Epermousse & pisztáciás joconde minitorták

Még a Mogador desszertem ihlette ezt a minitortát: szerettem volna valamilyen más ízkombinációval is kipróbálni a Mogador desszertnél bevált formát. A minitorták alapja ismét hajszálvékony joconde-alapú "piskótatekercs" lett, ezúttal azonban a mandulalisztet finomra őrölt pisztáciára cseréltem a joconde-nál, és eperlekvárral tekertem fel. Erre az alapra került egy réteg vaníliás epermousse és eperzselé. Szerintem eper helyett málnával is isteni lesz!

A fotózásnál használt gyönyörű halványlila kerámiatálért ismét köszönet Lantos Judit keramikusnak!

Ez a poszt egy kicsit rendhagyó: a fotók nagy többségét ezúttal Karsai-Diamant Lívia készítette (fotós oldala a Photoszíntézis), és nemcsak a süti, hanem én is szerepelek rajtuk :) Lívi, itt is nagyon köszönöm a szuper hangulatú, sütizéssel egybekötött fotózást!

Hozzávalók 3 minitortához:

Pisztáciás joconde (Desszert.Neked alapreceptjéből kiindulva):

- 57 g finomra őrölt sótlan pisztácia

- 16 g porcukor

- 17 g liszt

- 82 g tojás

- 39 g tojásfehérje

- 68 g cukor

- 14 g olvasztott vaj

- kb. 6-8 ek. eperlekvár

Epermousse:

- 70 g eperpüré (friss vagy fagyasztott eper leturmixolva és átpasszírozva)

- 15 g cukor

- 1,5 lapzselatin

- 90 g habtejszín

- fél rúd vanília magjai

Eperzselé:

- 90 g eperpüré

- 20 g cukor

- 3 g pektin

A joconde-hoz az egész tojásokat a porcukorral egy kézi habverő segítségével habosra keverem, majd hozzákeverem a finomra őrölt pisztáciát és a lisztet is. A tojásfehérjét a cukorral kemény habbá verem, majd belekeverem az olvasztott vajat. A habot két részletben óvatosan a pisztáciás masszához forgatom. A tésztát sütőpapírral bélelt tepsin kb. A/4-es méretben elterítem, majd 170 fokra előmelegített sütőben kb. 9 perc alatt készre sütöm. Egy tiszta sütőpapírra vagy konyharuhára fordítom a kész piskótát, lehúzom róla a sütőpapírt, visszafordítom, majd még melegen feltekerem, mint a piskótát a hagyományos piskótatekercs készítésénél. Hagyom kihűlni.

A minitorták alapjához óvatosan kitekerem a kihűlt joconde-ot, és kb. 2,5 cm-es csíkokra vágom. A csíkokat vékonyan megkenem eperlekvárral, majd elkezdem feltekerni, mint a piskótatekercset. Összesen három, 8 cm átmérőjű minitorta-alapra van szükségem (mivel ekkora desszertgyűrűket fogok használni): ehhez körberajzolom a desszertgyűrűt háromszor, és addig folytatom a csíkok feltekerését, míg ekkora méretű alapokat nem kapok. Fontos, hogy a minitorta-alapok pontosan, hézagmentesen kitöltsék a desszertgyűrűt, így válnak majd el szépen a rétegek a desszertben. A kész tortalapok köré először írásvetítő fóliából kivágott csíkokat tekerek, majd óvatosan desszertgyűrűt illesztek köréjük.

Az epermousse-hoz az eperpüré felét a cukorral csípősre melegítem, majd feloldom benne az előzőleg hideg vízbe áztatott, kicsavart zselatinlapokat. Hozzákeverem a maradék eperpürét és a vaníliarúd magjait. A tejszínt habbá verem, majd két részletben, óvatosan hozzáforgatom az epres részhez. A kész mousse-t elosztom háromfelé a desszertgyűrűkbe. Hűtőbe teszem a minitortákat, míg a mousse meg nem szilárdul teljesen (kb. 3 óra).

Végül az eperzselé jön. Ehhez az eperpürét csípősre melegítem, a cukrot pedig összekeverem a pektinnel. A cukros pektint folyamatos keverés mellett az eperpüréhez öntöm, majd egy-két percig forralom. Hagyom egy picit hűlni, majd elosztom a három desszertgyűrűben a mousse-réteg tetején. Hűtőben hagyom megszilárdulni, majd eltávolítom a desszertgyűrűket és a fóliát, végül eperszemekkel díszítem a minitortákat.

***

Tipp: Mintás joconde-ot is készíthetünk a minitortához: ehhez a mintázómassza receptjét és a minta elkészítésének a menetét ebben a posztban találjátok.

Az én Mogador desszertem

Pierre Hermé ikonikus ízkombinációja a Mogador, azaz a tejcsokoládé és passiógyümölcs duója: a passiógyümölcs savassága tökéletes harmóniát alkot a jó minőségű, magas kakaótartalmú tejcsokoládé karamelles édességével (PH általában a Valrhona Jivara tejcsokoládét használja ehhez a párosításhoz). Gyakran lehet találkozni a passiógyümölcs & fehér csoki kombinációjával is (én is próbáltam már több verzióban, pl. itt és itt), de szerintem a nyomába sem érhet a Hermé-féle tejcsokoládés változatnak. A passió & tejcsokoládé ganache-sal töltött Mogador macaron állandó része Pierre Hermé macaron-választékának, én is kóstoltam Párizsban.

Mogador macaronok Pierre Hermé egyik párizsi üzletében

Nemrég szert tettem egy nagyobb adag passiógyümölcs-pürére, aminek egy részéből PH híres Mogador macaronját készítettem el - szerencsére a receptje elérhető, akár magyar fordításban is. A ganache-nál követtem Hermé receptjét, csak a héjnál tértem el. Az eredeti Mogador macaron héja sárgára van színezve és kakaóporral van beszórva - én viszont nem használok színezéket macaronhoz (sem), így valami más megoldást kerestem. A héjat végül hófehéren hagytam és bőven adtam hozzá vaníliamagokat - az inspiráció ismét PH-től származik: az Infiniment Vanille kollekció macaronjánál készít vaníliás héjakat (bár ott a töltelék vaníliás fehércsokoládé-ganache). A Mogador ganache a vaníliás héjakkal kombinálva szerintem sokkal-sokkal ütősebb lett!

Kerámiatál: Lantos Judit Kerámia

A maradék passiógyümölcs-püréből valamilyen desszertet szerettem volna még készíteni. A neten kutakodva találtam meg Pierre Hermé másik, ugyancsak a Mogador ízkombinációra, azaz a passió & tejcsoki ganache-ra épülő desszertjét: ez a Mogador bûche de Noël, azaz fatörzs (videórecept itt). Nagyon leegyszerűsítve egy piskótatekercsről van szó, a piskótát passiógyümölcsös sziruppal itatják át, Mogador ganache-sal töltik meg és vonják be, majd kap egy szép fényes tükörglazúr-bevonatot, végül pedig macaronhéjakkal díszítik. 

Ez a Mogador-fatörzs adta az én desszertem alapötletét. Önmagában én túl tömörnek, túl "piskótásnak" képzelem el, így - a klasszikus legyezőtorta mintájára - kvázi tortaalapnak használtam. Hajszálvékony klasszikus joconde-piskótát sütöttem (ha már lúd, legyen kövér, úgyhogy mintásat, azaz biscuit joconde imprimé-t; PH nem joconde-ot használ a fatörzsnél), ezt alaposan átitattam passiógyümölcs-sziruppal, majd Mogador ganache-sal töltöttem. Erre pedig habkönnyű passiógyümölcs-mousse került és passiógyümölcs-zselé, végül díszítésnek vaníliás héjba töltött Mogador macaronok - mi más?

Ja, és ha valaki kérdezné: tényleg nem két perc volt ezt így összedobni, de a kitalálástól kezdve a fotózásig minden egyes percét élveztem. Nagyon.

A hosszú bevezető után pedig jöhet a nem kevésbé hosszú recept :)

Hozzávalók 3 minitortához:

Joconde (Desszert.Neked alaprecept):

- 57 g mandulaliszt

- 16 g porcukor

- 17 g liszt

- 82 g tojás

- 39 g fehérje

- 68 g cukor

- 14 g olvasztott vaj

Mintázómassza:

- 15 g tojásfehérje

- 15 g porcukor

- 15 g liszt

- 5 g holland kakaópor

- 15 g olvasztott vaj

Passiószirup (Pierre Hermé receptje alapján):

- 20 g víz

- 25 g cukor

- 20 g passiógyümölcs-püré

Mogador ganache:

- 28 g passiógyümölcs-püré

- 60 g tejcsokoládé (nálam Kallari, Esmeraldas 42% kakaótartalommal)

- 1 tk. méz

- 10 g puha vaj

- egy csipet Maldon só

Passió-mousse:*

- 70 g passiógyümölcs-püré

- 25 g cukor

- 1,5 lapzselatin

- 90 g habtejszín

- egy rúd vanília

Passiózselé:

- 90 g passiógyümölcs-püré

- 30 g cukor

- 3 g pektin

Először a mintázómasszát készítem el a mandulalisztes joconde díszítéséhez. Ehhez a tojásfehérjét a porcukorral, a liszttel és a kakaóporral összekeverem, majd hozzáadom az olvasztott vajat. Jó félórára hűtőbe teszem, hogy a vaj szilárduljon, és sűrűbb legyen a massza. Egy gáztepsit kibélelek sütőfóliával vagy Silpat lappal (sütőpapír nem igazán jó mintás piskótához, mert gyűrődni fog). A mintákhoz Maminti Art csíksablont használtam (ezt): ezen egy habkártya segítségével átkenek egy adag mintázómasszát, a felesleget lehúzom, majd felemelem óvatosan a sablont. Még kétszer megismétlem ezt: összesen három mintás csíkra lesz szükség, hiszen csak kívül fog látszódni a minta a minitortákon. A tepsit hűvös helyre teszem, míg elkészül a piskótatészta.

A joconde-hoz az egész tojásokat a porcukorral habosra keverem egy kézi habverő segítségével, majd hozzákeverem a lisztet és a mandulalisztet is. A fehérjét a cukorral kemény habbá verem, és belekeverem az olvasztott vajat. A habot két részletben a mandulalisztes masszához forgatom óvatosan. A piskótatésztát vékonyan elterítem a már mintázott gáztepsin kb. A/4-es méretben, majd 170 fokra előmelegített sütőben kb. 9 perc alatt megsütöm. Ráfordítom egy tiszta sütőpapírra, óvatosan lehúzom róla a sütőfóliát, visszafordítom (tehát a mintás oldala lesz végül alul), és még melegen feltekerem, mint a hagyományos piskótatekercs készítésénél. Így hagyom kihűlni.

A passiósziruphoz a vizet a cukorral összeforralom, majd leveszem a tűzről, és hozzákeverem a passiógyümölcs-pürét. Hagyom kihűlni.

Elkészítem a Mogador ganache-t. A passiópürét forrásig melegítem, beledobom az apróra vágott tejcsokoládét, és simára keverem. Ha nem olvad fel teljesen a csokoládé, óvatosan rámelegítek még mikróban. Hozzákeverem a mézet, a sót és a puha vajat is. Hűtőbe teszem, és addig hűtöm, míg kenhető állagú nem lesz.

Összeállítom a minitorták legyezőszerű alapját. Ehhez óvatosan kitekerem a kihűlt piskótát, és kb. 2,5 cm-es csíkokra vágom (vigyázzunk, hogy a mintás csíkok, amelyek kívülre fognak kerülni, épségben legyenek kivágva!). A csíkokat egy ecset segítségével megkenem először a passiósziruppal, majd vékonyan a Mogador ganache-sal. Piskótatekercs-szerűen elkezdem feltekerni a csíkokat: összesen három, egyenként 8 cm átmérőjű tortaalapot kell kapnom, ami pontosan, hézagmentesen ki fogja tölteni a desszertgyűrűket. Ehhez célszerű a desszertgyűrűket körberajzolni egy sütőpapíron, és ebben a körben maradva feltekerni a csíkokat. Még arra kell figyelni, hogy kívülre mintás csíkok kerüljenek. A kész tortaalapokat először írásvetítő fóliából kivágott fóliacsíkkal veszem körbe, majd óvatosan ráhúzom a desszertgyűrűket.

A mousse-hoz a passiópüré kb. felét a cukorral csípősre melegítem, majd feloldom benne az előzőleg hideg vízbe áztatott, kicsavart zselatinlapokat. Hozzákeverem a maradék passiópürét és a vaníliarúd kikapart magjait. A tejszínt habbá verem, majd két részletben a szobahőmérsékletűre hűlt passiópüréhez forgatom. Elosztom a három desszertgyűrűben, majd pár órán keresztül hűtöm.

A passiózseléhez a passiópürét csípősre melegítem. A cukrot a pektinnel összekeverem, majd folyamatos keverés mellett a passiópüréhez keverem. Egy-két percig kevergetve forralom, picit hagyom hűlni, majd elosztom a desszertgyűrűkben, Hűtőben hagyom megszilárdulni. Végül lehúzom a minitortákról a desszertgyűrűket, eltávolítom a fóliát, és macaronokkal díszítem a kész minitortákat.

*A mousse William Curley alap gyümölcsmousse receptje alapján készült:

William & Suzue Curley: Pâtisserie. London, 2014. 99. old. (Fruit Mousse)

Klasszikus Opera-szelet

A francia cukrászat egyik nagy klasszikusa a többrétegű Opera-szelet: mandulalisztes joconde piskótalapok között kávés francia vajkrém és étcsokoládéganache adja a rétegeket. A desszertet állítólag a párizsi Dalloyau cukrásza, Cyriaque Gavillon találta ki 1955-ben, a nevét pedig Gavillon feleségének, Andreé-nek köszönheti, akit - egyes verziók szerint - a formabontó szögletes torta a párizsi Opera színpadára emlékeztette. 

Az Opera-szelet elkészítésénél alapvetően William & Suzue Curley Pâtisserie című, a francia cukrászat alapjait elképesztő alapossággal tárgyaló könyvében lévő receptet (Classic Opéra, 248-249. old.) követtem. A mandulalisztes joconde piskótánál viszont a Desszert.Neked piskótás kurzusán tanult receptet használtam, a glaze-nél pedig kipróbáltam a zselatinnal készült tükörglazúrt a Csengénél lévő recept alapján (apróbb módosításokkal). Utóbbival az a tapasztalatom, hogy jobban tartja a fényét gondos tárolás mellett, noha az általam eddig használt étcsokoládé-méz-tejszín alapú glazúr ízre tagadhatatlanul jobb, ha jó minőségű csokoládéval készítjük, szemben a kakaóporos verzióval.

Hozzávalók egy 14x14 cm-es kerethez:

Joconde:

- 57 g mandulaliszt

- 16 g porcukor

- 17 g liszt

- 82 g tojás 

- 39 g tojásfehérje

- 68 g cukor

- 14 g olvasztott vaj

Egyszerű szirup:

- 56 g víz

- 48 g cukor

- fél rúd vanília

Kávészirup:

- 50 g hideg eszpresszó

- 50 g egyszerű szirup

- 8 g konyak

Kávés vajkrém:

- 50 g cukor

- 15 g víz

- 30 g tojássárga

- 110 g puha vaj

- 1 rúd vanília

- 10 g egyszerű szirup

- 5 g instant kávé

Ganache:

- 150 g habtejszín

- 125 g étcsokoládé

- 1 ek. akácméz

- 12 g puha vaj

Glaze:

- 58 g víz

- 65 g cukor

- 24 g kakaópor

- 47 g habtejszín

- 1,5 lap zselatin

+ ehető arany (vagy egész kávészemek) díszíteni

Az egyszerű sziruphoz a vizet és a cukrot kimérem, belekaparom a vaníliarúd magjait, majd felforralom, és forrástól számított 2-3 percig hagyom gyöngyözve forrni. Mikor ez kihűlt, összeállítom a kávészirupot: összekeverem a hozzávalóit.

A joconde piskótához az egész tojásokat a porcukorral kihabosítom, majd hozzákeverem az átszitált lisztet és a mandulalisztet. A tojásfehérjét a cukorral kemény habbá verem, majd hozzácsorgatom az olvasztott vajat, végül két részletben óvatosan a mandulalisztes részhez forgatom. Egy gáztepsit kibélelek sütőpapírral, erre háromszor kirajzolom a 14x14 cm-es keretet, amiben össze fogom állítani a desszertet. A tésztát három részre osztom, és kikenem a körülrajzolt négyzetekre: egy-egy centivel érdemes mindig nagyobbra kikenni a lapokat, így egyenletes vastagságúra tudjuk majd készíteni, miután a szélét utólag levágjuk. 170 fokra előmelegített sütőben kb. 9 perc alatt megsütöm: akkor jó, amikor szép halvány aranybarna lesz. Óvatosan lehúzom a piskótáról a sütőpapírt, majd kiszúrom a három piskótalapot a kerettel. Hagyom kihűlni a lapokat.

A ganache-hoz a tejszínt a mézzel forrásig melegítem, majd beledobom az apróra vágott étcsokoládét, és egyneművé keverem. Végül belekeverem a puha vajat is.

A vajkrémhez a cukrot és a vizet kimérem egy kisebb lábasba, és 121 fokig melegítem. Közben a tojássárgát elektromos habverővel kihabosítom. A 121 fokos szirupot fokozatosan, vékony sugárban csorgatva a tojássárgához adom, miközben folyamatosan habosítom az elektromos habverővel. Addig habosítom, míg teljesen ki nem hűl és habos-sűrűvé nem válik. Ekkor három részletben hozzádolgozom a puha vajat is. A 10 g egyszerű szirupot megmelegítem, és feloldom benne az instant kávét. Ezt a kávés oldatot és a vaníliarúd kikapart magjait szintén a krémhez dolgozom. Addig folytatom a krém keverését, míg könnyed-habos állagú nem lesz.
Mikor második alkalommal készítettem el az operát, annyit változtattam a Curley-könyvben megadott recepthez képest a vajkrémnél, hogy az instant kávét a cukorral és a vízzel együtt mértem ki, és így tulajdonképpen egy 121 fokos kávés cukorszirupot készítettem. Ez a módszer  egyrészt egyszerűbbnek bizonyult, ugyanis a 10 g egyszerű szirupban elég nehézkes volt 5 g instant kávét tökéletesen feloldani, másrészt intenzívebb kávéízt is eredményezett a vajkrémnél. Ha így készítjük a vajkrémet, természetesen az egyszerű szirupra nem lesz szükség a hozzávalók között.

Jöhet az összeállítás. A 14x14 cm-es keret aljába fektetek egy piskótalapot, amelyet egy ecset segítségével megkenek kávésziruppal. Ezen elterítem a ganache felét. Hűtőbe teszem, míg a ganache meg nem szilárdul (nekem erre sajnos nem volt elég időm, de érdemes kivárni, úgy lesznek szépek a rétegek). A kihűlt ganache-on elterítem a vajkrém felét. Erre ráhelyezem a második piskótalapot, amelyet szintén megkenek kávésziruppal. Erre jön a maradék ganache (ha közben kihűlt, nehezen terülne, érdemes kicsit meglangyosítani), ezt ismét hűtöm. A ganache-ra kenem a maradék vajkrémet. Az utolsó piskótalapot szintén megkenem a kávésziruppal, majd a szirupos felével lefelé a vajkrémre fektetem. Hűtőbe teszem optimálisan 3-4 órára.

Hűtés után körbevágom egy késsel, és óvatosan leemelem róla a keretet. Jöhet a glaze. A lapzselatint hideg vízbe áztatom, a többi hozzávalót kimérem egy lábasba, összekeverem és folyamatos keverés mellett kb. 104 fokra melegítem. Ekkor lehúzom a tűzről, pár percig hagyom hűlni, majd belekeverem a kicsavart zselatinlapokat. Hagyom 30-40 fokosra hűlni, majd áthúzom vele az Operát. Hűtőbe teszem, míg a galze meg nem köt, majd szeletekre vágom és a szeleteket ehető arannyal díszítem.

Nekem 8 szelet lett ebből az adagból. Ha nem szeletenként tálaljuk, akkor tökéletes négyszögletes torta is lehet belőle.

Fotó: eztettem