2014. január 27.

Haladó csokikurzus Szántó Tiborral: a karibi régió



Akik szisztematikusan szeretnének megismerkedni a világ kakaótermő vidékeivel és a hozzájuk köthető egyedi csokoládékkal vagy csak egyszerűen szeretnének kiemelkedő minőségű csokoládékat kóstolni, azoknak mindenképpen érdemes ellátogatni Szántó Tibor haladó csokoládékurzusaira. Az alap csokoládékurzusra (beszámoló itt) épülő haladó kurzus-sorozat négy részből áll: az első rész a karibi régió kakaótermő vidékeivel foglalkozik, a második és a harmadik rész Dél-Amerikát járja körül, míg a negyedik rész témája a kakaó újvilág. Persze bárhol be lehet kapcsolódni; tavaly én például a harmadik és negyedik kurzuson vettem részt a sorozatból (a harmadik részről itt található beszámoló).
A múlt héten végre eljutottam a kurzus-sorozat első részére is, ahol a Yucatán-félsziget és a karibi régió kakaótermő vidékeivel ismerkedtünk meg. A kurzus a már jól ismert sémára épült: először egy kevés elméleti bevezetőt kaptunk a régió területi adottságairól (pl. a vulkanikus talaj szerepe a kakaó ízének a kialakításában), a piaci pozíciójáról és a főbb termesztett kakaófajtákról, majd pedig egy kb. húsz tételes nagyon izgalmas kóstoló-sor következett.



A sort forró csokoládékkal kezdtük: nekem továbbra is nagy-nagy kedvencem a 100%-os kakaómasszából készült forró csokoládé szigorúan vízzel elkészítve, de a reakciókat figyelve ezzel nem voltam egyedül a teremben :) Otthon is van belőle mindig egy adag, a legegyszerűbb tejhabosító kütyüvel is gyönyörűen ki lehet habosítani, és legalább olyan jól felpörget, mint egy eszpresszó.
Az utazás első állomása Mexikó volt és a jellegzetes, nagyon szemcsés állagú ún. mexikói stílusú vagy Oaxaca-i csokoládé: ez nem csak épphogy szemcsés-harapható textúrájú, hanem tényleg nagyon durva állagúnak kell elképzelni, plusz kakaóvaj sem kerül hozzá. Én mondjuk nagyon kedvelem ezt a fajta csokoládét a szokatlan állag ellenére is, ezért is kísérleteztem már vele párszor.
Az utazást hondurasi csokoládéval folytattuk, amelynek szinte vibrálóan citrusos aromája volt, majd Porcelana babokból készült csokoládé következett Nicaraguából, izgalmas földes-avaros, gombás-vargányás ízjegyekkel. Guatemala csokoládéi kapcsán az is szóba került, hogy a helyiek nem igazán édességként gondolnak a kakaóra, hanem éppúgy használják sós ételekhez is. Costa Rica, Belize és Kuba után jött Dominika. Itt San Cristóbal régióból származó, hispaniola (azaz kiváló minősítésű) trinitario babot kóstoltunk először, majd a belőle készült, nagyon enyhén szemcsés (crudo) étcsokoládét, végül pedig a belőle készült ganache-t. Eleve nagyon izgalmas így, ebben a sorrendben ezeket végigkóstolni: először a kakaóbab ízét, majd látni, hogyan őrződik ez meg a csokoládéban, végül pedig a ganache-ban. Nekem ez a csokoládé, de még inkább a belőle készült ganache volt az abszolút kedvencem a kurzuson: imádtam, hogy a  ganache-ban is érződött valamennyire, hogy a kiinduló csokoládé crudo (szemcsés) volt, így kicsit "haraphatóbb" textúrája lett, az íze pedig egyszerre volt gyümölcsös-likőrös. Ezzel a ganache-sal bármikor meg lehetne vesztegetni, azt hiszem!
Egy másik, más szempontból nagyon izgalmas tétel volt a kurzuson a 70% kakaótartalmú tejcsokoládé, amely 16% cukrot és 14% tejport tartalmaz. A kurzus végén Grenada következett: az itteni csokoládékkal már Chantal Coady előadásain is lehetett ismerkedni az Édes Napok Fesztiválon.



Még egy izgalmas újdonságot sikerült kóstolnom a kurzushoz kapcsolódóan: a kakaóhéj-teát. A kakaóbabok héját eddig kidobták, de nemrég jött az ötlet, hogy főzetet lehetne belőle készíteni. Az íze nagyon aromás, kicsit talán a roiboos-teákra emlékeztet, de valahogy jelen van benne a kakaó aromája-illata is - engem meggyőzőtt!
A kurzus egyik nagy előnye, hogy olyan termőterületek csokoládéit is meg lehetett kóstolni, amelyekhez egyébként nagyon nehéz hozzáférni, mert az adott országokban sokszor a helyi piac fogyasztja el jórészt, amit megtermelnek, a másik előnye pedig, hogy szakszerű "vezetést" kapunk a kóstoláshoz, szerintem minden elkötelezett csokirajongónak igazi élményt nyújt.


4 megjegyzés :

Dina írta...

Tyű, kész csokimester leszel! :) Kérlek kukkants be hozzám egy picit, egy apró játékra invitállak! :)

Andi -Xsara- írta...

Szia! Nézz be hozzám egy kis játékra. :)
Látom Dina megelőzött... :D

gionetta írta...

Én kenyérben képzem magam tovább, s mondhatom nagyon jól haladok, pedig nem készültem rá, csak a munka adta a helyzetet.
Látom kapos vagy, de nem baj! Nézz be hozzám, lenne számodra egy kis játék, ha kedved van hozzá! :-))

Praliné Zsuzsi írta...

Lányok, nagyon szépen köszönöm, hogy rám is gondoltatok! Viszont kérlek titeket, ne haragudjatok meg rám, de én nem szoktam magamról írni a blogban - ez nyilván egyéni döntés kérdése, van, aki szeret az ételek mellett magáról is írni, van, aki nem :) Én csak a csokikról szeretek írni itt :) Köszönöm, hogy megértitek!