2013. október 11.

Szilvás-marcipános-csokis minitorták csokiköpenyben



Hétvégén megint a szilva volt a főszereplő az aktuális minitortában, méghozzá háromszorosan is. A piskótaalap Limara szilvalekváros sütije lett, csak nem gluténmentesen, illetve én a liszt egy részét kakaóporra cseréltem: isteni finom, szaftos már magában is ez a süti! Erre jön egy réteg marcipán szilvapálinkába áztatott aszalt szilvával összegyúrva. A harmadik réteg pedig egy könnyű-habos fahéjas csokimousse - fahéj helyett érdemes lehet még mézeskalácsfűszerrel is kipróbálni!
Az i-re a pontot pedig a látványos csokiköpeny teszi fel, ami mintás transzferfólia segítségével készült. Már régóta szemeztem ezzel a technikával, az utolsó lökést Hedonism Anna bemutatója adta meg az Édes Napok fesztiválon - igaz, ő nem kész torta köré illesztette a csokiköpenyt, de persze a technika ugyanaz.

Hozzávalók 3 minitortához:
Szilvalekváros piskóta (Limara receptje alapján):
- 2 tojás
- 60 g xilit/cukor
- 45 g olvasztott vaj
- 3 ek. 100%-os szilvalekvár
- 80 g liszt (nálam a fele teljes kiőrlésű tönkölyliszt)
- 20 g kakaópor
- 1 tk. sütőpor
- 2 tk. fahéj
Marcipános réteg:
- 4-5 szem aszalt szilva
- kb. fél deci szilvapálinka
- 100 g marcipánmassza
Csokimousse:
- 1 tojássárgája
- 0,8 dl tej
- 1,5 lap zselatin (3 g)
- 1 dl habtejszín
- 2 tk. fahéj
- 50 g étcsokoládé
- 50 g tejcsokoládé
Glazúr + díszítés:
- 70 g habtejszín
- 10 g akácméz
- 60 g étcsokoládé
Csokiköpeny:
- 75 g étcsokoládé
- 3 csík transzferfólia (nálam 24 cm hosszú, 5 cm magas)



Egy nappal korábban nagyobb darabokra vágom az aszalt szilvát, és annyi szilvapálinkát öntök rá, hogy ellepje. Letakarom, és hagyom állni egy napig.

A szilvalekváros piskótához egy tálba kimérem a lisztet, a kakaóport, hozzáadom a sütőport és a fahéjat. Egy másik tálba kerülnek a nedves hozzávalók: a tojások, olvasztott vaj, szilvalekvár és a cukor - ezeket kézi habverővel jól összedolgozom. A nedves hozzávalókat a száraz hozzávalókkal alaposan elkeverem, majd sütőpapírral bélelt tepsin szűk egy centi magasságban elterítem a masszát. 180 fokos sütőben kb. 15 percig sütöm. Ha megsült, hagyom kihűlni, és desszertgyűrűvel (8 cm átmérőjű) három korongot szaggatok ki belőle. (A szilvalekváros sütiből fog kimaradni, de magában is gyorsan elfogy, vagy akár cake popot is készíthetünk belőle.)

A marcipános részhez az aszalt szilváról leöntöm a szilvapálinkát. Az aszalt szilva-darabokat és a marcipánmasszát nagyobb darabokra tépkedve aprítógépbe teszem, és alaposan összedolgozom.

A mousse-hoz a tojássárgáját kikeverem a fahéjjal, majd hozzáadom a tejet. Alacsony lángon, folyamatos kevergetés mellett besűrítem (maghőmérőn mérve kb. 80 fokig kell melegíteni). Ekkor leveszem a tűzről, feloldom benne a hideg vízbe áztatott, majd kicsavart zselatinlapokat. Ezután beledobom a darabokra tört ét- és tejcsokit, és kézi habverővel egyneművé keverem. Hagyom szobahőmérsékletűre hűlni. A habtejszínt kemény habbá verem, majd két részletben a csokis alaphoz forgatom.

Jöhet az összeállítás. A desszertgyűrűk aljába egy-egy szilvalekváros piskótakorongot teszek. Erre kézzel/kanál segítségével rányomkodom-ráigazítom a szilvás marcipánmassza egy-egy harmadát (ahhoz már túl lágy, hogy nyújtani lehessen plusz porcukor nélkül, de elég tartása van még ahhoz, hogy a réteg szépen megálljon). Végül pedig háromfelé osztom a desszertgyűrűkbe a csokimousse-t. Egy éjszakát hűtöm.



Másnap jöhet a díszítés. A desszertgyűrűket egyenként körbemelegítem hajszárítóval, és óvatosan lecsúsztatom a minitortákról. A csokiköpenyhez lemérem a desszertgyűrű kerületét (az enyémnél 24 cm), és lemérem a minitorták magasságát (nálam 5 cm volt). Transzferfóliából ekkora méretű csíkokat vágok ki (tehát én 24 x 5 cm-es csíkokat vágtam). A csokiköpenyhez megolvasztom és temperálom a csokoládét. A kezem ügyébe készítek 3 levágott cellux-csíkot. Fogok egy transzferfólia-csíkot, sütőpapírra fektetem, vékonyan megkenem a csokoládéval egy szilikon spatula vagy kenőkés segítségével (nem baj, ha túlszalad a csoki), majd óvatosan felemelem a csokis fóliát, és a minitorta köré igazítom-simítom. Az egyik előkészített cellux-darabbal rögzítem az illesztésnél. Ugyanígy elkészítem a többi minitorta csokiköpenyét is. Végül a minitortákat hűtőbe teszem jó félórára. A hűtés után óvatosan lehúzom a fóliát, és a tortán marad a csokiköpeny. 

Végül glazúrt készítettem. A habtejszínt a mézzel felmelegítem, majd beledobom a darabokra tört csokit, és kézi habverővel egyneművé keverem. Ezzel vonom be a minitorták tetejét. A maradék glazúrt kicsit lehűtöm, hogy adagolható állagú legyen. Habszákba töltöm, és kis habrózsákat nyomok a glazúrréteg és a csokiköpeny találkozásához.



5 megjegyzés :

Csigabige írta...

Meseszépek!

Zita írta...

Gyilkos! :) Nem te, a tortád! :)

Valahogy nagyon vártam, hogy a bejegyzésben legyen egy olyan fotó, amin a torta belseje is látszik!

Praliné Zsuzsi írta...

Csigabige, köszi!

Zita, köszönöm! :)) Mindig igyekszem bonbonról, jégkrémről, tortáról is olyan fotót tenni, ahol látszik a belsejük, úgy lesz teljes a kép :)

Unknown írta...

Kedves Zsuzsi! Én azt szeretném megkérdezni, hol jutsz ilyen remek transzferfóliákhoz? Vagy még inkább, hogy én hol juthatnék hozzájuk Pesten, ha ódzkodok a webshopoktól? :) Jön a karácsony, és némi karácsonyi csokiszépséggel lepném meg a barátaimat, de ehhez eddig csak szegedi boltban találtam kellően szép mintájú fóliát... :(

Praliné Zsuzsi írta...

Nóra, Pesten lehet kapni az Ázsia Bt-ben (ott néztem is a napokban, van már vagy 3-féle karácsonyi is), vagy lehet kapni a Food-Pack Kft.-nél (ez a lila virágos pl. onnan van) és a Goodwill Kft-nél nagyon sokféle van, bár ők már Nagytarcsán vannak. Bár cuki rénszarvasos-karácsonyos fóliát én is Szegedről szereztem most ;)