Látogatás a Zotter Csokoládégyárban

A nemrég úgy alakult, hogy eljutottam a Zotter Csokoládégyárba, ráadásul nagyon szuper csokis társaságban. A Zotter Schokoladen Manufaktur Ausztriában, Riegersburg közelében található, még Graz előtt, az osztrák-magyar határtól nem messze (Budapesttől kb. négy óra autóval). A komplexum nem csak a csokoládégyárat foglalja magába, hanem egy élménypark-jelleggel működő ökogazdaság (Essbarer Tiergarten) is megtalálható itt, gyönyörű természeti környezetben. Ennek a része egy étterem is (Öko-Essbar), ahol organikus alapanyagokat használnak fel. A Zotter Csokoládégyár meglátogatására ezért nem is elég egy-két óra, inkább egy egész napos program, annyi látnivalót kínálnak. Érdemes a kiválasztott időpontra előre lefoglalni online a jegyeket a honlapon, hogy biztosan be tudjunk jutni a gyárba.

Maga a csokoládégyár látogatásra egy filmvetítéssel kezdődik, amely Indiába kalauzol el, és a kakaótermesztésről szól. Ezután indul a kóstolótúra a gyárban. Érdemes a túra alatt beosztani az erőinket, mert tényleg annyit lehet kóstolni, amennyi csak belénk fér. A kóstolótúrához audioguide-ot is biztosítanak (magyar nyelven is van).

A túra pörkölt kakaóbabok kóstolásával kezdődik: országok, termőterületek szerint rendezve vannak sorban a kakaóbabok, így szépen végig lehet próbálni-nézni, milyen különbségeket (íz, szín, méret stb.) lehet felfedezni az egyes babok között. A háttérben, üvegfalak mögött pedig a raktárt látjuk, ahol nagy zsákokban a kakaóbabokat tarják.

A következő állomásnál a 100%-os kakaómasszát lehet megkóstolni, ami még édesítetlen.

Utána kis konsírozókban területszelektált csokoládékat látunk, amelyeket természetesen kóstolni is lehet. Mindegyiknél feltüntetik, melyik kakaótermő vidékről származnak a babok, illetve mennyi a kakaótartalmuk. A túra indulásánál kapott kóstolókanálba lehet engedni a csokoládékból - amennyiszer csak szeretnénk.

Továbbmenve nugátokat, tejcsokoládékat, sima és ízesített fehér csokoládékat lehet kóstolni.

A következő folyosón a Labooko-sorozat tagjait találjuk. A sorozatban egyrészt területszelektált csokoládékat találunk, amelyek kettesével összepárosítva is kaphatók. Ezek a párosok nagyon izgalmasak, hiszen a két, egybecsomagolt csokoládé csak egyetlen dologban különbözik mindig: pl. ugyanonnan a termőhelyről származó babokból készül a két tábla, csak a konsírozási időben van eltérés vagy mondjuk a kakaótartalomban. Ehhez a sorozathoz tartoznak még a gyümölcsös csokoládék: ezek fehércsokoládé-alapúak, de még a gyártás során kerül a csokoládéba az adott gyümölcs liofilizálva és porrá őrölve, így a gyümölcsre jellemző ízt és színt mindenféle mesterséges adalék nélkül érik el. Nagyon intenzíven gyümölcsösek lesznek így ezek a csokoládék. A kóstolásnál az adagolón lévő kart meghúzva vághatunk egy-egy szeletet a Labooko-táblákból.

A következő állomás a forró csokoládéké. Itt először melegen tartókból megkóstolhatjuk a készre kevert, különféle ízű forró csokoládékat, majd kiválaszthatjuk  a nekünk tetsző ízt, és forró tejhez adva elkészíthetünk egy teljes adag forró csokoládét. Én mondjuk bőven elteltem már a kóstolóadagokkal is.

Előre elkészített forró csokoládé

Innen lehet választani forró csokit

Ezután jönnek a drazsék. A drazsék tálalása nagyon ötletes, hiszen a forgó kínálók a drazsírozógépek mintájára készültek. Itt lehet kóstolni hagyományos (pl. meggyes, kávés) és extrémebb (pl. sáfrány-dió) drazsékat is.

Ezután jön az utolsó állomás, ahol a töltött csokoládékat (tkp. tábla alakúra vágott ganache, bevonva) lehet kóstolni. Ezek egy futószalagon mennek körbe, és kis favilla segítségével lehet a nekünk tetsző ízekből kóstolni. Itt már tényleg lehet elég extrém ízeket találni, amilyen pl. hummuszos csoki vagy rózsa-kókusz-halzselé-szerűség (Fischgummi). 

A kóstolótúra során üvegfal mögött végig lehet látni, ahogy a gyárban dolgoznak, illetve a különféle gépeket. Sőt még Josef Zotter irodájába is bepillantást nyerhetünk.

Josef Zotter irodája

A gyár és környékének a kialakítása hihetetlenül ötletes, mindig találhatunk valamilyen részletet, ami megmosolyogtat. Ilyenek a szobrok is az udvarban.

Hihetetlen, de még a félresikerült, gyártásból már kivont ízeket is fel tudták ötletesen használni. Kialakították ugyanis a halott ötletek temetőjét, ahol sírköveken szerepelnek a félresikerült, már nem gyártott ízkombók, évszámokkal együtt. Mondjuk végigböngészve a feliratokat, meg tudom érteni, miért nem gyártanak már ketchupos-földimogyorós csokit vagy mandarinos-édes mustáros csokit...

Béke poraikra!

Ha a környéken jártok, semmiképp sem szabad kihagyni szerintem a Zotter gyárat a programból, de érdemes akár kimondottan a gyárlátogatás miatt kiugrani Ausztriába!

Josef Zotter és én :)

A poszt utolsó két képét köszönöm Emese barátnőmnek (PM Choco Debrecen)!