2015. május 6.

Duplán mogyorós fagyiszendvics



Végre újra itt a fagyiszezon! Ez a fagyiszendvics nagy kedvence lesz a mogyorórajongóknak: mogyorós omlós kekszek között lágy mogyorófagyi... szerintem még egy kis tonkababbal is fel lehet dobni! A kekszeket Maminti Art mintázósablonokkal díszítettem: a kakaóporos díszítési technika nagyon egyszerű, és mégis nagyon látványos.
A recept eredetileg a Maminti Art tavaly nyári receptgyűjteményében jelent meg.



Hozzávalók:
Mogyorófagyi:
- 2 tojássárgája
- 50 g kókuszcukor vagy barna nádcukor
- 2 ek. akácméz
- 50 g étcsokoládé
- 70 g 100%-os mogyorókrém (Donum Terrae)*
- 200 g tej
- 100 g habtejszín
Omlós keksz:
- 90 g liszt
- 30 g finomra őrölt törökmogyoró
- 60 g hideg vaj
- 30 g porcukor
- egy kevés kakaópor a mintákhoz

Eszközök:
- tetszőleges Maminti art mintázósablon
- iskolai ecset

* Ha nincs 100%-os mogyorókrémünk, akkor helyettesíthetjük házilag készített verzióval is. Ehhez 70 g törökmogyoróra van szükség. A mogyorót 160 fokos sütőben pár perc alatt pirítsuk meg, majd a papírvékony barna héját dörzsöljük le egy konyharuha segítségével. A még meleg mogyorószemeket tegyük aprítógépbe 15 gramm porcukorral, és aprítsuk addig, míg a mogyoró olajtartalma el nem kezd kiválni, és pasztaszerű állaga nem lesz. Ebben az esetben a mogyorópasztához adott cukormennyiséget vonjuk le a receptben írt kókuszcukor mennyiségéből! Kicsit darabosabb, kevésbé egynemű lesz a végeredmény, mint a készen vásárolható paszta, de ugyanolyan finom lesz vele a fagylalt.



A fagyialaphoz a a tojássárgákat a mézzel és a cukorral kikeverjük, majd hozzáöntjük a tejet is. Alacsony lángon, folyamatos kevergetés mellett besűrítjük: ha van maghőmérőnk, akkor kb. 80-82 fokig melegítjük, illetve akkor jó, amikor a krém már bevonja a fakanál hátát, és ha végighúzzuk rajta a mutatóujjunkat, határozottan megmarad a nyoma. Ekkor hozzákeverjük a mogyorókrémet és az apróra vágott étcsokoládét. Végül hozzákeverjük a habtejszínt is. A fagyialapot teljesen kihűtjük hűtőszekrényben.

Az omlós kekszhez a lisztet, a finomra őrölt törökmogyorót, a vajat és a porcukrot gyors mozdulatokkal összemorzsoljuk, majd összegyúrjuk. Ha nem áll össze a tészta, nagyon kevés hideg vizet vagy egy fél tojássárgát adunk még hozzá. A tésztát lisztezett munkafelületen kb. fél centi vastagra nyújtjuk. Mintázósablont teszünk rá, majd a nyújtófával átmegyünk egyszer a sablonon, így nyomjuk bele a tésztába. Egy iskolai ecsetet kakaóporba mártunk, és átkenjük vele a mintát. Ekkor óvatosan lehúzzuk a sablont, majd nagyobb kör alakú kiszúróval kiszúrjuk a kekszet. Ugyanígy készítjük el a többi mintás kekszet is. A kekszeket sütőpapírral bélelt tepsire sorakoztatjuk, majd 175 fokra előmelegített sütőben (alsó-felső sütés, nem légkeveréses, az lefújná a kakaóport) kb. 8-10 perc alatt megsütjük. Kb. 12 darab 7,5 cm átmérőjű keksz lesz ebből az adagból, tehát hat nagyobb fagyiszendvics.


A fagyialapot fagyigépben elkészítjük vagy mélyhűtőbe tesszük, és jó félóránként botmixerrel alaposan átkeverjük. A fagyiszendvicseket többféleképp is betölthetjük. Amikor a fagyialap már kezd fagyni, de még nem teljesen szilárd, hanem adagolható, akkor töltjük be egy kanál segítségével, majd tálcára tesszük a szendvicseket, míg teljesen ki nem fagynak. Vagy ha desszertgyűrűvel szaggattuk a kekszeket, kifagyaszthatjuk a fagyialapot is desszertgyűrűkben, majd forró késsel "felszeletelhetjük" és tölthetjük is a kekszek közé.

Fotó: Karsai-Diamant Lívia (Photoszíntézis)

3 megjegyzés :

kelbi írta...

Szia, nézegettem a jégkrémes posztokat és arra lennék kíváncsi, hogy a burokhoz használt csoki+kakaóvajat csak össze kell olvasztani vagy temperálni is kell? Köszönöm válaszod, Bianka

Praliné Zsuzsi írta...

Bianka, jégkrémburoknál csak simán össze kell olvasztani a csokit a kakaóvajjal. Temperálni teljesen felesleges, hiszen a csoki rögtön ráfagy a jégkrémre, és fagyottan mindenképpen roppanós lesz a csokiburok. Nem is lenne értelme temperálni, hiszen rögtön egy erős hőmérsékleti sokk éri a csokit, amikor a jégkrémre kerül.

kelbi írta...

Köszönöm szépen a gyors választ! :) Erre nem is gondoltam.