Málnakaramell

Még az Édes Napok Fesztiválon kóstoltam egy málnakaramellás töltelékű bonbont. Már akkor tudtam, hogy nekem ilyet csinálnom KELL, hiszen rajongok mind a málnáért, mind a karamelláért, együtt pedig egyszerűen ellenállhatatlanok! Úgyhogy nyomozni kezdtem a neten, és jó barátom, gugli persze most is segített rajtam: találtam egy remek receptet az Un déjeuner de Soleil oldalon. És ez nem akármilyen málnakaramella ám, kérem szépen! Ebből bizony ugyanolyan puha karamell-falatkákat készíthetünk, mint a sima vajkaramellából, csak egészen különleges málnaízzel felturbózva!

Azért itt-ott alakítottam a recepten, például átpasszíroztam a málnapürét, mert szerintem elég lehangoló a magos karamellát rágcsálni... Problematikus pont volt még a glükózszirup a hozzávalók között: persze némi utánajárással biztos be lehet szerezni, de én sajnos ha valamit eltalálok, azt rögtön meg szeretném csinálni, így nem vártam a glükózszirpura. Egy az egyben mézzel helyettesítettem, és így is tökéletes lett! Fantasztikusan puha, nem fogkitépős, egyszerre csábít málna- és karamellízzel...

Hozzávalók:

- 12,5 dkg málnapüré (átpasszírozott málna)

- 1 dl tejszín

- 14 dkg semlegesebb ízű méz

- 15 dkg cukor

- 1 dkg vaj

A málnapürét összekeverem a tejszínnel, és meglangyosítom. Egy edényben elkezdem melegíteni a mézet, de nem várom meg, hogy forrni kezdjen. Hozzáadom a cukrot, és megvárom, hogy borostyánszínűvé karamellizálódjon. (Tudom, közben nem lenne szabad kavargatni, de sose bírom ki...) Hozzáadom a tejszínes málnát (vigyázat, kicsit fröcsög!), és egészen addig főzöm állandó keverés mellett, míg el nem éri a 118 fokot. Ezt a legcélszerűbb maghőmérővel ellenőrizni. Ennek hiányában akkor jó, ha már látszik, hogy besűrűsödött a massza, keverésnél kilátszik a lábas alja, illetve ha hideg vízbe cseppentjük, akkor egyből leszáll összeállva a pohár aljára, és nem porlik szét. Nekem kb. 20 perc kevergetés után érte el ezt az állapotot. Ekkor leveszem a tűzről, és belekeverem a vajat.

A masszát egy sütőpapírral kibélelt lapos edénybe/krémeskeretbe töltöm, és megvárom, hogy megdermedjen, végül felkockázom olvasztott vajjal vékonyan bekent késsel.

Én most a málnakaramella-kockák egy részét étcsokival vontam be, és transzferfóliával díszítettem. Szerintem nem is kell túlvariálni, hiszen a málnakaramell így is elég izgalmas ízkombináció. Talán még liofilizált málnával érdemes felturbózni (nekem éppen nem volt itthon): keverhetjük a málnakaramellbe, vagy az étcsokibevonat tetejére szórva szépen díszít is.

Forrás: 

Un Déjeuner de Soleil: Caramels a la framboise (mous ai lamponi); az eredetiben lévő adag felezve, módosításokkal.