Mogyorólikőrös praliné két változatban

Mogyorólikőrös praliné, 2. változat

Akkor ahogy ígértem, jöjjön a karácsonyi bonbonválogatás utolsó darabja! Szeretem a fehércsoki alapú, likőrös krémtöltelékeket. Mivel nagyon finom mogyorólikőrt kaptam, egyértelmű volt, hogy ki kell próbálni krémes bonbontöltelék-alapanyagként is, miután a durván mogyorós szaloncukorban már bizonyított. A tölteléket egy kis extra mogyorókrokanttal dobtam még fel.

Mogyorólikőrös praliné, 1. változat

Mivel ez a verzió nagy sikert aratott Karácsonykor, azóta ismételni is kellett. A második verziónál (legfelső kép) a töltelék egy lágyabb krém lett tejcsokiból, tejszínből és mogyorólikőrből. Egész mogyorószem került bele.

1. verzió: Praliné fehércsokis-mogyorólikőrös krémmel

Hozzávalók 15 darabhoz:

- 10 dkg étcsokoládé

- 5 dkg + 8 dkg fehércsokoládé

- 4-5 ek. tejszínes mogyorólikőr

- 3-4 teáskanálnyi mogyorókrokant

Az étcsokoládé kétharmadát és az 5 dkg fehércsokoládét külön-külön megolvasztom és temperálom. Először egy kevés fehércsokival kikenem a bonbonformák mélyedéseinek kb. a felét, a másik felét pedig étcsokival kenem ki, az ecsettel közben összemosva egy kicsit a két színt. A formát kb. 20 percre hűtőbe teszem.

A krémhez a 8 dkg fehércsokit megolvasztom, és hozzákeverem a mogyorólikőrt meg a krokantot. Kihűtöm, majd a krémmel megtöltöm a kicsokizott mélyedéseket. Rövid időre ismét hűtőbe teszem a formát.

A maradék étcsokit megolvasztom, majd lezárom vele a bonbonokat. Kb. egy órára hűtőbe teszem a formát, majd kifordítom belőle a pralinékat.

2. verzió: Praliné krémes tejcsokis-mogyorólikőrös töltelékkel

Hozzávalók 15 darabhoz:
- 6 dkg tejcsokoládé
- 0,2 dl tejszín
- fél tk. vaj
- 1 ek. mogyorólikőr
- 15 szem pörkölt törökmogyoró
- 15 dkg étcsokoládé

A töltelékhez a tejszínt a mogyorólikőrrel kicsit megmelegítem, belekeverem az összetört tejcsokit, és addig keverem, míg elolvad. Hozzáadom a vajat is, majd hűlni hagyom a masszát. A szilikonformát kikenem az olvasztott és temperált étcsokival, majd hűtöm. Beleadagolom a tölteléket, a közepébe egy szem mogyorót rejtek. Kicsit hűtöm megint, majd a maradék olvasztott étcsokival lezárom a bonbonokat. 1-2 óra hűtés után szépen kifordítom a pralinékat a formából.


Utóirat:
Tegnap a Praliné Paradicsom facebook-os oldalára felkerült az első bonbonos kép, egy nagyon kedves olvasómtól, Tatintól, aki háromféle bonbont is elkészített a blogról. Nagyon-nagyon szépek lettek, gyertek, és nézzétek meg! És persze szívesen fogadok további fotókat is!!

Kávés - vaníliás praliné Dolce Vita szülinapjára

Igaz, hogy még egy adósságom van a karácsonyi bonbonválogatásból, de előtte mindenképpen ezt a kávés csodát szerettem volna feltenni. Ezzel kívánok Dolce Vitának boldog 4. blogszülinapot!

Még Karácsonyra kaptam egy remek angol bonbonos receptkönyvet (Andrew Garrison Shotts: Making Fine Chocolates - könyvajánló hamarosan!), telis-tele jobbnál jobb ötletekkel. Innen jött a kétrétegű kávés - vaníliás praliné ötlete, persze aztán már saját kútfőből valósítottam meg. Ahogy már a málnás - fehércsokis szívnél is írtam, érdemes kétrétegű töltött bonbonokhoz mélyebb szilikonformát választani. Ezt az Imperial fantázianevű formát (Silikomart) még az unokatesómtól kaptam Karácsonyra, aki hihetetlen érzékkel olyan formákat vett nekem, amilyenek még nem voltak  - nem lehetett könnyű, mert a tőle kapott két formával együtt már 11 szilikonformám van :)

És végül egy újdonság: elkészült a Praliné Paradicsom blog facebook-profilja, gyertek és lájkoljátok, jó kis játékok is lesznek, és természetesen sok-sok bonbon!!!

Hozzávalók 15 darabhoz:

- 4 dkg tejcsokoládé

- 4 ek. tejszín

- 1 tk. instant kávé

- 4 dkg fehércsokoládé

- fél rúd vanília

- 15 dkg étcsokoládé

- ehető cukorgyöngyök a díszítéshez

Az étcsokit megolvasztom és temperálom, majd kikenem vele a bonbonforma mélyedéseit. Hűtőben dermesztem a csokiburkot, míg megszilárdul.

Az első réteghez 2 ek. tejszínt megmelegítek, feloldom benne az instant kávét, majd beledobom az összedarabolt tejcsokit, és simára keverem. Kicsit lehűtöm a masszát.

A második réteghez megmelegítem a maradék két evőkanál tejszínt, és beledobom az összetört fehércsokit, simára keverem. A krémhez hozzákeverem a vaníliarúd magjait is, majd hűlni hagyom szobahőmérsékleten.

A bonbonforma mélyedéseibe először a kávés krémből adagolok úgy, hogy a második rétegnek is maradjon hely. A kávés rétegre kerül a fehércsokis - vaníliás réteg, de hagyni kell helyet a lezáráshoz is. A krémekkel megtöltött formát hűtőbe teszem.

A maradék étcsokit újraolvasztom és temperálom, majd lezárom vele a bonbonokat. Kb. egy órára hűtőbe teszem, majd óvatosan kifordítom a formából. Az Imperial forma tetején lévő mélyedésekbe cukorgyöngyök kerültek.

Ötlet:

Andrew Garrison Shotts: Making Fine Chocolates. Flavour-Infused Chocolates, Truffles and Confections. London, 2006. Triple Espresso - Vanilla, pp. 124-125.

Rumos meggy csokiba és marcipánba burkolva

A karácsonyi bonbonválogatásból egy nagyon rafinált, többrétegű bonbon következik most, olyan, mint a matrjoska-baba: kívül fehércsoki-burok, aztán egy marcipánréteg, aztán étcsokis ganache-krém, végül pedig fehér rumba áztatott meggyszem. A négy réteg mégis egy harmonikus egészet alkot.

Hozzávalók:

- 15 dkg + 3 dkg étcsokoládé

- 0,7 dl tejszín

- kb. 20 szem meggy (nálam most meggybefőttből)

- egy-két kanálnyi fehér rum

- 20 dkg marcipánmassza

- 20 dkg fehércsokoládé

A meggyszemekre fehér rumot öntök, és hagyom egy éjszakát állni, hogy az ízek jól összeérjenek.

A tejszínt felmelegítem, majd beleszórom az apróra vágott-tört 15 dkg étcsokit, és addig keverem, míg elolvad. A ganache-t néhány órán keresztül hűtőben pihentetem, míg egy keményebb, jól formálható masszává hűl.

A ganache-ból pici gömböket formázok, a közepükbe egy-egy rumos meggyszemet rejtek. Ne legyenek túl nagyok a meggyes ganache-golyóbisok, mert még jön a marcipánréteg is! A kézmelegtől kicsit puhább ganache-gömböcöket hűtőbe rakom, míg újra megszilárdulnak.

A marcipánmasszát kinyújtom, és pogácsaszaggatóval köröket szaggatok belőle. Ezekkel becsomagolom a ganache-gömböket, a kezemmel szépen gömb-alakra igazgatom.

A fehércsokit megolvasztom és temperálom, majd egyenként megmártom benne a golyókat, és sütőpapírra teszem szilárdulni. A 3 dkg étcsokit megolvasztom, habzsákba vagy papírtölcsérbe töltöm, és csíkokat rajzolok vele a fehércsoki-burokra.

Ebből a mennyiségből nekem 18 golyó lett.

Málnás - fehércsokoládékrémes praliné

Az első próbálkozásom kétrétegű bonbon előállítására szilikon bonbonformában. Az első réteg tömény, intenzív illatú és ízű málnakrém házi málnalekvárból és málnalikőrből, a második pedig fehércsoki egy kis tokaji aszúval megdobva. Abszolút toplistás lett Karácsonykor, hihetetlen jó párosítás. Kétrétegű bonbont érdemes mélyebb szilikonformában készíteni (pl. a Silikomart cég termékei közül ilyen a szívecskés és az Imperial).

Hozzávalók 15 darabhoz:

- 2-3 ek. (házi) málnalekvár

- fél deci málnalikőr

- 4 dkg fehércsokoládé

- 2 ek. tokaji aszú

- 15 dkg étcsokoládé

- ehető cukorgyöngyök a díszítéshez

Az étcsokoládé kétharmadát megolvasztom és temperálom, majd kikenem vele a szilikon bonbonforma mélyedéseit. A formát kb. 20 percre hűtőbe teszem.

Az első réteghez a málnalekvárt és a málnalikőrt egy kis edényben összemelegítem, majd átpasszírozom, ha szükséges (nekem magos volt a málnalekvárom). Tovább nem is kell sűríteni, a lekvártól épp elég sűrű lesz a krém. Kihűtöm.

A második réteghez a fehércsokit megolvasztom, és hozzákeverem a tokaji aszút. Kihűtöm.

A kicsokizott mélyedésekbe először beletöltöm a málnás krémet, majd a tetejére a fehércsokis krém jön. Hűtőbe teszem.

Az étcsoki maradékát megolvasztom és temperálom, és ezzel lezárom a bonbonokat. A formát kb. egy órára hűtőbe teszem. Végül kifordítom a bonbonokat a formából, és cukorgyönggyel díszítem.

Tipp:
A szívecske-forma és a málnás-fehércsokis töltelék ideális Valentin-napi ajándékká vagy desszertté teszi ezt a bonbont!

Update:
A fehércsokikrémben a tokaji helyettesíthető szabadon más édes borral, vagy egy korty pezsgővel, de akár tejszínnel is.
A málnalekváros rétegben szintén helyettesíthető a málnalikőr pl. vodkával, de akár sima vizet is használhatunk, a lényeg, hogy a sűrűbb lekvárt egy picit folyósabbá tegyük!
Ha a fehércsokihoz tejszínt adunk, a málnalekvárhoz meg vizet, akkor a gyerekek sem maradnak ki a jóból :)

Szilvapálinkás marcipángolyó

Még Karácsonyra készült ez a szigorúan felnőtteknek szánt finomság. A blog olvasói tudhatják, hogy a pálinka az egyik kedvenc alapanyagom, de eddig még csak barackpálinkás receptek (ez és ez) kerültek fel a blogra. Itt volt az idő, hogy a szilvapálinka is bekerüljön a repertoárba! Kézenfekvő volt, hogy aszalt szilvával és puha marcipánnal kombináljam, és a karácsonyi dizájnt némi ehető csillámpor adta.

Hozzávalók:

- 4-5 szem aszalt szilva

- kb. fél deci szilvapálinka

- 20 dkg marcipánmassza

- 15 dkg étcsokoládé

- ehető csillámpor a díszítéshez

Az aszalt szilvát apró darabokra vágom, annyi szilvapálinkát öntök rá, hogy ellepje, és egy éjszakára a pálinkában hagyom, hogy jól magába szívja az alkoholt.

Másnap a pálinkás aszalt szilvát lecsepegtetem, majd összegyúrom a marcipánmasszával, és golyókat formázok belőle a kezemmel. Az étcsokit megolvasztom és temperálom, majd egyenként belemártom a szilvás marcipángolyókat. A becsokizott gömböket sütőpapírra teszem száradni, a tetejükre ehető csillámport szórok díszítésül.

Ebből az adagból nekem 18 marcipángolyó lett.

Karamellkrémes praliné

A VKF-es kitérő után folytatom a karácsonyi bonbonválogatással.
Nagyon-nagyon szeretem a karamellát. Valahogy úgy, mint Gombóc Artúr a csokit: szeretem fagyinak, szopogatós cukorkának, tortának, Dobostorta-tetőnek... és persze bonbontölteléknek is. Még Áginál láttam egy szuper, karamellában tobzódó posztot: volt ott vajkaramella-cukorka, csokival bevont diódarabos karamella és isteni likőr is. A nála olvasott vajkaramella-receptből indultam ki (az erdeti Ritánál), de én most egy nyúlós-ragadós karamellkrémet szerettem volna, így kevesebb ideig főzőcskéztem a masszát. És most, hogy utólag megnéztem Ági posztját, látom, hogy az elkészítés menete is módosult nálam: nem az összes hozzávalót kezdtem el rotyogtatni, hanem először a cukrot karamellizáltam, és utána adtam hozzá a karamellkrém többi hozzávalóját.

És mivel öblítettük le? Természetesen házi karamell-likőrrel, ami nagyjából Dolce Vita receptje szerint készült, de én a fahéjat és a vaníliarudat kihagytam, viszont a whisky mennyiségét emeltem - biztos, ami biztos :)

Hozzávalók 15 darabhoz:

- 12,5 dkg cukor

- 125 ml tejszín

- 1 vaníliarúd

- 2 dkg vaj

- 3 dkg méz

- csipet só

- 15 dkg étcsokoládé

A cukorból karamellt készítek, majd hozzáöntöm a tejszínt. Ezután felolvasztom a hideg tejszíntől megkeményedett karamellt. Ekkor hozzáadom a vaníliarúd kikapart magjait, a vajat, a mézet és a csipet sót, majd kavargatva főzöm addig, amíg kavarásnál meg nem látom az edény alját. Ekkor leveszem a tűzről és kihűtöm.

Az étcsoki kétharmadát megolvasztom és temperálom, ezzel kikenem egy szilikon bonbonforma mélyedéseit. A formát kb. 20 percre hűtőbe teszem. Mikor a csokihüvelyek megszilárdultak, megtöltöm őket a karamellkrémmel. Egy kevés időre ismét hűtőbe teszem a formát. Az étcsoki maradékát megolvasztom, temperálom, és lezárom vele a bonbonokat. A formát kb. egy órára hűtőbe teszem, majd kibújtatom a bonbonokat a mélyedésekből.

Megjegyzés:

A karamellkrémből nekem kb. egy fél bögrényi kimaradt. Remek alapanyag egy kis karamell-likőrhöz!

Málnazselés - étcsokoládés kocka: VKF! XXXIX. forduló

Egyetlen recept erejéig megszakítom a karácsonyi bonbonválogatásnál beígért bonbonok sorát. Gál Edith felhívásának szeretnék ugyanis eleget tenni, aki a VKF! soros háziasszonyaként töltött húsokat és kocsonyákat rendelt. Szerencsére a gyümölcszselék is tökéletesen megfelelnek a kiírásnak, így egy olyan bonbont készítettem, amelynek egy gyümölcsös zseléréteg a meghatározó eleme.

Amióta megleptem magam a két krémeskerettel, nagy kedvenceim lettek a kétrétegű kockák. Így készült a Bounty-kocka de luxe, amiben a kókuszréteg ganache-on ül. A most következő kocka hihetetlen intenzív gyümölcsös ízvilágú, amikor készítettem, fantasztikus málnaillat volt a konyhában. A málnazselét pedig remekül kiegészíti az étcsokis ganache-réteg.

A dekorációnál nem bírtam magammal, így kétféle változatban is készült. A kockák egyik felét ehető csillámporral díszítettem, amit ecsettel vittem fel a már megszáradt csokifelületre. A másik felüknél az érdekes mintát szívószálak segítségével készítettem. Nektek melyik tetszik jobban?

Hozzávalók:

- 12,5 dkg málnás étcsokoládé

- 2,5 dkg + 20 dkg étcsokoládé

- 0,75 dl tejszín

- 1 tk. vaj

- 20 dkg málna (nálam most fagyasztott volt)

- 2 ek. vodka

- 2 tk. méz

- 2 zselatinlap (Dr. Oetker)

- ehető csillámpor vagy szívószálak a díszítéshez

Először a ganache-réteget készítem el. A 0,75 dl tejszínt felmelegítem, majd beledobom az apróra tört-vágott málnás étcsokit és a 2,5 dkg sima étcsokit. Simára keverem, és belekeverek még egy teáskanálnyi vajat is. A masszát a 14 x 14 cm-es krémeskeretbe öntöm, ami alá sütőpapírt tettem. Ennek hiányában egy kb. ekkora szögletes edényre van szükség. Hűtőbe teszem.

A második rétegnél a málnazselés szaloncukorhoz hasonlóan dolgoztam, csak ezúttal nem lekvárral, hanem fagyasztott málnával. A (kiolvasztott) málnát tűzön egy kicsit megrottyantom, villával összetöröm, hozzákeverem a vodkát, és átpasszírozom. A málnapüréhez hozzáadom a mézet, és kis lángon kb. 10 percet forralom. A zselatinlapokat 5 percre hideg vízbe áztatom, majd kinyomkodom, és hozzákeverem a tűzről levett málnapüréhez. Szobahőmérsékleten kicsit hűlni hagyom, majd ráöntöm a ganache-rétegre a krémeskeretben, és mehet a hűtőbe. Nekem két óra alatt szépet megkötött a zselé.

Amikor a zselé is megkötött, akkor körbevágom a krémeskeretet, és óvatosan lehúzom a kétrétegű masszáról. Utána éles késsel kockákra vágom, és kicsit visszateszem a hűtőbe.

Csokizás előtt

A 20 dkg étcsokit megolvasztom és temperálom, majd ebben egyenként megmártom a kockákat, és sütőpapírral ültetem. A szívószálas díszítéshez előre le kell vágni a szívószálak harmonika-szerű részét, és ezt rá kell helyezni a még olvadt csokiborításra ferdén, így:

A szívószálas díszítés

Miután a csoki megszilárdult, óvatosan le lehet emelni a szívószálakat, és a minta szépen megmarad. A csillámporos díszítésnél a már megszilárdul csokiburokra csillámporba mártott ecsettel kentem sávokat.

Nekem ebből az adagból 28 kocka lett.

Ha szeretnétek év közben ínycsiklandozó bonbonokat nézegetni, töltsétek le a Praliné Paradicsom 2011-es naptárt!

A szívószálas díszítés ötlete:
Karin Ebelsberger: Pralinék és bonbonok. A meggyes pralinétól a mogyorós marcipánig. (Ford. Kiszlinger Henrietta). Kaposvár: Holló és Társa, 2009. pp. 48-49.