Pénteken hihetetlenül nagy élményben volt részem: ott lehetettem a tübingeni chocolART-on, Németország legnagyobb nemzetközi csokifesztiválján. Be kell vallanom, korábban soha nem hallottam erről a fesztiválról, holott már hatodik alkalommal rendezték meg idén ezt a fesztivált. Mivel Tübingen kb. két órányi vonatútra van Heidelbergtől, nem volt kétséges, hogy megyek.
Először is néhány adat: a fesztivál november 29-től december 4-ig tartott, azaz a mai napon zárul. Több mint 100 csokoládékészítő jelent meg 14 országból - bár természetesen a német csokoládéműhelyek voltak a legnagyobb számban. A helyszín Tübingen történelmi belvárosa, ahol a csokifesztivál több utcát és teret foglalt el (Marktplatz, Marktgasse, Kirchgasse, Holzmarkt, Neckargasse) - aki volt budapesti Édes Napok fesztiválon a Várban, emelje négyzetre, amit ott látott, és talán lesz valami fogalma a tübingeni fesztivál grandiózusságáról. A chocolART idei kiemelt díszvendége Svájc volt, a svájci csokiműhelyek standjai és a svájci turizmust népszerűsítő standok külön utcácskát kaptak ("Schweizer Gasse").
A vonatpályaudvarra érkezve nem volt nehéz dolgom: rögtön megtaláltam az útbaigazítást, így még én is, az eltévedés nagymestere is (anyukám külön megkért, hogy írjak neki sms-t, ha visszaérek Heidelbergbe, hogy nem vesztem el :D) könnyedén megtaláltam a helyszínt. A fesztivál gerincét a Schoko-Markt alkotja: a csokiműhelyek standjai utcákon keresztül. Ennek a meglátogatása (és a programok többsége is!!!) teljesen ingyenes. Sőt, érkezésemkor rögtön az információs sátorhoz keveredtem, ahol minden látogató ingyenes programfüzetet kapott: ez egy majdnem száz oldalas igényes kiadvány, ahol részletes tájékoztató van a programokról, kiállítókról, sőt térkép és csokis receptek is vannak hozzá. Ezen kívül még ingyen magamhoz vehettem itt a Schwäbisches Tagblatt újság különszámát, ami szintén a fesztiválról szólt. Nem rossz kezdés, ugye?
Ezután pedig belevetettem magam a forgatagba... Összesen olyan 6-7 órám volt a csokifesztivál megnézésre, ezalatt úgy ötször mentem végig a Schoko-Markton, és felváltva (vagy néha egyszerre) fotózgattam, jegyzeteltem, kóstoltam, kérdezősködtem.
Kezdjük először a bonbonokkal! Életemben nem láttam még ekkora felhozatalt, először csak kapkodtam a fejem, mit is kéne kipróbálni. A fesztivál tüzetes megnézése után az a határozott benyomásom, hogy szinte az összes kiállító csokiműhely a klasszikus vonalat képviselte az ízkombinációk terén: magvas (mogyoró, dió, mandula) töltelékek, marcipánok, különféle csokis ganache-ok klasszikus (alkoholos, fűszeres) ízesítéssel. Népszerűek voltak a gyümölcsös trüffelek is, különösen sokat láttam a passiógyümölcsösökből, amit nemrég én is felfedeztem magamnak. Megjelentek a karácsonyi ízek is: mézekalácsos ízesítésű, speculoos-ra hajazó fűszerezésű, forralt boros trüffelek képében. Viszonylag kevés volt a merészebb ízekből akár fűszerek, akár ehető virágok terén.
A formákat tekintve a trüffel volt az abszolút favorit: ahogy itthon is az a jellemző, itt is főleg készen vásárolt bonbonhüvelybe töltött trüffelek voltak a jellemzők - ezekbe folyékonyabb ganache-t lehet tölteni, viszont a csokiburok is vastagabb lesz. Nagyon érdekes megoldásokat láttam viszont arra, hogy mibe forgatják bele a trüffeleket.
Kóstoló-bonbonadagot olyan 5-6 helyen vettem, de ennek nagy részét hazahoztam, ahol már volt segítségem a kóstolásban. A bonbonok ára 5-6 euró/10 dkg vagy kb. 0,80 euró/db volt. Mutatom, miket kóstoltam:
Rosenpark Café |
- Rosenpark Café: málnás-rózsás bonbon (szögletes) és passiógyümölcsös (kerek). A málnásnál a málna-íz nagyon szépen kijött, a rózsát viszont nem lehetett érezni. A passiónál tetszett a tejcsoki-passió páros.
- A tübingeni klasszikus: fekete-erdei praliné. Mivel a feketeerdő torta innen származik (1930-ban Erwin Hildenbrand alkotta meg a Cafe Walzban), ez kihagyhatatlan volt.
Köller Biomanufaktur |
- Köller Biomanufaktur: kecskesajtos, málnás-rózsás és szezámba forgatott karamellás trüffel. Nagyon tetszett, hogy a málnás trüffelt apróra tört szárított rózsaszirmokba forgatták, így nagyon intenzív volt a rózsa íze is. A karamell-szezám is jól eltalált páros. Itt lehetett egy euróért különféle sűrű tejszínes likőröket csoki-röviditalos pohárban inni. Nagyon tetszett, majd erre is bevetem a csokicsészéimet!
Emils Gustavs Chocolate |
- Emils Gustavs Chocolate: itt gyakran használt megoldás volt, hogy a trüffel valamilyen gyümölcsös tölteléket kapott, és ezzel egyező apróra tört liofilizált gyümölcsbe forgatták, ami nagyon sokat dobott az ízek intenzitásán. Szuper volt az ilyen megoldással készült almatrüffel és az erdeigyümölcs-trüffel. Kimagaslóan jó ízvilágú volt a tequila-citrom-sós trüffel - ezt mindenképp szeretném kipróbálni, illetve a narancs-fahéj-tequila hármast is, ami erről jutott eszembe.
Sünök Sommernél |
Sommer |
- Sommer Konditorei und Confiserie: nagyon csinos (gondolom előre transzferezett csokihüvelyben készült) trüffeljeik voltak, bár a kóstolt mokka ízű nekem túl vajas volt. Itt is kipróbáltam a passiógyümölcsös trüffelt, de az nem tetszett, hogy cukorba hempergették, ami ropog a fogam alatt. Itt különleges folyékony töltelékű bonbonok is voltak: ebből málnapálinkásat kóstoltam - ez csupán málnapálinkával volt töltve. Vajon hogy zárták le? És itt lehetett kapni nugátos-csokis belsejű süniket is, amit nem vettem, hiszen van egy saját verzióm is :)
Donum |
- Confiserie Donum: itt a Kir Royal trüffel ízlett (bordó színű, szinte mindenhol volt), illetve a narancsos karamella, amit meglepődve vettem észre, és kíváncsian kóstoltam, hiszen én is hasonlót csináltam a decemberi Kifőztükbe. A vérnarancsos és a speculoos trüffel kicsit jellegtelen volt.
Természetesen nem csak bonbonokat, táblás csokikat és forrócsoki-porokat lehetett kóstolni-vásárolni. Voltak aprósütemények, cantuccik, stollen, kenyér, hús, sajt is. Sőt, még csokis sört is lehetett kapni.
Egy igazi világrekord-kísérletnek is szemtanúja voltam: egy hatalmas keksz is készült, ami a világ legnagyobb csokiskeksze címre pályázik. 135 kg lisztből és 900 tojásból készült, és 6x4 méter nagyságú. Vágni létrán lehet, egy kis darabot én is kóstoltam belőle.
Lehetett különleges fűszereket is kapni.
Minden termékből különösen népszerűek voltak a bio és fair trade változatok.
Csokis sör |
Egy igazi világrekord-kísérletnek is szemtanúja voltam: egy hatalmas keksz is készült, ami a világ legnagyobb csokiskeksze címre pályázik. 135 kg lisztből és 900 tojásból készült, és 6x4 méter nagyságú. Vágni létrán lehet, egy kis darabot én is kóstoltam belőle.
Gigakeksz |
Minden termékből különösen népszerűek voltak a bio és fair trade változatok.
Az egyik leglátványosabb rész a chocolatecandywonderstreet volt: itt az utcácska fölé ezer nyalókapálcikát akasztottak, és a legkülönfélébb cukorkákat lehetett itt kapni. A hely a Charlie és a csokigyár című filmet idézte meg.
A csokifesztiválon sok ingyenes programon részt lehetett venni. A leglátványosabb a chocolateROOM volt: egy átlátszó sátorban dolgoztak csokimesterek és tanítványaik, az ő munkájukat lehetett egész nap megfigyelni.
Ide többször is visszatértem. A sátorban látványos csokiszobrok voltak kiállítva. Végignéztem, hogy készül a csokifenyő: a különféle alkatrészeket polikarbonát formával kiöntik, majd az emeleteket összeragasztják.
Ide többször is visszatértem. A sátorban látványos csokiszobrok voltak kiállítva. Végignéztem, hogy készül a csokifenyő: a különféle alkatrészeket polikarbonát formával kiöntik, majd az emeleteket összeragasztják.
És készült csokirózsa is gyurma-állagú, jól formázható fehércsoki-ganache-ból. Ebből a ganache-ból egy-egy kisebb diónyit csípett le a csokimester, celofán alatt körlappá lapította, majd rózsaszirommá hajtogatta. És így ment minden szirommal.
Dorte Schetter minden nap több órában élőben készítette el műalkotásait: csoki, kakaó és olaj keverékével fest képeket és mintákat marcipánlapokra.
A gyerekeknek a mobil Schoko-Werkstatt várta, ahol saját csokikat önthettek.
"Mami, ich mag Alle!" :) |
Voltak fizetős programok is. Napi több pralinékurzuson lehetett részt venni 20 euróért - erre nem vállalkoztam, mert ez csak abból állt, hogy a résztvevők a kész töltelékeket kész csokihüvelyekbe töltik, majd bevonják. Esténként a pralinékurzus speciális változata a szingliket célozta meg a "Praline sucht Füllung" (Praliné keresi töltelékét) című kurzusaival.
Voltak csoki-bor és csoki-sör kóstolók, csokimenük a környező éttermekben, felolvasások, csokiról szóló színdarab stb. - elképesztően gazdag volt a programválaszték!
Természetesen nemcsak bonbonkóstolókat hoztam haza, hanem néhány finomságot bonbonozáshoz is: egy adag kész csokihüvelyt, kimérve kapható tejszínes nugátot, szárított rózsaszirmot, sőt még betűs kekszmintázót is találtam. És természetesen kismillió ötlettel lettem gazdagabb, majd előbb-utóbb a blogon is felbukkanak ezek!
12 megjegyzés :
Nagy élmény lehetett. A csoki bor és a csoki sör nekem bizarrnak tűnik.
Nagyon irigyellek:) Én is pedzegettem, hogy menjünk....
A málnás csoki hogy volt kivitelezve? (Amiből van egy fotód fent, ahogy félig elfogyva a kezedben tartod) Úgy értem, hogy a képen látszik, hogy golyó formájú, de ugyanakkor viszonylag folyik a belseje (nem úgy mint egy páleszé..): hogy töltötték meg? 2félgömb és összeragasztották, vagy....?
Hobbychef, szerintem csak a párosításon múlik. Pl. vörösboroknál is gyümölcsös jegyeket lehet érezni, és a csokiknál is vannak gyümölcsös jellegűek, stb.
Zöldpötty, az utolsó előtti képen (a szerezményeimről) láthatod a kész csokihüvelyeket: kerek kis golyóbis, amin kb. egyforintos nagyságú lyuk van. Kb. az összes trüffelnél ezt használják: habzsákkal bele a töltelék, a lyukat pici csokival lezárják, aztán becsokizzák, és így dupla lesz a csokiburok, viszont folyósabb a töltelék. Ilyenbe töltötték a málnásat is, a krém málnapüré+fehércsoki lehetett.
ÁÁÁ, ide nekem is el kell mennem egyszer!!! :)
Nagyon lelkesítő beszàmolò volt, köszönjük:))
A decemberi Kifőztükben èn is lio eperbe forgattam be a pezsgős trüffelt, pedig becsszò sehol nem làttam eddig. Lehet vmi ebben a 100 majom elmèletben:)
Zöldpötty, Eri!
Itthon is lehet kapni kész golyòbiseket trüffelhez a Desszertmesternél. Van ét- tej- és fehèrcsoki is.
húú, neked ez kánaán lehetett, az a csokis sör elég bizarrul hangzik! :)
Örülök, hogy jól érezted magad!Köszönjük a beszámolót, így egy kicsit mi is ott lehettünk!:-)Várom majd az új ötleteidet!:-)
Harangocska, érdemes! :)
Vianne, nagyon szívesen! :) Hát ezzel én is így voltam, eddig sehol se láttam a narancsos karamellát, amit kocka meg krémtöltelék verzióban is megcsináltam a Kifőztükbe, erre itt meg volt. Hát a spanyol viaszt már nem lehet kitalálni :)
Tudom, hogy otthon is lehet kapni előre elkészített csokihüvelyt pl. a Goodwillnél is nagy kiszerelésben, de én nem sokkal karácsony előtt megyek haza, nem lenne időm ilyesmik után mászkálni akkor, így egyszerűbb volt ott megvenni :)
Kinga, a csokis sörre kíváncsi lettem volna, de elég drága is volt, így inkább bonbonra költöttem a pénzem :)
Nelli, örülök, hogy tetszett a beszámoló! Jönnek majd az ötletek is :)
Szeretem elolvasni Nálad, milyen csodás dolgokat látsz, egyszer mindenképpen szeretnék eljutni egy ilyen helyre! Éljenek a csokis dolgok (sör)!:)
Micsoda fantasztikus élmény
Nagyon jó kis beszámolót írtál. Kicsit (na jó nagyon:-)) irigy vagyok:-))
Volt már, hogy mi is egyet gondoltunk:-)))
Erika, a Guinness-es bonbon nekem is bejött, úgyhogy biztos nem lehetett rossz az a csokis sör :)
Bianka, az volt!
Gesztenye, persze van ilyen :D
Megjegyzés küldése