Mandulás-meggyes cheesecake

A klasszikus New York cheesecake felturbózott változata: a kekszes alap mandulával és amaretti keksszel készül, a sajtkrémes rétegbe a Donum Terrae isteni mandulakréme kerül, a tetejére pedig pikáns meggyzselé jön. A meggyhez és a mandulához nagyon jól passzol a tonkabab, ha hozzájutunk, semmiképp se hagyjuk el! Szerintem akár az ünnepi asztalra is el lehet készíteni.

Hozzávalók egy 18 cm-es tortaformához:

Kekszes alap:

- 70 g amaretti keksz

- 30 g darált mandula

- 35 g vaj

Krémsajtos réteg:

- 450 g krémsajt (én mostanában felesben használok mascarponét és Philadelphia-jellegű natúr krémsajtot)

- 100 g nádcukor

- 1 ek. liszt

- 80 g Donum Terrae mandulakrém

- 2 tojás

- 100 g tejföl

- 1 rúd vanília kikapart magjai

Meggyzselé:

- 200 g meggy (fagyasztott)

- 3 g pektin

- 2 ek. nádcukor

- egy kevés reszelt tonkabab

A kekszes alaphoz a kekszet a mandulával morzsásra aprítjuk, majd hozzákeverjük az olvasztott vajat. Egy kapcsos tortaforma aljába sütőpapírt vágunk, majd a forma aljában egy kanál hátával elegyengetjük-tömörítjük a vajas kekszmorzsát. 160°C-ra előmelegített sütőben 10 percig sütjük.

A krémsajtos réteghez az összes hozzávalót egyneművé keverjük egy kézi habverő segítségével. Ráöntjük a kekszes alapra, és 160°C-os sütőben kb. 35 percig sütjük. Akkor jó, amikor már teljesen megszilárdult a teteje, a szélén pedig épphogy elkezdett pirulni. Hagyjuk szobahőmérsékletűre hűlni.

A meggyzseléhez a meggyet botmixerrel pürésítjük, belereszeljük a tonkababot, majd melegíteni kezdjük. Mikor már gőzöl, hozzákeverjük a cukorral elkevert pektint, és folyamatosan keverve egy-két percig rotyogtatva főzzük. A sajtkrémes rétegre öntjük. Egy éjszakára hűtőbe tesszük a sajttortát.

Karamellmousse tarte

Ez a tarte a kedvenc sóskaramell-habommal készült, ami legutóbb egy képviselőfánkban szerepelt a blogon. A mousse légiességét szépen ellenpontozza a kakaóbablisztes omlós tészta roppanóssága, a kakaós tészta, illetve az étcsokoládés ganache pedig szépen kiegyensúlyozza az édességét. A tarte készítéséhez egy izgalmas cukordíszt, a buborékos cukorvízesést is kipróbáltam.

Hozzávalók 6 darab, 10 cm átmérőjű tarte-hoz:
Omlós tészta:
- 135 g liszt
- 15 g raw kakaópor (vagy helyette hagyományos holland kakaópor)
- 30 g finomra őrölt kakaóbab (karibi)
- 20 g mandulaliszt
- 45 g porcukor
- 90 g hideg vaj
- egy csipet Maldon só
- kb. fél-1 tojás

Sóskaramell-mousse:

- 200 g hideg tejszín

- 140 g forró tejszín

- 200 g világos nádcukor

- 40 g akácméz

- 2 lap zselatin

- nagy csipet füstölt Maldon só
Ganache:
- 100 g étcsokoládé
- 120 g habtejszín
- 1 ek. méz
Cukordísz:
- 20 g víz
- 1 tk. méz
- 50 g cukor
- 1 ek. vodka
- összegyűrt sütőpapír

- pár gramm kakaóvaj (vagy étcsokoládé)

Az omlós tésztához a tojás kivételével minden hozzávalót egy S-késes aprítógép táljába mérek, és morzsásra aprítom. Annyi felvert tojást adok hozzá, hogy a tészta összeálljon. Alufóliába csomagolva kb. 2 órára hűtőbe teszem. A lehűlt tésztát lisztezett felületen 3-4 mm vastagra nyújtom, majd kibélelek vele hat darab, 10 cm átmérőjű tarte-gyűrűt. Fél órára hűtőbe teszem a kibélelt formákat, majd villával megszurkálom a tészta alját, és 180 fokra előmelegített sütőben kb. 8 perc alatt megsütöm a tarte-kosárkákat. Hagyom kihűlni a kész kosárkákat.

A sóskaramell-mousse-hoz mindent kimérve előkészítek, mert gyorsan kell majd dolgozni a karamellel. A cukrot karamellizálom, majd lehúzom a tűzről, és nagyon óvatosan hozzákeverem a mézet, majd a forró tejszínt is - vigyázat, fröcskölhet, a tejszín legyen tényleg forró, hogy minél kisebb legyen a hőmérséklet-különbség! Ekkor feloldom a karamellben az előzőleg hideg vízbe áztatott, kicsavart zselatinlapokat, és hozzákeverem a sót is. Hagyom szobahőmérsékletűre hűlni a karamellt. Ekkor a hideg tejszínhabot habbá verem, és két részletben a karamellhez forgatom óvatosan.

A tarte-kosárkákat először nagyon vékonyan átkenem olvasztott kakaóvajjal (vagy étcsokoládéval), hogy ne ázzon fel túlságosan a tészta a tölteléktől. Amikor a vékony kakaóvajréteg megszilárdult, majdnem teljesen teletöltöm a kosárkákat a kész mousse-szal - hagyni kell helyet a vékony ganache-rétegnek is. A tarte-okat kb. 2-3 órára hűtőbe teszem, hogy a mousse meg tudjon szilárdulni.

A ganache-hoz a tejszínt a mézzel forrásig melegítem, majd ráöntöm az apróra vágott étcsokoládéra, és simára keverem. Teletöltöm a ganache-sal a tarte-kosárkákat. A tarte-okat visszateszem a hűtőbe, míg a ganache meg nem szilárdul.

A díszítéshez használt cukorvízeséshez összegyűrök egy sütőpapírt, a sütőpapírt kiterítem egy tepsibe, majd a vodkát egy szilikon ecsettel a sütőpapírra kenem. A mézből, a vízből és a cukorból cukorszirupot készítek: keverés nélkül 154 fokig melegítem. A kész szirupot óvatosan a meggyűrt sütőpapírra csurgatom, közben kicsit megemelem a tepsit, hogy szabadon tudjon folyni a szirup. A gyűrődésekben összegyűlt vodkától buborékos lesz a szirup, ez adja a dísz mintáját. Hagyom szobahőn megszilárdulni, majd tetszőleges darabokat török belőle, és ezzel díszítem a kész tarte-okat. Ez a dísz nagyon érzékeny a párára, nedvességre, így csak tálalás előtt nem sokkal érdemes elkészíteni.


A cukordísz forrása:
Elizabeth LaBau: Édes meglepetések. Ford. Mohácsi Anikó. Budapest, 2013. 151. old. (Vízesés cukorból)

Karamellizált fehércsokoládé-mousse passióval és kókusszal

Ennek a mousse desszertnek az alapja a karamellizált fehér csokoládé - nemrég karamellizáltam egy nagyobb adagot, remélem, hogy karácsonyig már ki fog tartani. Ebből készült mousse, illetve a desszert áthúzásához használt glaze-t is ebből készítettem, nagyon szépen működött az is a házilag karamellizált fehér csokival. A karamellizált fehér csoki édességét savas passiógyümölcsből készült zselébetéttel egyensúlyoztam ki. Most nem csak passiógyümölcs-pürét használtam ehhez, hanem meghagytam valamennyit a passió ropogós kis fekete magjaiból is, ezek jó kis kontrasztot adnak a mousse textúrájához. A desszert alapja egy kókuszos piskóta lett - a kókusz szuperül passzol a passió és a karamellizált fehér csoki kettőséhez.

Hozzávalók hat darabhoz:

Kókuszos vajas lap (Desszert.Neked receptje alapján):

- 60 g puha vaj

- 60 g porcukor

- egy rúd vanília

- 60 g tojás felverve 

- 20 g kókuszreszelék

- 40 g liszt

Mousse:

- 70 g tej

- 1 tojássárga

- 100 g karamellizált fehér csokoládé

- 1 lap zselatin

- nagy csipet Maldon só

- 100 g habtejszín

Passiózselé:

- 100 g passiógyümölcs-püré (tetszés szerint magokkal vagy anélkül)

- 3 g pektin

- 1 ek. cukor

Glaze:

- 45 g víz

- 30 g akácméz

- 48 g cukrozott sűrített tej

- 2 lap zselatin

- 70 g karamellizált fehér csokoládé

Díszítés:

- macaronok

- kókuszreszelék

A kókuszos vajas laphoz a puha vajat a porcukorral és a vaníliarúd kikapart magjaival kihabosítom egy elektromos habverő segítségével. Két-három részletben hozzádolgozom a tojást is, majd beleforgatom a lisztet és a kókuszreszeléket. Sütőpapírral bélelt tepsire kikenem a tésztát - arra kell figyelni, hogy elég nagyra kenjük ki a desszertek aljához szükséges hat piskótakoronghoz. 180 fokra előmelegített sütőben kb. 10 perc alatt megsütöm. Mivel én hét centiméter átmérőjű szilikon formát használtam, így hat darab, hat centi átmérőjű korongot szúrtam ki a piskótából. 

A passiózseléhez a passiógyümölcs-pürét a magokkal együtt csípősre melegítem, ekkor folyamatos keverés mellett hozzáadom a cukorral összekevert pektint. Folyamatosan kevergetve tovább főzöm még egy-két percig. A zselét elosztom egy szilikon tartelette-forma vagy kicsi szilikon muffin-forma hat mélyedésében kb. egy centi magasan. Teljesen kihűtöm.

A mousse-hoz a tejet összekeverem a tojássárgával, majd alacsony lángon, folyamatos keverés mellett besűrítem. Ekkor feloldom a krémben az előzőleg hideg vízbe áztatott, kicsavart zselatinlapot, majd beledobom az apróra vágott karamellizált fehér csokoládét is, és simára keverem. Érdemes botmixerrel is átkeverni. Hozzákeverem a sót is, majd hagyom szobahőmérsékletűre hűlni. A tejszínt ekkor habbá verem, és két részletben hozzáforgatom a csokis krémhez.

Összeállítom a desszertet. A mousse-t szétosztom a szilikon félgömb forma hat mélyedésében. Hűtőbe teszem a formát: meg kell várni, hogy a mousse elkezdjen szilárdulni, legyen már valamennyire tartása (de még ne legyen teljesen szilárd!). Ekkor óvatosan beleillesztem a mousse-ba a passiózselé-korongokat (ha túl lágy lenne még ekkor a mousse, akkor a desszert tetejére kerülne a zselé, és fogyasztáskor nem lehet majd szépen vágni villával az egyes textúrákat), majd ráhelyezem a kókuszos piskótakorongokat is. Kifagyasztom a desszertet.

A glaze-hez a vizet, a mézet és a cukrozott sűrített tejet csípősre melegítem, majd feloldom benne a hideg vízbe áztatott, kicsavart zselatinlapokat. Beledobom az apróra vágott karamellizált fehér csokit is, és simára kavarom. Ha szükséges, át is szűröm. Hagyom kb. 27-28 fokosra hűlni. A desszerteket rácsra teszem, a rács alá tányért/tálcát teszek. Áthúzom a glaze-zel a desszerteket. A tányérban felfogott glaze-t újra fel lehet használni; ha nagyon lehűlne, picit rá lehet melegíteni mikróban. Körben kókuszreszelékkel panírozom a kész desszerteket és passiógyümölcsös macaronokkal díszítem.

Feketeerdő tarte

Általában ritkán készítek el egy adott desszertet többször (annyi ötletet, ízkombinációt kellene még kipróbálni, hogy sokszor úgy érzem, egy egész élet is kevés lehet hozzá :)), ez a feketeerdő tarte viszont kivétel. A kiinduló változata még a Dívány Alapkonyha rovatában jelent meg, aztán készítettem egy újabb verziót a Vidék Íze magazinnak is. Azóta is folyamatosan dolgoztam ezzel a recepttel, itt-ott változtatva rajta. Az hiszem, ez a végleges változat most. A kakaós omlós tésztát kakaóbabliszttel készítem, majd erre jön a meggylekvár, rá pedig a cseresznyepálinkás étcsoki-ganache. A tetejét mascarponés tejszínhabrózsák díszítik. A fűszerezést variálni szoktam: vagy tonkababot, vagy madagaszkári vadborsot használok hozzá, szerintem mindkettő fantasztikusan jó a meggyel. Ez a változat most vadborsos, mert a nyáron eltett meggylekváromat is azzal turbóztam fel.

A feketeerdő-ízkombó egyébként nagy-nagy kedvencem, mousse desszertben is kísérleteztem már vele.

Hozzávalók 6 darab, 10 cm átmérőjű tarte-hoz:

Omlós tészta:

- 135 g liszt

- 15 g raw kakaópor (vagy helyette hagyományos holland kakaópor)

- 30 g finomra őrölt kakaóbab (karibi)

- 20 g mandulaliszt

- 45 g porcukor

- 90 g hideg vaj

- egy csipet Maldon só

- kb. fél-1 tojás

Töltelék:

- pár gramm kakaóvaj (vagy helyette étcsokoládé)

- kb. 6-8 ek. meggylekvár (nálam madagaszkári vadborsos)

- 200 g étcsokoládé

- 250 g habtejszín

- egy kevés reszel tonkabab/madagaszkári vadbors (most az utóbbi)

- 1 ek. méz

- 30 g puha vaj

- egy csipet Maldon só

- 1 ek. cseresznyepálinka

Hab:

- 100 g mascarpone

- 150 g habtejszín

- 1 rúd vanília kikapart magjai

- 2 ek. porcukor

- 6 szem meggy a díszítéshez

Az omlós tésztához a tojás kivételével minden hozzávalót egy S-késes aprítógép táljába mérek, és morzsásra aprítom. Annyi felvert tojást adok hozzá, hogy a tészta összeálljon. Alufóliába csomagolva kb. 2 órára hűtőbe teszem. A lehűlt tésztát lisztezett felületen 3-4 mm vastagra nyújtom, majd kibélelek vele hat darab, 10 cm átmérőjű tarte-gyűrűt. Fél órára hűtőbe teszem a kibélelt formákat, majd villával megszurkálom a tészta alját, és 180 fokra előmelegített sütőben kb. 8 perc alatt megsütöm a tarte-kosárkákat. Hagyom kihűlni a kész kosárkákat.

A kihűlt tésztakosárkákat egy ecset segítségével hajszálvékonyan megkenem olvasztott kakaóvajjal: ez fogja megakadályozni, hogy a lekvártól túlságosan felázzon a tészta, így finom roppanós marad az omlós tésztánk a betöltés után is. Kakaóvaj helyett használhatunk egy kevés olvasztott étcsokoládét is. Miután a kakaóvaj megszilárdult, meggylekvárt kenek a kakaóvajjal vékonyan bevont omlós tésztára.

A ganache-hoz a tejszínt a mézzel és a lereszelt tonkababbal vagy mozsárban összetört madagaszkári vadborssal forrásig melegítem, ráöntöm az apróra vágott étcsokoládéra, és simára keverem. Hozzákeverem a puha vajat, a sót és a cseresznyepálinkát is. A ganache-sal majdnem teljesen teletöltöm a tarte-kosárkákat. A betöltött tarte-okat hűtőbe teszem, míg a ganache meg nem szilárdul.

A mascarponés tejszínhabhoz az összes hozzávalót kihabosítom egy elektromos mixer segítségével. A habot csillagcsöves habzsákba töltöm, és habrózsákat nyomok a tarte-ok tetejére. Végül egy-egy meggyszemmel díszítem mindet.

Megjegyzés:

Ugyanezekkel a mennyiségekkel készíthetünk egy nagy tarte-ot nagy méretű kerámia piteformában, illetve négy darab, 12 cm átmérőjű tarte-ot.

Matcha-yuzu-málna desszert

Ennek a desszertnek a története ott kezdődik, hogy kaptam ajándékba egy adag yuzupürét (nagyon-nagyon köszi itt is, Nóri!!). A yuzu egy elképesztően intenzív ízű, nagyon fűszeres japán citrusféle, itthon csak elég borsos áron lehet püré formájában hozzájutni. Szóval mindenképpen valami különlegeset is szerettem volna belőle készíteni. Ennél a desszertnél a yuzut málnával párosítottam. Ebből a kombóból készült egy joghurtmousse, aminek a belsejében egy málnás-yuzus pillecukor-betét rejtőzik. A japán vonalnál maradva a desszert alapja matchás (japán zöldtea-por) vajas lap lett málnával bőven megszórva - a málnamagok extra ropogósságot adnak a desszerthez.

A díszítéshez macaronokat használtam. Vaníliás héjak közé yuzus ganache került, amelynek az alapja a Bén Tre, Vietnam bean to bar csokoládé - az elképesztően intenzív citrusos aromái nagyon jól passzolnak a yuzuval.

Yuzu helyett Meyer citrommal is finom lesz majd ez a desszert szezonban!

A képeken lévő kerámiákat nagyon köszönöm Lantos Judit keramikusnak!

Hozzávalók 6 desszerthez:

Vajas lap (Desszert.Neked alapreceptjéből kiindulva):

- 60 g puha vaj

- 60 g porcukor

- 1 rúd vanília

- 60 g tojás

- 55 g liszt

- 5 g matcha (nálam ez a Marumoto japán teázóból - elképesztő íze és színe van!)

- egy marék fagyasztott málna

Pillecukor-betét:

Ezt a receptet használtam, de most a pillecukor keverékhez yuzupürét tettem málnapüré helyett. A sziruphoz málnapürét használtam.

Mousse:

- 35 g yuzupüré

- 80 g málnapüré

- 115 g görög joghurt

- 60 g cukor

- 2,5 lap zselatin

- 100 g habtejszín

Glazúr:

- 240 g víz

- 30 g cukor

- 8 g pektin

- 10 g méz

Először a pillecukrot készítem el az itt leírtak szerint. A pillecukor-betéthez szilikon tartelette-formában vagy kisebb szilikon muffin formában hat mélyedést egy ecset segítségével nagyon-nagyon vékonyan kiolajozok. Ebbe a hat mélyedésbe töltök a frissen elkészült pillecukorból kb. 1 cm magasan, majd hagyom teljesen megdermedni hűtőben. A maradék kész pillecukor-masszát vékonyan olajozott sütőpapírral bélelt edénybe simítom, hagyom megdermedni, majd felvágom, és keményítő-porcukor keverékbe forgatom. Önmagában is isteni finom lesz!

A vajas laphoz a puha vajat a porcukorral és a vaníliarúd kikapart magjaival egy elektromos habverő segítségével habosra keverem. A tojást is hozzáadom két-három részletben, végül pedig hozzáforgatom az átszitált lisztet és a matcha port. A tésztát egy sütőpapírral bélelt tepsin szűk egy centi vastagon kikenem: arra kell figyelni, hogy hat egyforma korongot ki lehessen majd szúrni belőle a desszertek alapjának. Bőven megszórom még fagyos, apróra tört málnával a lapot, majd 180 fokra előmelegített sütőben kb. 10 perc alatt megsütöm. Én 7 cm átmérőjű szilikon félgömb formában állítottam össze a desszerteket, így a kész vajas lapból hat darab, 6 cm átmérőjű korongot szúrtam ki.

Sütés előtt

A mousse-hoz a yuzupürét és a málnapürét csípősre melegítem a cukorral, majd feloldom benne az előzőleg hideg vízbe áztatott, kicsavart zselatinlapokat. Hozzákeverem a hideg joghurtot. A tejszínt habbá verem, majd két részletben óvatosan a joghurtos gyümölcspüréhez forgatom. 

Jöhet az összeállítás. A mousse-t elosztom a szilikon félgömb forma hat mélyedésében. Rövid időre hűtőbe teszem a formát, hogy a mousse egy kicsit szilárduljon: a cél, hogy legyen egy kis tartása már, de még ne legyen teljesen szilárd. Ekkor óvatosan belenyomok az összes adag mousse-ba egy-egy pillecukor-korongot, majd ráhelyezem a vajas lapot is, aminek a málnás fele fog a mousse felé nézni. Mélyhűtőben kifagyasztom a desszerteket.

A kifagyasztott, kész desszerteket én egy vékony átlátszó glazúrral vontam csak be. Ha rögtön fogyasztjuk, miután kiolvadtak, erre nincs is feltétlen szükség, hiszen nem lesz ideje elszíneződni a mousse-nak. A glazúrhoz a mézet a vízzel csípősre melegítem, ekkor hozzákeverem a cukorral elkevert pektint. Egy-két percig forralom, majd hagyom kb. 30 fokosra hűlni. A desszerteket rácsra teszem (alá tányért teszek), és áthúzom a glazúrral. A desszerteket végül egy-egy macaronnal díszítettem.

Kakaós képviselőfánk sóskaramell-mousse-szal

Hétvégi desszertnek készültek ezek a mini fánkocskák. Az alap a klasszikus égetett tészta, amelyből a képviselőfánk és az éclair is készül többek között. Ezt az alap tésztát egy roppanós réteggel (craquelin) turbóztam fel: ez tulajdonképpen egyfajta omlós tészta, csak a megszokotthoz képest több cukorral készül. Ez fog karamellizálódni sütéskor, miközben szép mintásra repedezik, és egy hajszálvékony roppanós réteg alakul majd így ki a fánkocskák tetején. Röviden és tömören: instant függőséget okoz. (Erről a technikáról itt írtam korábban.)

Tölteléknek sóskaramell-mousse-t választottam, amivel már korábban a Vidék Ízének készült receptes anyagban is töltöttem hagyományos képviselőfánkokat. Úgy érzem, itt pont jól sikerült eltalálnom az arányokat: a mousse gyönyörűen formázható-adagolható csillagcsöves habzsákból, és szépen megmarad betöltés után is, de egyáltalán nem gumis, hanem nagyon habos-könnyű, ahogy a fánkokba harapunk. Csak annyit változtattam-finomítottam a recepten, hogy sima cukor helyett inkább világos nádcukrot használok, amitől lesz egy kis melaszos beütése a karamellnek. A mousse-t egy réteg tejszínhabbal egészítettem ki. 

Hogy a sóskaramell-mousse édességét kiegyensúlyozzam, kakaós fánkocskákat készítettem. A roppanós réteget pedig kakaóbabliszttel (finomra őrölt kakaóbabbal) turbóztam fel, így extra ropogós lett, ami gyönyörű ellenpontja a habos mousse-nak.

Hozzávalók kb. 30 darabhoz:

Ropogós réteg (craquelin):

- 45 g liszt átszitálva

- 15 g finomra őrölt kakaóbab

- 50 g porcukor

- 50 g hideg vaj

Égetett tészta:

- 100 g víz

- 100 g vaj

- fél tk. porcukor

- fél tk. só

- 90 g liszt

- 10 g holland kakaópor

- kb. 2,5 tojás

Sóskaramell-mousse:

- 200 g hideg tejszín

- 140 g forró tejszín

- 200 g világos nádcukor

- 40 g akácméz

- 2 lap zselatin

- nagy csipet füstölt Maldon só

Tejszínhab:

- 200 g habtejszín

- 1 ek. porcukor

- fél rúd vanília

- 1 cs. habfixáló

A sóskaramell-mousse-t érdemes akár egy nappal korábban elkészíteni, így pont jó lesz az állaga, mire be kell tölteni a fánkokat. Először érdemes minden hozzávalót kézközelbe készíteni, mert gyorsan kell majd dolgozni a karamellel. A nádcukrot sötét borostyánszínűre karamellizálom, néha-néha megkeverve. Ekkor óvatosan hozzáadom a mézet, majd apránként a forró habtejszínt is hozzákeverem - vigyázzunk, mert ekkor fröcskölhet a karamell! Ha nem volt elég forró a habtejszín, és itt-ott visszaszilárdult a karamell, tegyük vissza a tűzhelyre, és alacsony lángon, kevergetve olvasszuk fel. Ekkor lehúzom a tűzről, majd az előzőleg hideg vízbe áztatott, kicsavart zselatinlapokat feloldom benne, és belekeverem a sót is. Hagyom szobahőmérsékletűre hűlni, néha megkeverve. Végül a hideg tejszínt habbá verem, és két részletben a karamellhez forgatom. A kész sóskaramell-habot egy éjszakára hűtőbe teszem, hogy megszilárduljon.

A ropogós réteghez a hozzávalókat kézzel összemorzsolom vagy egy S-késes aprítógépben morzsásra aprítom. Utána gyors mozdulatokkal összegyúrom. Ha nem állna össze, nagyon kevés hideg vizet adjunk még hozzá. A kész tésztát alufóliába csomagolom, és jó fél órára hűtőbe teszem. Utána két sütőpapír között a lehető legvékonyabbra nyújtom. Felhasználásig hűvös helyre (hűtőbe) teszem.

Jöhet az égetett tészta. A vizet, a vajat, a sót és a porcukrot egy lábasba kimérem, majd forrásig melegítem. Közben kimérem a lisztet és a kakaóport, és hozzáadom a vizes-vajas részhez, mikor felforrt. Gyors mozdulatokkal összekeverem. A massza pár pillanat alatt összeáll, elválik az edény falától. Ekkor még egy-két percig tovább keverem, majd leveszem a tűzről, és kicsit hűlni hagyom. Három tojást felverek, és egy elektromos mixer segítségével fokozatosan adagolom a tésztához: mindig csak egy keveset keverek bele, közben figyelem a tészta állagát. Akkor jó, amikor már összeáll, könnyen keverhető, habzsákkal adagolható állagú, de még nem folyós-terülős, mert akkor laposak lesznek a fánkok. Ezt az állagot kb. két és fél tojás hozzáadása után értem el, de ez nyilván függ a tojások méretétől.

A kész égetett tésztát sima csöves habzsákba töltöm, és sütőpapírral bélelt tepsire kis halmokat adagolok belőle egymástól kb. 3-4 cm távolságra. A kinyújtott omlós tésztából kör alakú kiszúróval kis korongokat szaggatok, és mindegyik fánk tetejére ráültetek egyet. 

Sütés előtt

A fánkokat 180 fokra előmelegített sütőben sütöm 15 percig, majd 150 fokon további 15-20 percig. Az első sütési fázisban semmiképp se nyissuk ki a sütőajtót, különben összeesnek a fánkok. Onnan tudjuk, hogy készen vannak a fánkok, hogy az aljuk kongó hangot hallat, amikor megkocogtatjuk. A kész fánkokat hagyjuk kihűlni.

A tejszínhabos réteghez a tejszínt a porcukorral, a vaníliarúd magjaival és a habfixálóval kemény habbá verjük. 

A betöltéshez a fánkok tetejét fűrészes késsel levágjuk, nagyjából a ropogós réteg vonalában. A sóskaramell-mousse-t csillagcsöves habzsákba töltjük, majd a fánkok aljába adagoljuk. Ezután a tejszínhabot szintén csillagcsöves habzsákkal a mousse-rétegre adagoljuk. Végül a fánkok tetejét a tejszínhabrétegre ültetjük.

Mint általában az éclair-re és a képviselőfánkra, erre is igaz, hogy frissen, betöltés után nem sokkal a legfinomabb. 

Kávés mogyorómousse szelet

A szép kerámiatányért köszönöm Lantos Judit keramikusnak!

Még régebben készült ez a desszert egy családi ebédhez. Biztosra akartam menni az ízvilág kiválasztásánál, így a kávé & mogyoró klasszikus kombóját választottam: ezt általában mindenki szereti, nagyot nem lehet hibázni vele. Sőt, még azt is kibírtam, hogy extrább hozzávalókkal turbózzam fel - mondjuk egy kis tonkabab nagyon jól állna még a mousse-nak, de a tonkabab népszerűségi indexe nem 100%-os a családban :) Mogyorós financier-lapok közé kávés-mogyorós csokoládémousse-t töltöttem, amely felesben ét- és tejcsokoládéból készült. A mousse légiességét egy kávés-mogyorós ropogós réteggel ellenpontoztam, ami nagyon jól feldobta az egész desszertet. 

Végül pedig még egy szó a kávéról. A desszerthez Oscar Ortega kolumbiai termelő kávéját használtam (Casino Mocca, filterpörkölés), amely ízjegyeiben - legalábbis nekem - nem annyira határozottan gyümölcsös, inkább picit vajkaramellás, nagyon simulékony - a mogyoróhoz szerintem nagyon jól passzolt. Ezt a kávét használtam mind a mousse-hoz, mind pedig a ropogóshoz. A Casino Moccánál ez a kávé azóta már elfogyott; a jelenlegi választékból szerintem az etiópiai Alemut választanám most. Természetesen más kávét is választhatunk hozzá, a lényeg, hogy jó minőségű kávé legyen, és frissen törjük össze, illetve daráljuk a desszerthez!

Hozzávalók 8 szelethez:

Financier (Desszert.Neked alapreceptje alapján):

- 120 g tojásfehérje (kb. 4 tojásból)

- 70 g nádcukor

- 70 g porcukor

- 70 g pirított törökmogyoró, finomra darálva

- 60 g liszt

- 120 g olvasztott vaj

Mousse:

- 140 g tej

- 12 g szemes kávé, mozsárban durvára törve

- 2 tojássárga

- 2 lap zselatin

- 65 g étcsokoládé

- 65 g tejcsokoládé

- 90 g törökmogyoró-krém (nálam Donum Terrae)

- egy csipet Maldon só

- 2 ek. whisky

- 200 g habtejszín

Ropogós réteg:

- 25 g tejcsokoládé

- 25 g étcsokoládé

- 15 g törökmogyoró-krém

- 5 g frissen őrölt kávé

- 20 g pirított törökmogyoró, durvára törve

- 20 g karamellizált ostyatöret (vagy helyette cornflakes)

Tükörglazúr:

- 60 g víz

- 60 g cukor

- 24 g kakaópor

- 46 g habtejszín

- 1,5 lap zselatin

Díszítés:

- 8 egész szem pirított törökmogyoró

- kb. 3-4 ek. cukor

A mogyorós financier-hez az olvasztott vaj kivételével minden hozzávalót alaposan összedolgozok egy elektromos mixer segítségével. Majd fokozatosan hozzákeverem az olvasztott vajat is, és egy órára hűtőbe teszem a tésztát. Egy gáztepsit kibélelek sütőpapírral, és erre kenem ki a financier-tésztát szűk egy centi vastagságban. 180 fokra előmelegített sütőben kb. 8-10 perc alatt megsütöm. A desszert összeállításához én négy darab, 7,5 x 7,5 cm-es négyszögletes desszertgyűrűt használtam, így az egyik ekkora desszertgyűrű segítségével összesen nyolc négyzetet szúrok ki a mogyorós piskótából.

A ropogós réteghez a kétféle csokoládét összeolvasztom, majd belekeverem a mogyorókrémet, az őrölt kávét, a durvára tört mogyorót és a karamellizált ostyatöretet is. A négy desszertgyűrű aljába egy-egy financier-négyzetet teszek, majd ezeket megkenem a ropogós réteggel egyenletesen. Hűtőbe teszem, míg készül a mousse.

A mousse-hoz először forrásig melegítem a tejet, és belekeverem a durvára tört kávét. Hagyom ázni egy órán keresztül, hogy a kávé aromái kioldódjanak. Ekkor leszűröm, majd 120 gramm kávés tejet kimérek, és ezt összekeverem a tojássárgákkal, majd alacsony tűzön, folyamatos kevergetés mellett besűrítem. Ekkor leveszem a tűzről, és feloldom benne az előzőleg hideg vízbe áztatott, kicsavart zselatinlapokat. Ezután beledobom az apróra vágott kétféle csokoládét is, és simára keverem. Végül belekeverem a mogyorókrémet, a sót és a whisky-t is. A habtejszínt habbá verem, és két részletben, óvatosan hozzáforgatom a csokis masszához.

A desszertgyűrűkben, a ropogós réteggel megkent alsó mogyorós lapra 2-3 evőkanálnyi mousse-t kanalazok, majd óvatosan ráhelyezem a második mogyorós piskótalapot. Erre a lapra újabb 2-3 evőkanálnyi mousse jön. A desszertgyűrűket egy éjszakára vagy 5-6 órára hűtőbe teszem.

Másnap elkészítem a tükörglazúrt. Ehhez a kakaóport a cukorral összekeverem, majd csomómentesre keverem a vízzel és a habtejszínnel. Lassú tűzön melegíteni kezdem folyamatos keverés közben: kb. 100-104 fokig melegítem. Ekkor lehúzom a tűzről, és rövid hűtés után feloldom benne az előzőleg hideg vízbe áztatott, kicsavart zselatinlapokat. Ha itt-ott kicsit csomós marad, át lehet szűrni. Elosztom a desszertgyűrűkben, a desszertek tetején, majd 1-2 órát tovább hűtöm a desszerteket.

A díszítéshez a mogyorószemeket fogpiszkálókra szúrom fel. A cukrot karamellizálom, majd megvárom, hogy annyira lehűljön, hogy szálat húzzon. Ekkor óvatosan megmártom benne a mogyorókat: a lényeg, hogy a felesleges karamell már ne csurogjon le, hanem szálat húzzon, így lesz szép a dísz. A kész díszeket sütőpapírra teszem, majd ha karamell megszilárdult, óvatosan kihúzom a fogpiszkálókat. Közben ha túlhűlne a mártogatás alatt a karamell, kicsit újra lehet melegíteni. Ezeket a díszeket érdemes nem sokkal tálalás előtt elkészíteni, mert a karamell hamar nedvesedni kezd a levegőn. Tálalásig mindenképp érdemes légmentesen záró dobozban tartani.

A desszertgyűrűket hajszárítóval körbemelegítem, és óvatosan lehúzom a desszertekről. Mind a négyet félbevágom - így nyolc szeletet kapok. A szeleteket a karamellizált mogyoródísszel díszítem.

Sorakozó az ünnepi asztalon