Gondolom, mindenki ismeri a "tenger gyümölcsei" fantázianevű pralinékat: kagylót formáznak, mogyorónugátos a töltelékük, és - ami különösen tetszik bennük - a csokiburok fehér és ét- vagy tejcsokiból van, és szép márványos-színátmenetes. Na, ilyet szerettem volna már régóta gyártani, ezért is szereztem be kagyló alakú polikarbonát formát (bár azért más is készül benne persze). Volt már vele még húsvét táján egy sikertelen kísérletem: a fehér részek bentragadtak a formában. Így egy időre felhagytam a próbálkozással.
Az Édes Napok Fesztiválon S. Nemzetes Krisztina csokibemutatója után végre egy profit kérdezhettem meg, hogy készül a szép márványos csokiburok. A titok: először a temperált fehér csokiból csurgatok a formába, az ujjammal elmaszatolom, majd megvárom, hogy a fehér csoki megszilárduljon. Majd jöhet a temperált étcsoki.
Na, neki is láttam a projektnek, de első nekifutásra nem voltam elégedett az eredménnyel: márványos helyett bocifoltosak lettek a bonbonok.
Már közben tudtam, hogy túl sok fehér csokit löttyintettem a mélyedésekbe, kivenni viszont nem tudtam ekkor már (nehogy kiskanállal összekarcoljam a formát). Így a friss tapasztalataimat felhasználva még egyszer nekifutottam: ezúttal csak vékony csíkokat csurgattam a formába, és így azért márványosabb lett a végeredmény, bár persze még mindig van hova fejlődnöm :)
 |
| 1. kísérlet: a bocifoltos példányok |
Már közben tudtam, hogy túl sok fehér csokit löttyintettem a mélyedésekbe, kivenni viszont nem tudtam ekkor már (nehogy kiskanállal összekarcoljam a formát). Így a friss tapasztalataimat felhasználva még egyszer nekifutottam: ezúttal csak vékony csíkokat csurgattam a formába, és így azért márványosabb lett a végeredmény, bár persze még mindig van hova fejlődnöm :)
 |
| Ugye látszik a különbség? |
A töltelék az első, bocifoltos adagnál egyszerű mogyorónugát volt kis tejszínnel fellazítva és mogyorópálinkával ízesítve. Mivel a mogyorónugátom elfogyott, a második adagba a már bevált főzött diókrémet készítettem el - csak mogyorós változatban, whiskyvel turbózva. Jó lett!
 |
| 1. verzió: nugátos töltelék |
Hozzávalók 20 darabhoz:
Főzött mogyorókrém:
- 1 nagy marék törökmogyoró
- 1 ek. cukor
- kb. fél deci tejszín
- 2 dkg vaj
- néhány kocka tejcsoki
- 1 ek. whisky
- 30 dkg étcsokoládé
- 3 dkg fehér csokoládé
Először a tölteléket készítem el. A mogyorót 170 fokos sütőben kb. 7 percet pirítom, majd ledörzsölöm a barna héját. A cukorral aprítógépben összeaprítom, majd teflonserpenyőben pár percet pirítom. Hozzáadom a tejszínt és a vajat, majd néhány percig főzöm. Ha túl sűrűnek tűnik, lehet még plusz tejszínt önteni hozzá. Végül a tejcsokit is hozzáadom, és keverem, míg megolvad. A tűzről levéve hozzákeverem a whiskyt, és hagyom hűlni.
A fehér csokit megolvasztom és temperálom, majd vékony csíkokat csurgatok bele a formámba, és az ujjammal nagyjából szétmaszatolom. Szobahőmérsékleten megvárom, hogy a csoki megdermedjen. Utána az étcsokit olvasztom meg és temperálom, majd elkészítem a szokott módon a csokihüvelyt a szilikon vagy polikarbonát formában. Hűtő.
A megszilárdult csokihüvelyekbe betöltöm a mogyorókrémet, hagyva helyet a lezáráshoz is. Az étcsoki maradékát újratemperálom, és lezárom a bonbonokat - mivel az aljuk nem látszik, így ott már nem kell márványosnak lennie. Kb. egy óra hűtés után kifordítom a kész bonbonokat a formából.
 |
| Főzött mogyorókrém a 2. verzióban |
11 megjegyzés :
A második adag határozottan jobb, de én az elsőt sem selejtezném le ;) (gondolom te sem tetted :))
Pár hete voltam brüsszelben egy csokimúzeumban és ott is mutatták többbek között,hogyan kell több csokiból késziteni pralinét (illetve ott pl egy miklásfejet mutattak, aminek fehér csoki volt a szakálla, és volt benne tej,illetve étcsoki réteg is). Sajna franciául folyt az előadás, de szerencsére mindent mutatto a fickó, úgyhogy sok új infot szereztem :)
Én szivesen elfogadnám a bocifoltosakat is:) És abban is biztos vagyok, hogy mindegyik példány fantasztikus izű!!!
Nagyon ügyes vagy!!!!
Judyt, nem, szépen elfogyott az első adag is :) Csak zavart, hogy nem olyan lett, amilyennek elképzeltem, így tovább kísérleteztem. A brüsszeli csokimúzeum szuper élmény lehetett!
Edith, köszönöm szépen :)
De szépséges
Hű nagyon kíváncsi voltam mit kérdezhettèl Krisztinàtòl:) Szèpek lettek, a 2. verziò kifejezetten:)
Bianka, köszi :)
Vianne, ugye értek én itt a feszültségkeltéshez;) Nem mondom, még lehet hova fejleszteni (pl. csokihüvely vastagsága), de a 2. már a jó irány. De azért az elsőt is meg akartam mutatni az összehasonlítás kedvéért.
Azta!
Fantasztikus.
Nekem mind tetszik:)
Én is mindkettőbe gyönyörködtem, de csak eddig a szintig jutottam el. Az elfogyasztást sajnos meghagyom nektek :))
Gabi, köszönöm! És finom is volt mindkettő :)
Viki, nekem se sok jutott, volt bőven segítség :)
Ez szuper! Gondolod, hogy egy kezdőnek is érdemes belevágnia?
Tejszínhab, szerintem mindenképp! Látod, én se vagyok profi, az első adag csak ilyen foltoska lett, nem márványos. A "legrosszabb" eset, ami történhet, hogy foltos lesz márványos helyett, de úgy is szép, finomnak meg pláne! :)
Megjegyzés küldése