Karamella robbanócukros csokiburokban (gyereknapra)

Igazi gyereknapi finomság ez: puha karamella, amelyet robbanócukros csokiburok tesz izgalmassá. Ahhoz, hogy a robbanós cukorka robbanós maradjon, fontos, hogy ne érintkezzen nedvességgel a felhasználás során, ezért került dupla csokiburokba: az első csokiburok elválasztja a tölteléktől, míg a második csokiburok elzárja a levegőtől, így a levegőben lévő párától sem fogja idő előtt megadni magát a robbanós cukorka, és csak akkor fog robbanni, amikor megesszük. (Egyébként lehet kapni olyan robbanós cukorkát is, amely ganache-ban is használható akár, pl. itt. Én inkább olyannal igyekeztem dolgozni, amely könnyebben elérhető: Burstin' Bits márkájút használtam, amelyet egy sima szupermarketben - CBA - vettem.)

Ha valaki nem szereti a karamellát, akkor trüffel-belsővel is készítheti (trüffel-alaprecept ehhez pl. itt található). A recept a Masni magazin 3. számában jelent meg eredetileg, amely ingyenesen letölthető innen.

Hozzávalók 16 darabhoz:

Karamella:

- 1 dl habtejszín

- 47 gr akácméz

- 50 gr nádcukor

- fél rúd vanília

- 20 gr vaj

Csokiburok:

- kb. 250 gr étcsokoládé

- 7 csomag (= 7x7 gr) robbanós cukorka (nálam vegyesen csokis és kóla ízű, de ez ízlés szerint módosítható)

Először a karamellt készítjük el. A mézet és a cukrot egy lábasban addig melegítjük, míg a cukor fel nem olvad. A tejszínbe belekaparjuk a vaníliamagokat, és megmelegítjük. Mikor a cukor felolvadt, hozzáadjuk óvatosan a vaníliás tejszínt, és folyamatos kevergetés mellett addig főzzük a karamellát, míg maghőmérőn a 118 fokot el nem éri. (Maghőmérő hiányában akkor jó, ha már látszik, hogy besűrűsödött a massza, keverésnél határozottan kilátszik a lábas alja, illetve ha hideg vízbe cseppentjük, akkor egyből leszáll összeállva a pohár aljára, és nem porlik szét.) Ekkor lehúzzuk a karamellát a tűzről, és belekeverjük a vajat. Sütőpapírral bélelt, kb. 10x10 cm-es szögletes edénybe/krémeskeretbe öntjük, és megvárjuk, hogy a karamella teljesen megszilárduljon. (Érdemes egy éjszakára hűtőbe tenni.)

Ha a karamella megszilárdult, óvatosan kiemeljük az edényből, és 16 kockára vágjuk. Megvárjuk, hogy a karamellakockák szobahőmérsékletűre melegedjenek, majd a kockákból golyókat gömbölyítünk a két tenyerünk között. A kézmelegtől kicsit megpuhult karamellagolyókat rövid időre visszatesszük a hűtőbe.

Az étcsokoládét megolvasztjuk és temperáljuk, a robbanós cukorkát pedig előkészítjük egy kisebb tálban. Fogunk egy karamellagolyót, és megmártjuk az étcsokoládéban, majd a robbanócukros tálba ejtjük, és a tálat forgatva vagy egy kiskanál segítségével meghempergetjük a robbanós cukorkában. Kivesszük, és sütőpapírral bélelt tálcára tesszük, majd ugyanígy járunk el a maradék karamellgolyókkal is.

A fázisok: karamell kockázva, majd gömbölyítve, illetve az első csokizás után

Miután a csokiburok megszilárdult, újratemperáljuk a maradék étcsokoládét, és még egyszer megmártjuk a karamellagolyókat. Sütőpapírra ültetjük, míg a csokiburok megszilárdul.

A maradék robbanós cukorkát néhány kanálnyi maradék temperált étcsokoládéval összekeverhetjük, és csokinyalókákat készíthetünk belőle: sütőpapíron 2-2 teáskanálnyi adagokat elterítünk a kanál hátával kört formázva, majd nyalókapálcát vagy jégkrémpálcát szúrunk bele. Még látványosabb lesz, ha sütőpapír helyett mintás transzferfólián készítjük a csokinyalókákat - például ilyen cuki macis fólián :)

Tipp: A karamellgolyókat az első csokizás előtt nyalóka- vagy saslikpálcákra is tűzhetjük, így kézben fogható, könnyen harapható cakepop-hoz hasonló lesz.