étcsokit újratemperálom, majd lezárom vele a bonbonforma mélyedéseit. Kb. egy óra hűtés után óvatosan kifordítom a bonbonokat a formából.

12 megjegyzés :

Gesztenye receptjei és Bonbon mánia írta...

Jó kis találkozás lehetett:-)9
Majdnem egyszerre postoltunk:-)

Nagyon klassz lett, bár én nem iszom kávét, de bonbon formában szeretem:-)

Tatin írta...

Még hogy az internet elidegeníti az embereket! Olyan jó ilyen találkozásokról olvasni! :)

A bonbon nagyon szép, egyszer lehet kipróbálok én is valami kávésat. Azért mert én nem szeretem a kávés dolgokat, biztos akad aki feláldozza magát.

4Gyerek írta...

kávéval látom egyesek bajban vannak. én is. de nekem spéci a "feldolgozás" nem jön be, kávét reggel a csészémbe kérem szépen.

amúgy tényleg az ilyen blogosdi mintha nem is az internet lenne, legalábbis nem az amit Tatin említ, az olykor joggal jogos ténymegállapításból.

Bianka írta...

Hű ez nekem való

Nelli írta...

Az a helyzet, hogy nekem mindegyik bonbon ízlene!:-)

Ditta írta...

Én sem vetném meg,nagyon finni lehet:-)

Erinacea írta...

Gesztenye, igen :) Vicces, én meg a bodzaszörpöt nem szeretem, de lehet, hogy csokival és pálinkával bejönne :)

Tatin, én is úgy örülök, hogy ha személyesen is meg tudok valakivel ismerkedni a blogos világból!

4Gyerek, nekem a kávé minden formában jöhet :)

Bianka, örülök, hogy tetszik!

Nelli, egy főkóstolónál ez fontos szempont :)

Ditta, köszönöm szépen!

4Gyerek írta...

tényleg, nem szereted a bodzaszörpöt?

ötletet adtál, csakazértis kikísérletezek valami bodzás bonbont
(tavaly rengeteg bodzaszörpöt tettem el, idén asszem annak ellenére bodzaszörp a köbön lesz a mennyiség a pincébe tározva).
csak egy baj van, fehér csokisan képzelném el, az itthoni fehér csokim meg egy hatalmas adag sz@r.

Erinacea írta...

4Gyerek, nem szeretem valamiért, bár azért megerőltetném magam, és a Gesztenye bodzapálinkás-szörpös bonbonját megkóstolnám :)

Juccantó írta...

De jó,hogy idetaláltam!!!!Nagyon ügyes vagy!!Szeretnék Tőled tanulni!

Zsiri írta...

Jajj ez mennyire fincsi lehet!

Erinacea írta...

Juccantó, sok szeretettel köszöntelek! Gyere máskor is!

Zsiri, köszönöm szépen!