2011. április 9.

Heidelberg: bonbonok és egyéb élmények



Emlegetettem már korábban is a bonbonos posztjaimban, hogy a márciust Heidelbergben töltöttem. A város nagyon a szívemhez nőtt, így gondoltam, hogy talán ti sem bánjátok, ha szentelek neki egy posztot, és mutatok néhány fényképet.


Alte Brücke

Heidelberg a Neckar folyó két partján fekszik, mintegy három kilométer hosszan. A két partot több híd is összeköti, de a leghangulatosabb talán az Alte Brücke az óvárosban (Altstadt), amelyen csak gyalogosok közlekedhetnek. A város körül hangulatos dombok emelkednek, szinte bármelyik irányba nézve ezeket láthatjuk.


A háttérben a kastély

A város fő látványossága a kastély, amely a XVI. században épült. Ma részben ép, részben lerombolt épületekből áll. Itt található az óriás hordó, amely 7 m átmérőjű és 10 m hosszú, lépcsőn kell felmenni annak, aki az egész hordót meg szeretné nézni.


Az óriás hordó

Heidelberg híres egyetemi város, az egyetemet az alapítójáról, Karl Rupprechtről nevezték el, aki 1386-ban alapította a párizsi egyetem mintájára.


Az egyetemi könyvtár

A város legnagyobb sétálóutcája a Hauptstrasse, amely a közlekedési csomópontként szolgáló Bismarck tértől indulva az Óváros felé vezet. A Hauptsrassén végigsétálva lépten-nyomon csokiboltokba botlunk, ahol a kirakatokba már megérkeztek a húsvéti nyulak.


Hauptstrasse



Csokibolt a Hauptstrassén



Újabb csokibolt mintegy 100 méterrel odébb



Csábító kirakat

Az egyik legnagyobb kézműves csokibolt a Schafheutle Confiserie (Hauptsrasse 94.), ami egyben kávéház is. Itt a pultokban csak kézzel készült trüffelek vannak, nem is kapható formában készült bonbon. A Húsvét közeledtével a trüffelek a hagyományos golyóbison kívül tojás alakjában is megvásárolhatók. Itt magam is vettem egy kisebb kóstoló adagot: trüffelt Calvados, málnapálinka és meggypálinka ízesítéssel, illetve egy marcipánszívet. A trüffelek sajnos csalódást okoztak: igazából a kóstolásnál azt sem tudtuk megállapítani, hogy melyik trüffel melyik ízesítésű, mindnél csak azt lehetett érezni, hogy valamiféle alkoholt hozzáadtak a ganache-hoz. A marcipánszív sokkal jobban eltalált volt.



Schafheutle Confiserie


Trüffelek várakoznak a pultban


Tesztalanyok kóstolás előtt


A Hauptstrasséról nyílik a L'Epicerie (Hauptstrasse 35.), amely két picike üzletből áll. Az egyik üzletben különleges fűszerek, fűszerkeverékek, lekvárok, mézek, mustárok, ecetek, olajok kaphatók. A másik üzlet pedig csokoládébolt, ahol nagyon neves csokoládékat árulnak (Michel Cluizel, Valrhona, Amedei, Zotter stb.). Itt vettem a húsvéti játkon megnyerhető színes Valrhona csokikat is. A csokikon kívül még számos, a bonbonkészítéshez is felhasználható különlegességet találhatunk itt: kandírozott rózsát, ibolyát és levendulát, virágszirupokat, ízesített curkokat, magvakkal dúsított nugátot stb.


Innen nyílik a L'Epicerie

A másik kedvenc lelőhelyem pedig az Alte Brennerei nevű üzlet (Hauptsrasse 159.), ahol különleges likőröket, pálinkákat és eceteket árulnak főleg. Ha tanácstalanok vagyunk, hogy milyen likőrt vagy pálinkát is válasszunk a sok különlegesség közül, akkor lehetőség van ezeket megkóstolni. Ha viszünk üveget, akkor kimérve is vásárolhatunk az amúgy borsos árú italkülönlegességekből. Én most málnaecetet, málnalikőrt, mogyorópálinkát és epres-rebarbarás likőrt zsákmányoltam, de legszívesebben minden ízből hoztam volna egy keveset. Van likőr homoktövisből, fekete berkenyéből, vörösáfonyából, csak hogy a különlegesebbeket említsem. De szezonális ízek is kaphatók, ilyen a tojáslikőr, stílszerűen húsvéti nyúl alakú üvegben.


Alte Brennerei

Nyuszilikőrök csatasorban (tojáslikőr és fekete berkenye likőr)


Az üzlet belülről


Itt Heidelbergben találkoztam először a hólabda (Schneeball) nevű édességgel. Több kirakatban, csábító ízekben kínálták magukat. Mi végül egy nugátos mellett döntöttünk, de nagy csalódás volt: hihetelenül száraz tészta, és szinte semmi töltelék. Bár már akkor gyanakodni kellett volna, amikor azt olvastuk, hogy 6-8 hét az eltarthatósági ideje...


Hólabdák

A fagyik viszont isteniek: hatalmas adagokat lehet kapni, remek minőségben. A legjobb talán a Hauptsrassén található GelaTo go (Hauptstrasse 100.) biofagyi-választéka, amit becsületesen végigkóstoltam az ebédszünetekben.




12 megjegyzés :

Ötvös Sándor írta...

hmmm... remek kis poszt lett Béé. Bár, jobban örülnek, hogyha a blogbejegyzés gyártás helyett inkább a whiskey-s bonbon utánpótláson ügyködnél... :D az a cucc benne van a top3-ban, mondhatni odab*sz!

BirgánAndi írta...

Nagyon tetszett a beszámolód !

Mary írta...

Csodás helyen jártál! Tetszik nagyon!
:)

Nelli írta...

Köszönjük szépen, hogy betekintést nyerhettünk általad Heidelbergbe!:-)

Praliné Zsuzsi írta...

Kedves testvérem, Medv! Ígérem, holnapra kész az új adag bonbon :)

Tatin, Mary, Nelli! Örülök, hogy tetszett a beszámolóm :)

Ötvös Sándor írta...

zsííír, köszi ;)

Gesztenye receptjei írta...

Picit irigykedem, hogy ennyi bonbonos helyen jártál:-))
Nagyon jó kis beszámoló:-)

Anditanti írta...

Köszönjük a beszámolót, nagyon élvezetes volt:)

Praliné Zsuzsi írta...

Gesztenye, köszi! Úgy látszik, vonzom a bonbonos helyeket :))

Anditanti, örülök, hogy tetszett!

Bianka írta...

De szép

Márti írta...

Apai Nagyapám itt született, sajnos én még nem voltam, csodálatos városka, köszi!

Praliné Zsuzsi írta...

Bianka, örülök, hogy tetszik!

Márti, nekem nagyon tetszett, megéri elmenni!!!