2011. augusztus 23.

Bonbonok és egyéb gasztroélmények Gyulán



A hétvégén a két legjobb barátnőmmel Gyulára látogattunk. Ha Gyula, akkor persze nemcsak a Várfürdő, hanem a bonbonkóstolás is kötelező programpont volt természetesen! A gyulai Cadeau Bonbon Manufaktúra kézzel készült termékei Gyula mindkét híres cukrászdájában, a Kézműves és a Százéves Cukrászdában is megvásárolhatók. A Manufaktúra honlapja, illetve a Gyuláról hozott prospektusuk szerint több mint 80 féle bonbont készítenek. Itt főleg a klasszikus ízvilágú bonbonok vannak túlsúlyban, ahol a különféle marcipánok, magvak, gyümölcsök, alkoholok adják a bonbon gerincét. Viszonylag kevés szokatlan, meghökkentő kombinációra bukkanhatunk, ilyen pl. a Csipkerózsika (csipkebogyó íz + fehércsokikrém) vagy a dohányos bonbon. Természetesen a cukrászdákban nem a teljes választék található meg, bár tény, hogy még így is bőséges a kínálat. A bonbonokat kimérve (nem darabra) lehet megvásárolni; 10 dkg 890 forintba kerül, ez olyan 7-8 szem mérettől függően.

Bonbonok a Kézműves Cukrászdában


Bonbonok a Százéves Cukrászdában

Én a Kézműves Cukrászdában ejtettem meg a kóstolást: a barátnőimtől kaptam ajándékba egy 10 dekás adagot, és mivel a hőségben semmi értelme nem lett volna elvinni a bonbonokat, helyben kóstolgattam. Mi került a tányéromra? (A szénhidrátbevitelem miatt aggódók megnyugtatására: utána jó órát-másfél órát úsztam a Várfürdő 50 méteres medencéjében! :D)



1. Erkel szelet (a hangjegyes): diómarcipán + fehércsokikrém triple seckel
2. Málna mánia (Erkeltől haladok az óramutató járásával egyezően): málnás krém + vaníliás krém
3. Pisztáciamarcipán
4. Gesztenyés bonbon
5. Tonka szelet: étcsokikrém + tonkabab
6. Jamaica: csokikrém jamaicai rummal
7. Kókusz hasáb
8. Feketeerdő (középen): cseresznyepálinkás fehércsokikrém + alkoholos meggyszem

Őszinte leszek: a bonbonok csalódást okoztak. Először is, nem volt megfelelően hűtve a pult, ahol tárolják a cukrászdában (csak a belső légkondi hűtötte, de az édeskevés a kánikulában), így a csoki roppanására esély sem volt, ami pedig a bonbonkóstolás fontos hangélménye. Ez még csak a kisebb gond lett volna, de ízre sem jöttek be a bonbonok: nekem iszonyatosan édesek voltak, úgy éreztem már a végén, hogy összeragad tőle a szám. Persze én alapból nem vagyok túl édesszájú (pl. ha recept alapján csinálok édességet, helyből legalább harmadával csökkentem benne a cukrot), de például a diómarcipános Erkel szeletnél a cukor is ropogott a fogam alatt, ami különösen hervasztó élmény. A gyümölcsös Málna mánia bonbonnál úgy tűnt, hogy kispórolták belőle a gyümölcsöt: csak egy vékonyka gyümölcsjoghurt-színű málnaréteg feküdt a fehércsokikrémen, így akárhogy koncentráltam, málnaízt nem éreztem.

Persze az édesség ízlés kérdése; illetve lehet, hogy egyszerűen csak rosszul választottam. Viszont a Jamaica bonbonnál komoly technikai hiba is akadt. Persze az előfordul nagy mennyiségben készített bonbonoknál, hogy egy-két apróbb légbuborék marad a csokiburokban - nem szép persze, de azért még nem a világ vége.


Légbubik

Viszont körülbelül fél centis (!!!!) csokiburokkal NEM lenne szabad kiadni senkinek a kezéből kézműves bonbont. Idézet a Manufaktúra honlapjáról: "... a kellemes zörej pedig, ahogy a fogak közt elroppan a csokoládéréteg, a bebocsátást jelenti az ízek paradicsomába." Hát, ha valaki ezt a Jamaica bonbont harapja ketté, az bizony nem lesz bebocsátva oda! Érthetetlen, hogy egy ilyen darab hogyan kerül ki a cukrászda pultjára, miért nem kerül a selejt közé - még egy egyszerűbb szilikon formával is sokkal szebb, vékonyabb burok készíthető!


Brutálvastag csokiburok

A gyulai hétvégén nemcsak bonbont kóstoltam, hanem az ország tortáját is, a sárgabarackos kölestortát, szintén a Kézműves Cukrászdában. Mindhármunknak ugyanaz volt a véleménye: a torta egyszerűen ízetlen. Ízetlen a köleses tésztaréteg, és a hab a tetején egyenesen lisztes hatású, alig érezhető a sárgabarack íz rajta. Egyedül a Zila forma jóvoltából kialakított üregbe töltött barackíz ad valamelyest ízt a tortának... de azért ez édeskevés 450 forint / szelet árért...



Azért az aggódó olvasók kedvéért elárulom, hogy pozitív gasztroélményben is volt részünk a gyulai hétvégén. Az egyik ilyen a Hamburger Bár (Béke sugárút 1.) volt. Ez tulajdonképpen ugyanolyan, mint a McDonald's, de mégsem: a hamburger saját készítésű buciban, helyben sütött húspogácsával és házi majonézzel érkezik. A kedvencünk a Reformburger volt: teljes kiőrlésű, magvas tönkölybuciban csirkemell. Ja, és a hamburgerek duplája a mekis méretnek. Menüben pedig fél literes limondádét is lehet kérni: cukorszirup (kérésre anélkül is elkészítik), és vagy egy maréknyi narancs-lime-citrom összeaprítva; a többség ezt kérte a szokott szénsavas cuccok helyett.


Reformburger...


...és hozzá limonádé

A másik pozitív élmény a Sörpince étterem volt: egy szuper vacsorát költöttünk el itt, és mindhárman nagyon elégedettek voltunk a választott étellel.

Természetesen a Százéves Cukrászda fagyija sem maradhatott ki: itt ettem életem eddigi legjobb karamellfagyiját.

19 megjegyzés :

Katucikonyha, írta...

Olyan szépen tudsz írni beszámolókat, mindig élmény olvasni. Kár, hogy most kevesebb pozitívumot tudtál írni. A hamburgeres nagyon jó lehet, de a cukrászda tényleg hervasztónak tűnik...

Gabi, a tortatanonc írta...

Hű, pedig nálam is tervben volt Gyulán a cukrászda és a kézműves bonbonok. Annyira igényesnek tűnt mindkettő, valahogy hibátlannak gondoltam!
Bonbon kóstolásban nem vagyok profi (alapból a csokiban elég válogatós vagyok) - ezek után már van legalább néhány szempont, amire tudok figyelni! :)

4Gyerek írta...

hmmm...ecceris gondolkodtam, hogy egy itteni kirakodóvásáron kóstolt bonbonokról tegyek-e említést a blogon. mert semmi pozitívat nem tudtam volna felmutatni az esztétikán kívül, így hagytam a fenébe.
nem kellett volna?

vanocska írta...

Mi is voltunk Gyulán most hvén a szegedi kajakkenu vbröl hazatartva ,útba ejtettük szülövárosomat.A hamburgerbár már régen is nagyon király volt(kedvenc ananászos hamburger),most a férjemet is rábeszéltem hogy együnk ott.Bárcsak szeretném a karamellfagyit,már mások is dicsérték.Bonbonok nagyon drágák de akkor nem éri megkóstolni ha ezt irod!Kézmüvesben nekem a kiszolgálással volt nagy gondom...Az ország tortája izlett bár hozzá kell tenni szegeden jobban. örülök azért hogy pozitivat is találtál Gyulán!

Ami írta...

Sajnálom, hogy csalódás volt... Tényleg amatőr hibákat követtek el.

Az ország tortáját én is megkóstoltam egy szegedi cukrászdában. Fel voltam készülve a legrosszabbra, de meg kell, hogy mondjam, hogy nekem ízlett. Hozzáteszem, jobban nézett ki, mint a képen látható. Nem konzerv barackkal készítették, ízletes volt a tésztája is, no meg a krém is. Köles miatt a rizses sütikre emlékeztetett. De azért nem mondom, hogy életem legjobb tortája, egynek elment.

Edó írta...

A Százévesben én is jártam,bonbonokat nem kóstoltam,de a sütik valami fenségesek voltak!

Bianka írta...

Sajnálom a csalódást. A tortáról meg csak rosszat hallottam

Praliné Zsuzsi írta...

Katucikonyha, köszönöm szépen :)

Gabi, én sem mondanám, hogy profi lennék bonbonkóstolásban, de néhány száz (ezer?) bonbon legyártása után már tudom, mit nézzek. Meg csak a saját ízlésemre hagyatkozom, de a blogírás ilyen műfaj :)

4Gyerek, szerintem az élmény az élmény - akár negatív, akár pozitív, úgyhogy legközelebb írd csak meg!

Vanocska, Gyula nagyon-nagyon tetszett a sok szökőkúttal, meg iszonyú rendezett az egész város, és szuper a Várfürdő is, meg gyönyörű volt a tűzijáték! A Hamburger Bárban kétszer is voltunk, annyira bejött :)

Ami, lehet, hogy akkor kifogtam egy kevésbé sikerült verziót :) Csak az ember ha 450 ft-ot ad egy szelet tortáért, minimum azt várná, hogy hét nyelven beszéljen! Örülök, hogy te finit kóstoltál!

Edó, sajnos nekem más sütikre nem maradt már kapacitásom :) De a fagyik szuperek voltak!

Bianka, Te nem kóstoltad a tortát?

Gesztenye receptjei írta...

Pedig a távoli képen nagyon jól néznek ki a bonbonok.
Legközelebb arra járok, feltétlen megkóstolom:-)

Praliné Zsuzsi írta...

Igen, távolról tök jól néztek ki, csak ezek a durva bakik nem kellettek volna. De kíváncsi vagyok a Te véleményedre is, ha arra jártál!

vanocska írta...

végén még én is megkóstolom,jövö héten megint megyünk ,a Te bonbonjaid izét már ugyis ismerem:-)!!!karamell fagyira kéne rászánni magam,bár nekem nincs összehasonlitási alapom!!örülök hogy találtál pozitivat Gyulán,remélem ilyen rendezett is marad!!!

családi tűzhely írta...

A Kézművest és a Százévest is ugyanaz a cukrász üzemelteti, csak a Kézművesben nagyobb a választék. Fagyiban verhetetlenek, de a süteményt és bonbont soha nem veszek náluk. Egyszerűen nekem műízüek, és nem vagyok egyedül ezzel a véleménnyel. A Hamburger bár tényleg szuper hely, és már évtizedek óta tartja ugyanazt a színvonalat. Aki egyszer betért ide, visszatérő vendég lesz. A Sörpincével kapcsolatban nekem voltak már negatív élményeim, főleg a déli menüs étkeztetéssel kapcsolatban.
Nagyon örülök, hogy tetszett a kisvárosunk:)
Egy "elfogult" gyulai

Praliné Zsuzsi írta...

Családi tűzhely, Gyulára bármikor szívesen visszamegyek, nekem nagyon tetszett!

Vianne írta...

Eri!

Pesten is lehet venni a Bonbon Manufaktúra bonbonjaibòl, a Ferenciek terén. Abszolút egyetértek, nekem sem tetszenek. Újra csak azt tudom mondani: Ròzsavölgyi, Ròzsavölgyi! ha tènyleg minőségi bonbont akarsz.

Légbubis bonbont pedig sajnos több helyen is árulnak, pl. Gerbaud-ban talàlkoztam vele legutòbb:(

Praliné Zsuzsi írta...

Vianne, igen, olvastam, de ha már Gyulán jártam, útbaesett ott :) Légbubis bonbont azóta már én is több helyen láttam :(

kisgombocom írta...

Kedves Erinacea!

Véleményem szerint a gyulai bonbonok országos szinten méltán híresek.
Kezdeném először is a kínálattal. Nem sok olyan helyet tudok Magyarországon, ahol ekkora lenne a választék. A bonbon pult is kivételesen szép, itt gondolok a színekre és formákra, valamint a hűtőpultra is, mely megfelelő hőfokon tartja a csokicsodákat.
Az ára csak annak elrettentő, aki még nem találkozott belga csokival. A gyulai termékek minőségi alapanyagokból készültek. Kaptak már ajándékba dobozos csokiválogatást, olyan "jó kis" hipermarketeset? Ami kakaót nem igen látott... Ha jól tudom 10 dkg 1500Ft... Azt hiszem kivétel nélkül mindenki a minőségi termékekre esküdne ezek után. Ugye mindemellett már eltörpül a 8900Ft-os kilogrammonkénti ár?
Visszatérve az üzletbe, a kiszolgálás mosolygós, ami nagyon pozitív. Az első kérdésük az volt, hogy elvinném vagy helyben fogyasztanám-e a finomságokat? Én mindkét lehetőséget igénybe vettem. Fontosnak tartom megemlíteni, hogy dekoratív Zsolnay porcelán tányérra, apró papírkapszlikba tálalták, miután kiválasztottam a szimpatikus darabokat. Közben kifaggattam a hölgyet, hogy hol készítik mindezt. Miután közölte, hogy a fejünk felett, feltettem a kérdést, hogy meg szabad-e tekinteni a termelést... Kedvesen felajánlotta, hogy előzetes bejelentkezés után, természetesen. Nagy szerencsémre már a következő nap részesei lehettünk az élménynek, ugyanis személyesen Balogh László cukrászmester fogadott minket, akit szájtátva hallgattunk... 30 perc elteltével, ami csak úgy hipp-hopp elröppent, okosabbak lettünk egy csomó információval és érdekességgel. Például, hogy miből lesz a csoki, hogyan használják fel mindezt, valamint felfedték a kézzel készített bonbonok titkát...stb. És csak egy üvegfal választott el bennünket a "tengernyi" csokitól. Ajánlom a "tengeri sós karamellt", ajándékba pedig a "Gyula" táblás csokit!
Ezúton is köszönjük az élményt:)
Hangsúlyoznám, én laikusként beszélek most minderről! Soha nem csináltam még egyet sem, és keveset is tudok róluk. Én egyszerűen csak szeretem őket:)
Mivel különböző véleményen vagyunk a fent említett Cukrászdáról, érdekelne, hogy a Te bonbonjaidat hol tudnám megkóstolni. Kíváncsi lennék, hogy tudná-e überelni a Kézműves-féle CADEAU-t... Azt azért ne felejtsük el megemlíteni a Cukrászda esetében tömeggyártásról beszélünk, nem pedig néhány száz vagy ezer szemről...

Praliné Zsuzsi írta...

Kedves Kisgombócom! Először is igazán örülök, hogy neked pozitív élmény volt a gyulai bonbonok kóstolása! Másodszor pedig hadd vitatkozzak az utolsó mondatoddal: "a Cukrászda esetében tömeggyártásról beszélünk" - a kézműves bonbonkészítés minden, csak nem tömeggyártás. Az a Milka, a Boci és társai. A kilónkénti 8900 forintos árért szerintem természetes, hogy magasabb elvárásai vannak az embernek, mint a harmad- vagy negyedennyibe kerülő Milkánál. Amit a fotón is láthatsz, a fél centis csokihüvely például szerintem megengedhetetlen ebben az árkategóriában. Az már más kérdés, hogy nekem az összes bonbon túl édes volt, ez ízlés dolga, én csak a saját internetes oldalamon leírom a szubjektív élményemet. De ha például elolvasod az Édes Napok fesztiválról írt beszámolómat, láthatod, hogy ott például ízlett a gyulaiak libamájas-tokajis bonbonja, illetve például a Rózsavölgyinél nem sajnáltam 1250 ft-ot négy darab olyan bonbonért, amiből 3 díjat nyert az Academy of Chocolate-nél. Ezzel a mondatoddal ("Mivel különböző véleményen vagyunk a fent említett Cukrászdáról, érdekelne, hogy a Te bonbonjaidat hol tudnám megkóstolni. Kíváncsi lennék, hogy tudná-e überelni a Kézműves-féle CADEAU-t... ") pedig nem nagyon tudok mit kezdeni, az teljesen irreleváns, hogy én milyen bonbont készítek (hangsúlyozom, hogy nem vagyok cukrász vagy szakmabeli, csupán ez a hobbim), nem hiszem, hogy akár a leghalványabb utalás is lett volna a posztban arra, hogy bezzeg én milyen remek bonbonokat készítek hozzájuk képest... Egy filmről is mondhatok műkedvelő nézőként véleményt, anélkül, hogy filmet akarnék magam rendezni. Azért a blogban jópár pozitív hangú kóstolási beszámolót is olvashatsz (pl. Pelle-Molnárékról, Zangióról, Rózsavölgyiről), ajánlom szeretettel őket is kipróbálásra! Ha pedig valamikor Heidelbergben jársz, szívesen adok kóstolót a saját amatőr bonbonjaimból!

Névtelen írta...

Sziasztok!
Lehet én vagyok nagyon hülye, de mióta gyárt a fent említett Manufaktúra bonbont? Tényleg nagyon hülyén érzem magam, mert Gyulán jártam suliba, a kolesz pár háznyira volt a Kézművestől, a Százévesben is sokszor megfordultam, de nekem egyszerűen elkerülte a figyelmemet a sok bonbon. Mondjuk akkor még két lépésre a nagy testvértől volt egy hangulatos reggelizőhely Kis Kézműves néven. Na, azt a helyet nagyon sajnálom, hogy eltűnt.
A Kézművesben én mindig sült túrótortát kérek, meggyesen isteni. A fagyijukból pedig a velencei álom a kedvencem. Egyszer elmentünk fagyizni és kint nem volt. Sebaj, bementem az ajtón belüli fagyispulthoz, de ott sem. Lógó orral mentem ki. A kiszolgáló megkérdezte mi a baj, elmondtam, hogy csak emiatt ruccantunk át 35 km-t. Azt mondta nem gond, bement és bentről kihozta a másnapra előkészített adagot, ami szinte egy perce hűlt le a megfelelő hőmérsékletre. Királynőnek éreztem magam!
A Százévesben meg a patináját szeretem. Amikor a kisfiamat megszültem Gyulán és a férjem hazaérkezett külföldről, az volt az első, hogy eljött a kórházba, elmentünk a gyerekkórházba megnézni a picurkámat (a két kórház friss műtéti seb nélkül sem ötperces séta egymástól), majd mielőtt visszavitt volna a dögmeleg és fullasztó szülészetre elvitt a Százévesbe és elém tolt egy fagyikelyhet. Furán hangzik, de a kánikulában ennek a mennyei fagyinak sikerült lehűteni az agyam és így higgadtan végig tudtam gondolni, hogy mégis minden rendbe jön és az én kis 1690 grammos mócsingomból igenis egészséges gyerek lesz!
Azóta már 2 és fél éves. A Hamburger Bár és a Sörpince Étterem gyerekbarát helyek. Nemcsak hogy nagyon türelmesek, etetőszéket is tartanak. Láthatóan sok gyerek jár mindkét helyre, nem csak a mi porontyunk. :-) Itt jegyezném meg, hogy nekünk mindig van az autóban összecsukható, felfújható párnás ülésmagasító-szerű etetőszékféle (összehajtva, kieresztve a levegőt kábé laptop-táskának néznéd), mivelhogy kevés a gyermekek fogadására felkészült étterem.
Szuper a blog, öröm olvasni!
Brigi

Praliné Zsuzsi írta...

Brigi, köszi a kommentet, tök jó volt olvasni a gyulai élményeid! Szerintem már egy ideje működik Gyulán a manufaktúra (http://www.cadeaubonbon.hu/hu_bonbon_be.htm), biztosan csak elkerülte a figyelmed :)A fagyikat én is nagyon-nagyon szeretem, jó volt olvasni, neked milyen élmények kapcsolódnak a gyulai fagyizásokhoz!